Szeretettel vár a vérbe fulladt ország
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Összeütközött és lezuhant két vadászgép Franciaországban - Elon Musk és J.K. Rowling ellen adott be zaklatási keresetet Imane Helif
- Vlagyimir Putyinnak döntenie kell, elkeseredett lépésre kényszerülhet
- Újabb orosz megyében van szükségállapot, második hetébe lépett az ukrán ellentámadás
- Meglepő látvány fogadta a kaliforniai tanárt: egy medve jelent meg az osztályteremben
Csütörtök délután adta ki a Külügyminisztérium azt a közleményt, amelyben nem javasolja a magyaroknak, hogy Egyiptomba utazzanak. Ugyanakkor a vörös-tengeri védett üdülőkomplexumok biztonsági helyzete egyelőre kielégítő, ezeken a helyeken viszonylagos nyugalom van, az egyiptomi hatóságok egyelőre biztosítani tudják a külföldiek részére szükséges védelmet, áll a minisztérium közleményében.
Az egyiptomi rendőrség azt tanácsolja a turistáknak, hogy mind Hurghadában, mind Sarm es-Sejkben a lehető legtöbbet tartózkodjanak a szállodák területén. Bár a hatóságok a szállodák megközelítését a kijárási tilalom idején is biztosítják a turistacsoportok számára, a Külügyminisztérium is nyomatékosan kéri, hogy a turisták maradjanak az üdülőközpontokban.
Az üdülőközpontoknak a biztonsági besorolása egyelőre nem változott, ezek szervezett, közvetlen charterjáratokkal történő utazás esetén a beutazás és ott-tartózkodás szempontjából a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek kategóriájába tartoznak. A külügy ennek megfelelően továbbra is kéri, hogy mindenki fontolja meg az ide utazást, tájékozódjon az utazási irodáknál, és kövesse nyomon a figyelmeztetéseket.
Senki nem mondta le
Az egyiptomi és tunéziai utazások szervezésére szakosodott Kartago Tours cégvezetője az Index megkeresésére elmondta: a szerdán bejelentett szükségállapotból a jelenleg kint lévő utasaik annyit érzékeltek, hogy azt javasolták nekik, szerda este 7 és csütörtök reggel 6 óra között önállóan ne hagyják el a szállodájukat. Csütörtök estére nem javasoltak hasonló korlátozást.
A következő napokra szóló foglalások lemondására volt igény, de a szerződéses feltételek ismeretében ténylegesen senki nem mondta le az útját, sőt, új foglalásaik is érkeztek. Füri Mihályné értelmezése szerint a napokban Egyiptomba utazóknak a biztosítással sem lehet problémájuk, hiszen Hurghada és Sarm es-Sejk a Külügyminisztérium besorolása szerint nem került az I-es biztonsági kockázatot rejtő kategóriába, ezért az egészségügyi ellátás biztosításával sem lehet gond.
Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) szóvivője a Pénzcentrum.hu-nak azt nyilatkozta, hogy a biztosítók azt figyelik, felkerül-e Egyiptom a Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt országok listájára, az ugyanis azzal jár, hogy ide gyakorlatilag nem lehet majd biztosítást kötni. A helyzez most abból a szempontból lett bonyolultabb, hogy csütörtökön délután az ország felkerült a listára, de a turisták elsődleges célpontjait jelentő tengerparti övezetek nem, ezért ezekre az úti célokra elvileg továbbra is köthető utasbiztosítás, és egyelőre az alapvető szolgáltatásokban (például az orvosi ellátásban) sincs fennakadás.
A Kartago Tours a Kairóba és Luxorba szervezett fakultatív túrákat a június 30-án kitört zavargások óta nem tudta garantálni, ennek ellenére a kirándulások 80-90 százaléka elindult. Az elmaradt túrák miatt az utasok ritkán reklamáltak, mivel ők is tisztában voltak a kockázatokkal. Jelentősebb fennakadások a június 30-a utáni héten voltak, illetve a most szerdai szükségállapot bejelentése miatt várhatóan egy hétig nem tudnak majd Kairóba utazni.
A Kartago Tours utasai közül eddig senki nem került veszélybe a tüntetések miatt, hiszen ezek „térben és időben behatárolhatóak”, ezért könnyen el lehet őket kerülni – mondta a cégvezető. Az egyiptomi utak forgalma júliusban az egy évvel korábbihoz képest 10-15 százalékkal csökkent, az árcsökkenés nem volt jelentős – tudtuk meg a társaságtól, amelynek vezetője hozzátette, hogy éves szinten viszont tíz százalékkal többen utaztak velük Egyiptomba, mint tavaly.
