Snowden kínzástól tart az USA-ban
A washingtoni Fehér Ház ismét leszögezte, hogy Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársának haza kell térnie, és bíróság elé kell állnia. „Ő nem emberi jogi aktivista, nem ellenzéki. Titkos információ kiszivárogtatásával vádolják" – jelentette ki Jay Carney szóvivő.
Snowden június 23-án Hongkongból érkezett Moszkvába és azóta állítólag nem hagyta el a seremetyjevói repülőtér tranzitzónáját. Kedden ideiglenes menedéket kért Oroszországtól. A kérelem átadása után 20 oldalas kérdőívet kellett kitöltenie. Ez is legalább 4 órát vett igénybe, mivel közben számos jogi kérdés merült fel.
Az ideiglenes menedékjog megadására vonatkozó kérelem indoklásában Snowden azt írta, hogy az Egyesült Államok kormánya üldözi őt, továbbá félti a biztonságát. Attól tart, hogy hazájában kínzásnak lenne kitéve, illetve halálos ítélet vár rá, idézte az ügyvéd Snowdent. Legfeljebb 3 hónap kell ahhoz, hogy az orosz hatóságok elbírálják az ideiglenes menedékjogi kérelmét, mondta Anatolij Kucserena orosz ügyvéd a Rosszija 24 állami hírtelevízióban.
A Rosszija 24 jelentése szerint Snowden nem hivatalosan azt mondta a neki jogi segítséget nyújtó orosz ügyvédnek, hogy örökre Oroszországban akar maradni. Ennek érdekében kész teljesíteni Vlagyimir Putyin orosz elnök feltételeit és garantálni, hogy nem fog ártani az Egyesült Államok érdekeinek.
Perlik az amerikai kormányt
Pert indított az amerikai kormány ellen egy 18 felperest tömörítő csoport egy kaliforniai szövetségi bíróságon arra hivatkozva, hogy az NSA törvénytelenül és alkotmánysértő eljárással, módszeresen rögzíti telefonbeszélgetéseik adatait.
A felperesek az NSA elektronikus lehallgatást vették célba, amellyel az ügynökség valamennyi jelentősebb telekommunikációs vállalattól gyűjt adatokat, egyebek mellett rögzítik a hívások időpontját és időtartamát is. A kereset benyújtói azt akarják elérni, hogy állítsák le az NSA elektronikus megfigyelési programját, valamint hogy rendeljék el az ügynökség birtokába jutott adatok megsemmisítését. Azzal érvelnek, hogy az NSA annak „megalapozott gyanúja" nélkül hallgatja le a beszélgetéseiket, hogy bármilyen bűncselekményhez vagy terrorista tevékenységhez közük lenne.
A felperesek csoportja a legkülönfélébb szervezeteket tömöríti: van közöttük egy unitárius egyház, egy iszlám jogvédő csoport, egy fegyvergyártó cég és a marihuána legalizálásáért küzdő szervezet is. Valamennyien a Verizon vagy más nagyobb telefonszolgáltató ügyfelei, derül ki a keresetből.