Létrejöhet Nagy-Románia az EU-ban?

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének lehetőségével foglalkoztak a – Traian Basescu román államfő chisinaui látogatásáról beszámoló – csütörtöki román lapok, és több szerző arra a következtetésre jutott, hogy Nagy-Románia újraalakulása csak a Dnyeszter menti szakadár köztársaság nélkül, az Európai Unión belül jöhet szóba.

Basescu szerdán hivatalos látogatást tett a Moldovai Köztársaságban, ahol mások mellett Nicolae Timofti moldovai elnökkel és Iurie Leanca kormányfővel találkozott.

A beszámolók szerint a román elnök kijelentette: feltétel nélkül támogatja Moldova csatlakozását az Európai Unióhoz, a – területén kikiáltott, nemzetközileg el nem ismert – szakadár köztársaság ügyében pedig azt tanácsolta Chisinaunak: az eredménytelen nemzetközi tárgyalások folytatása helyett forduljon egyenesen Moszkvához.

Szavait a jobboldali Romania Libera vezércikkírója úgy értelmezte: a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozását és Romániával való egyesülését Basescu az oroszbarát szakadár terület feladásával látná megvalósíthatónak. A szerző szerint gyanús az, hogy Basescu mostanában „megértő” hangnemre váltott a korábban élesen bírált Moszkvával kapcsolatban, és magabiztosan beszél az EU és Chisinau társulási szerződésének novemberben esedékes parafálásáról, holott ez „nyilvánvaló kudarc” lenne Moszkva számára, amit nem biztos, hogy egykönnyen elfogad.

A cikk azt sugallja: nem véletlen, hogy egy hónapja egymásnak adta a kilincset Bukarestben az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és az amerikai hírszerzés igazgatója, majd a román külügyminiszter moszkvai látogatásának napján a moldovai miniszterelnök egy be nem jelentett látogatásra Bukarestbe érkezett. A Romania Libera valószínűsíti: az élénk diplomáciai tevékenység az Oroszországi Föderáció „megvigasztalásáról” szól, ami csakis a Dnyeszter-mellék jövőjével állhat összefüggésben.

A liberális Cotidianulban Igor Dodon, a moldovai szocialisták vezetője szintén arra a következtetésre jutott, hogy Basescu látogatása egy nemzetközi lobbizás része, amely a Dnyeszteren túli terület feladását sugallja Chisinaunak az uniós csatlakozásért cserébe. A moldovai ellenzéki politikus szerint ezzel szemben Chisinaunak nem szabad lemondania a Dnyeszteren túli területekről, amelyek megőrzése csak úgy képzelhető el, ha a Moldovai Köztársaság szövetségi állammá alakul.

A román lapok arról is beszámoltak, hogy a helyi civil szervezetekkel rendezett követségi találkozón egy résztvevő túl távolinak nevezte Moldova uniós csatlakozásának több mint tíz évre becsült perspektíváját, és azt kérdezte Basescutól, nem egyesülhetnének-e előbb, és úgy váljanak az Unió részévé. „Kérjék, és megoldjuk” – válaszolta erre Traian Basescu román államfő.