Lenulláznák az iráni olajbizniszt
Kilencvenöt százalékos többséggel fogadta el a Kongresszus azt a döntést, amely szerint újabb napi egymillió hordóval kell csökkentenie a külvilágnak az iráni olaj felvásárlását. A szankció nem sokkal az előtt lép életbe, hogy a mérsékeltnek tartott új iráni elnököt, Haszan Rohanit beiktatnák hivatalába.
Az iráni olajimportról korábban már az EU is teljesen lemondott, India, Kína, Dél-Korea és Japán is jelentősen csökkentette a felvásárlást. Idén 20 százalékkal vett kevesebbet, mint tavaly ilyenkor – tudatta a Reuters.
A további szankciókkal lényegében a nullához közelítene Irán olajexportja, amiből bevételeinek döntő része származik. A szankciók célja, hogy rákényszerítse Teheránt atomprogramja átláthatóvá tételére. Washington szerint az ország a polgári célok leple alatt valójában nukleáris fegyver előállításán dolgozik.
A hetvenes években a Siemens által elkezdett, hosszú szünet után az orosz Atomsztrojexport által befejezett buseri atomerőműben esetleg zajló program ugyan Moszkvát is aggasztja, ám a Kreml szerint a szankciók nem vezetnek eredményre. "Megingathatja az ország gazdaságát, de nem járul hozzá az atomfegyverek terjedését korlátozó célok teljesítéséhez" – közölte csütörtökön az Interfaxszal az orosz külügyminiszter-helyettes, Gennagyij Gatyilov.
Sajtóértesülések szerint az orosz elnök augusztus első felében Teheránba látogatna, nem sokkal azután, hogy augusztus 3-án hivatalba lép Rohani.
A tárgyalások a Kommerszant információi szerint az atomprogram körüli rendezés módjairól és orosz fegyverszállítási szerződésről szólnak majd. Felmerülhet a Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt leállított rakétaszállítások ügye is.A légévdelmi rakétákkal kapcsolatos szerződés felrúgása miatt Teherán négymilliárd dolláros kártérítési követeléssel állt elő Moszkvával szemben. Az orosz fél az SZ-300-as rakéták helyett más típusú rakétákat ajánlott fel, de az iráni fél nem reagált a javaslatra.
Putyin utoljára 2007-ben járt Iránban.