Meddig osztják Székelyföldet?

Vasárnap az erdélyi Bálványoson tartották a Románia régióinak kialakításáról tartott közvitát, melyen a kormányzat képviselői mellett a helyi – és nem helyi - magyar szervezetek is képviseltették magukat. A román fejlesztési régiók közigazgatási szervekké való átalakítása azért számít kulcskérdésnek, mert a romániai magyarok félnek attól, hogy ez gyengíti majd a megyei autonómiat, illetve attól, hogy ez alkalmat ad a Hargita, Kovászna és Maros megyékben még létező magyar etnikai többség nagyobb egységekben való feloldására.

A találkozó a transindex.ro portál tudósítása szerint békés hangulatban zajlott, pedig a kormányzat részéről megjelent Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes korábban felvetette azt a lehetőséget, hogy a központi régiót kettéosszák, de nem Marossal, hanem Brassó megyével sorolná egy régióba a magyar többségű Hargita és Kovászna megyét. A terv értelmében tehát a három székely megye regionális szinten külön egységbe kerülne.

Erre a felvetésre természetesen minden magyar szervezet felhördült, a tiltakozás hevességét jól érzékelteti, hogy Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke például azt hozta fel, hogy még Nicolae Ceausescu egykori kommunista diktátor sem merte figyelmen kívül hagyni az etnikai szempontokat Románia közigazgatási átalakításánál.

Így azután Dragnea szükségét érezte, hogy vasárnap személyesen menjen el Bálványosra csitítani a kedélyeket. Itt már sokat finomított az eredeti kijelentésén, azt mondta, „nem tartja eleve kizártnak” egy magyar többségű régió megalakítását Romániában, de azt még nem tudta megmondani, hogy a kormány a központi fejlesztési régióból egy vagy két közigazgatási régiót alakít e ki. Dragnea azzal is igyekezett megenyhíteni a morcos magyar szervezeteket, hogy ígéretet tett az év eleje húzódó zászlókérdés rendezésére. Mint ismeretes, februárban Hargita megye prefektusa felszólította a polgármestereket, hogy vegyék le a közintézményekről a megyezászlóként szolgáló székely lobogót. Az intézkedés annak idején alkalmat adott a magyarországi jobboldalnak is nagy nemzeti elkötelezettségük demonstrálására.

Dragnea megígérte, hogy jogszabálytervezetet dolgoz ki a „joghézag” orvoslására, amely lehetővé teszi, hogy a helyi közigazgatási szervek - polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok - saját zászlót fogadjanak el, és azt az alárendeltségükbe tartozó középületekre kitűzzék.

Borbély László, az RMDSZ elnöke  hétfőn a Radio France Internationale-nak adott interjújában üdvözölte Dragnea gesztusait, de nem fűzött sok reményt ahhoz, hogy még idén le tudják majd zárni a regionalizációs vitát. Borbély leszögezte, a régiók létrehozása sem az ország gazdasági, sem pedig közigazgatási gondjait nem oldja meg, és ahhoz sem fog hozzájárulni, hogy az ország hatékonyabban hívjon le európai uniós alapokat.

Az RMDSZ-vezető a francia rádiónak is hitet tett a decentralizáció szükségessége mellett, amit pártja sokkal fontosabbnak tart, mint a középszintű közigazgatási egységek kialakítását. Ezt elősegítendő, az RMDSZ beterjesztett egy törvénytervezetet, ami 18, jelenleg közszolgálati hatáskört tenne át az önkormányzatokhoz.