15 év börtön a volt horvát kormányfőnek?

2013.07.24. 09:45 Módosítva: 2013.07.24. 09:45

A maximálisan kiszabható, 15 év börtönbüntetést kéri a horvát ügyészség illetékes hivatala Ivo Sanader. A volt kormányfőrt tavaly novemberben a zágrábi megyei bíróság nem jogerősen 10 évre ítélt a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügy egyesített perben.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító ügyészi hivatal (USKOK) szerdán honlapján közölte, hogy fellebbezést nyújtott be az ügyben, mert szerinte az első fokon kiszabott büntetés túl enyhe. A bíróság elsőfokon háborús nyerészkedés miatt három év hat hónap, kenőpénz elfogadása miatt pedig hét év hat hónap börtönbüntetést állapított meg, s az egyesített per ítéletében összesen 10 év börtönbüntetést szabott ki Ivo Sanaderre.

Az USKOK szerint, figyelembe véve, hogy Sanader a bűncselekményeket külügyminiszter-helyettesi, illetve miniszterelnöki hivatalával visszaélve követte el, a bíróságnak a kiszabható legmagasabb büntetést kellett volna kimondani.

A Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyben a volt horvát kormányfő védőügyvédei is benyújtották fellebbezésüket, amelyben a per újratárgyalását sürgetik, s azt kérik, a Legfelső Bíróság semmisítse meg az elsőfokú ítéletet, és rendeljen el új tárgyalást, új bírói tanács előtt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró (2,96 milliárd forint) kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari társaság felett.

Ivo Sanader, aki ellen két másik perben is eljárás folyik Zágrábban, mindvégig tagadta bűnösségét.

A Mol visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy irányítási jogokat szerezzen az INA felett. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó.

Hernádi Zsoltot, a Mol vezetőjét a horvát ügyészség továbbra is gyanúsítottként akarja meghallgatni a Sanader-ügyben. A napokban kiderült, hogy az EU-csatlakozás után nyomban jogsegélykérelmet küldtek Magyarországra, és ha arra nem megfelelő választ kapnak, akár az úgynevezett európai elfogatóparancsot is kiadhatják.