További Külföld cikkek
- Már több mint 6300-an jelezték, hogy külképviseleten szavaznak az EP-választáson
- Megszólalt a francia elnök, ez lesz a háborús rémálom Európa számára?
- Most már biztos, semmi sem tartja vissza Észak-Koreát
- Döntöttek a szerbek, új kormány alakult
- A Pentagon szerint nukleáris fegyvert vinne az űrbe Moszkva
„Nincs más választásunk, mint a tüntetések folytatása” – reagált az egyiptomi Muszlim Testvériség arra a felhívásra, amelyben a hadsereg figyelmeztette a tüntetőket: vessenek véget a július 3. óta tartó ülősztrájknak, amit a megbuktatott iszlamista elnök, Mohamed Murszi támogatására szerveztek.
A hadsereg korábban már rendkívül véres, a múlt héten 65 halottal járó akcióban igyekezett felszámolni a Kairó két pontján zajló tüntetést – eközben halálos összecsapások voltak Alexandriában is –, ám nem tudták megtörni az ország történetében először szabadon választott, tavaly hivatalba lépett elnök híveit – emlékeztetett a BBC.
A hadsereg fellépését és az Abdel Fattah al-Sziszi tábornok által vezetett Legfelső Katonai Tanácsot (SCAF) a világi állam hívei és a 80 milliós ország ötödét kitevő kopt keresztények is támogatják, míg a magukat mérsékeltnek tekintő iszlamista erők és a radikális nézeteket valló szövetségesei szerint a július elején elfogott, a hónap végén hivatalosan is őrizetbe vett elnököt vissza kell helyezni hivatalába.
A július közepén hivatalba lépett Adli Manszúr elnököt – és az alelnököt, a Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi vezetőjét – támogató kormány szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent a terrorizmus melegágyának tekintett tüntetéssorozat. A Muszlim Testvériség politikai pártja a Szabadság és Igazság (FJP) szerint azonban a tüntetéssel alapvető állampolgári jogaikat gyakorolják. „Újabb mészárlástól tartunk, amely az egész világ szeme előtt fog lezajlani” – közölte az FJP alelnöke a hadsereg várható fellépésével kapcsolatban, az elmúlt hét tapasztalataira alapozva. Közvetve Esszam el-Erian szavait támasztotta alá Washington is, amely arra szólította fel a kairói vezetést, hogy tartsa tiszteletben a gyülekezési jogot.
Eközben a Muszlim Testvériség mind több vezetője kerül bíróság elé. A szervezet elnökét, Mohammed Badit és helyettesét is azzal vádolják, hogy a múlt hónapban ellentüntetők megölésére buzdították fel híveiket.
Murszi szintén perére vár. A volt elnököt azzal vádolják, hogy az arab tavasz idején halálos áldozatok árán – rendőröket, katonákat és rabokat megöletve – szabadult a börtönből, külföldi terroristák segítségét igénybe véve. Morszi visszautasította a vádakat. Állítása szerint börtönét a helyiek spontán akciója nyomán nyitották meg a Hoszni Mubarak harminc éves elnöklését elsöprő tiltakozási hullám idején, 2011 januárjában.
A 62 éves Morszit megbuktatása óta nem láthatta a nyilvánosság, heteken át ismeretlen helyen őrizte őt a hadsereg. Kedden azonban már ellátogathatott hozzá az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton, szerdán pedig találkozhatott vele az Afrikai Unió delegációja is.