Akik majdnem bedőltek a minszki lobbinak

A Paleckis-jelentés legtöbbet támadott állítása így hangzott: „2012-2013 során látható javulás következett be Belaruszban az emberi jogok területén”. A nemzetközi kapcsolatok finn szakértője, Anaïs Marin szerint „az emberi jogok Fehéroroszországban stagnáló/negatív tendenciát mutatnak, ezért megalapozatlan azt állítani, hogy javultak volna”.

Justas Paleckis

Fotó: paleckis.lt

A dokumentum jelentősége abban rejlik, hogy ez lesz az Európai Parlament által kibocsátott első jelentés az országról, amit ennek köszönhetően az EU egységes álláspontjának kifejezéseként fognak értékelni. Habár a jelentés eljárásjogilag semmilyen következménnyel nem jár az Európai Tanács és a Bizottság döntéseire nézve, jelzésértékű lehet az EU-belorusz kapcsolatok jövőjére nézve.

Utóbbiak enyhülését egy másik fordulat is jelezte: az Unió június végén felfüggesztette a Vlagyimir Makei fehérorosz külügyminiszterrel szembeni utazási tilalmat, legalább októberig. Ugyanakkor a feloldás valószínűleg novemberre is kiterjed majd, mivel a litván EU-elnökség ekkor rendezi meg azt az Unió keleti partnerség programjáról szóló konferenciát, amelyen Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna részvétele mellett Fehéroroszországra is számítanak. A találkozó célja az EU részéről az előbbi országokban való demokratikus reformok felgyorsítása, illetve az országok „közelebb hozása” az Unióhoz.

Lukasenko staus quora törekszik

Káros lehet a politikai párbeszéd megújítására szóló felhívás, valamint a gazdasági együttműködés elmélyítése, mivel ez azt az üzenetet küldheti a belorusz rezsimnek, hogy Európa „szinte valami idegesítő akadályként tekint a politikai foglyokra, akik a fényes jövővel kecsegtető gazdasági kapcsolatok útjában állnak” – írja az EU Observer egyik publicisztikájában. A cikk szerzői szerint szintén indokolatlan lenne ilyen korán szemet hunyni a vitatott tisztaságú 2010-es választások utáni politikai megtorlások felett, amelyek során számos ellenzékit börtönbüntetésre ítéltek, valamint korlátozták a sajtó- és a gyülekezési szabadságot.

A cikk emberi jogi ellenőrként dolgozó szerzői szerint Lukasenko arra törekszik, hogy a novemberi keleti partnerségről folytatott megbeszélésen a többi országgal egyenlő megítélés alá essen, vagy legalább azt elérje, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátása fejében hitelekhez és gazdasági segélyekhez jusson. A fehérorosz elnök azt reméli, ezzel a „pragmatikus párbeszédnek” nevezett taktikával kihúzhatja a 2015-ös választásokig, ami után újabb öt évre bebetonozhatja a hatalmát – írják.

A lap arra is emlékeztet, hogy az emberi jogi helyzet javulásáról már csak azért is indokolatlan beszélni, mert pár nappal ezelőtt újabb foglyot ítéltek el politikai okokból: Adrej Gaidukout a „külföldi titkosszolgálatokkal való kapcsolatfelvételre irányuló kísérletek” miatt találták bűnösnek.

Pénz beszél

Ha ez a javulás, akkor milyen a helyzet romlása? – tette fel az emberi jogokat érintő kérdést Paleckis eredeti értékelése hallatán a 2010-es elnökválasztás ellenzéki jelöltje. Andrej Sztatkevics szavainak nyomatékot ad, hogy levélben elküldött véleményét a börtönben fogalmazta meg. A politikust ugyanis 2011-ben hat év börtönre ítélték az elnökválasztás utáni zavargások megszervezésével. (A választási eredményt vitató tüntetők december 19-én Minszk főterére vonultak, ahol a rendőrség összecsapott a békésen felvonuló tiltakozókkal. Ezer embert őrizetbe vettek, negyven embert 2-6 év letöltendő börtönre ítéltek.)

„Úgy tűnik, Paleckist nem annyira a valós helyzet, mint inkább a klaipedai kikötőn áthaladó árumennyiség sorsa érdekli" – idézte Sztatkevics szarkasztikus szavait az ellenzéki charter97.org portálja, utalva arra, hogy Litvániának kulcsfontosságú a tavaly 31,7  millió tonna árut átrakó kikötő pozíciójának erősítése a Balti-tengeren.

Márpedig a litván Paleckis márciusi utazása után egy hónappal, április közepén a kikötő egyik termináljának 30 százalékát vásárolta meg 30 millió dollárért az állami Belaruszkalij, amely a volt Szovjetunió legnagyobb, és világviszonylatban is jelentős műtrágyagyártó cége, amely önmagában milliós tételben viszi termékét a világpiacra a litván kikötőn keresztül. Klaipeda forgalmának harmadát a belarusz áruk adják.

Ezenkívül Belarusz további, összesen hetvenmillió dolláros befektetést tervez Litvániában. Erről a belarusz kormányfő számolt be áprilisban, vilniusi látogatásakor. Mihail Mjasznyikovics meglebegtette, hogy Minszk litvániai műtrágyagyártó gyárakban vásárolna részesedést.

Az ellenzék marad

Miközben az EU a politikusai által olykor Európa utolsó diktatúrájának nevezett országgal való kapcsolatok javításán fáradozik – nehogy túlságosan Oroszországra utalja a Brüsszel és Moszkva között szívesen egyensúlyozó Lukasenkót – a politikai foglyok továbbra is Belarusz börtöneiben ülnek. Sztatkevics mellett további tizenkét aktivista tölti büntetését.

Alekszandr Lukasenko

Fotó: Alexander Natruskin / AFP

Igaz, kisebb gesztusokat Lukasenko is gyakorolt: tavaly, másfél év börtön után szabadon engedte Andrej Szannyikov elnökjelöltet és Dmitrij Bondarenkót, az „Európai Belaruszt" kampány szervezőjét. (Szannyikov saját kampányának megszervezésére Oleg bebenyin újságírót kérte fel, aki azonban néhány hónappal a választások előtt váratlanul öngyilkos lett. Ismerői gyilkosságot sejtenek a történtek mögött.)

Paleckis finomított

Az Európai Parlament külügyi bizottsága 55 támogatással, egy ellenszavazattal július 9-én elfogadta a litván diplomata jelentését, igaz, hangsúlyos módosításokkal. Az emberi jogi helyzet tavalyi javulásáról szóló kitétel kikerült, helyette annak súlyos állapotát emelte ki a jelentés. Igaz, mégis megjegyezve, hogy tavaly már kevesebb politikai elítélt volt a börtönökben.

„Európa nem fordíthat hátat Belarusznak" – jelentette ki Paleckis, egyértelművé téve, hogy a túlzott kritika csak Moszkva irányába sodorná Minszket. A diplomata a tízmilliós országgal való párbeszéd elősegítését szorgalmazta, és kiállt a belarusz politikusok beutazási tilalmára vonatkozó szankciók mielőbbi feloldása mellett.

Paleckis szerint a politikai foglyok szabadonbocsátása ugyan elengedhetetlen előfeltétele az EU-belarusz viszony javulásának, ám reményei szerint a kapcsolatokban látványos elmozdulás lesz tapasztalható azután, hogy Litvánia fél évre átvette az EU soros elnök tisztét.

Az ENSZ-nek nincs kikötője

Paleckis megengedőbb jelentésével ellentétben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa – az általa megbízott rapportőr, Haraszti Miklós révén –  júniusban sokkal keményebb hangú állásfoglalást adott ki a belarusz helyzetről.

Haraszti dokumentuma nem szól javulásról, az ellenzék rendszerszintű üldözéséről, a politikai foglyok ellen alkalmazott erőszakról beszél, a véleménynyilvánítás korlátozásáról, és az emberi jogok érvényesülésének akadályozásáról. Mindemellett megemlíti azt is, hogy Belarusz az egyetlen európai ország, ahol még mindig alkalmazzák a halálbüntetést.

Az EU Belarusszal kapcsolatos ambivalens hozzáállását jelzi, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának alig egy hónapja elfogadott jelentését melegen üdvözölték Brüsszelben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!