Pánik nincs, de új foglalások sem
Egy másik, név nélkül nyilatkozó egyiptomi utazásszervező az Indexnek azt mondta, a kint lévő utasok megértően fogadták a fejleményeket, pániknak nyoma sincs. A csütörtöki kirándulásokat nem tudták elindítani, ugyanakkor Luxor és Kairó várhatóan továbbra sem fog menni – mondta az utazási iroda vezetője, aki szerint emiatt most inkább „a tengeri kirándulások dominálnak”.
Ez a társaság is 10-15 százalékos visszaesést érzékelt a tavalyi egyiptomi eladásokhoz képest, ugyanakkor szerintük összességében is kisebb az utazási kedv, mint tavaly. A már befizetett utakat az utasok többnyire nem mondják vissza, de új foglalások nincsenek, erősen hullámzóak az egyiptomi eladások – tudtuk meg az utazási iroda képviselőjétől.
A szakember elmondása szerint az egyiptomi árak tavalyhoz képest magasabbak lettek – ekkor ugyanis a turizmusból jelentős adóbevétellel rendelkező ország különösen olcsó ajánlatokkal próbált visszajönni a piacra a 2011-es forradalom után –, de továbbra is rendszeresek az akciók. A Travelo oldalán jelenleg 54 százalékos a legnagyobb kedvezmény, de az elmúlt évben volt olyan időszak, amikor az eredeti árnál 57 százalékkal olcsóbban is kínáltak irodák egyiptomi utakat. Ugyan az ötcsillagos szállodák jellemzően még mindig 100 ezer forint felett vannak, a megkérdezett szakértő szerint ugyanezért Törökországban akár háromszor ennyit is fizethetnénk, „ezt a szolgáltatást ezen az áron csak Egyiptomban lehet megkapni”.
Az igazi krach akkor üthet be, ha szeptemberre sem rendeződik a helyzet, ekkorra ugyanis a mediterrán utak iránti kereslet apadni kezd, inkább a melegebb vizű Vörös-tengerre mennének az utasok. Ugyanakkor az utazási iroda vezetője szerint az egyiptomiak többsége mielőbbi békét szeretne, már csak azért is, hogy az ország gazdasága számára meghatározó turisztikai szektoron ne essen komolyabb csorba.
Két éve a legvéresebb nap
Hoszni Mubarak bukása óta szerda volt a legvéresebb nap Egyiptomban. Az egyiptomi biztonsági erők szerdán hajnalban erővel, buldózerekkel oszlatták fel a megbuktatott Mohamed Murszi elnök támogatóinak két sátortáborát. A kisebbiket gyorsan felszámolták, a másiknál azonban 12 órán át tartó összecsapások bontakoztak ki. A helikopterekkel megtámogatott rendőrök könnygázt vetettek be, majd lövéseket lehetett hallani. A belügyminisztérium ugyan tagadta, hogy bárki is éles lőszertől halt volna meg, azonban a szemtanúk beszámolói egyértelműek voltak.
Figyelem!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti Ⅴ. vagy Ⅵ. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
A táborok felszámolásának hírére több városban is tiltakozások kezdődtek, a tüntetők ott is összecsaptak a biztonsági erőkkel. Az egészségügyi minisztérium hivatalos adatai szerint országszerte legalább 638-an meghaltak, 4200-an megsebesültek a szerdai összecsapásokban, ugyanakkor a Muzulmán Testvériség szerint kétezernél is több áldozat lehetett.
A hatóságok akciója ellenére a helyszínen maradt tüntetők közül sokan köveket dobáltak, egyes hírek szerint felfordítottak egy rendőrautót, és néhányuknak fegyverük is volt. A BBC szerint legalább 43 rendőr is meghalt. Három tudósító, köztük a Sky News operatőre és a Muzulmán Testvériség egyik vezetőjének a 17 éves lánya is az áldozatok között volt.
Tüntetők késő estig támadásokat indítottak több városban is a kormányzati épületek, rendőrőrsök, valamint a kopt keresztények templomai ellen. Este az ideiglenes kormány erre hivatkozva egy hónapig tartó szükségállapotot hirdetett ki, és este héttől reggel hatig több városban, köztük Kairóban is kijárási tilalmat vezettek be. Az állami tévé szerint a Muzulmán Testvériség több vezetőjét is őrizetbe vették, összesen pedig kétszáz embert fogtak el.
Csütörtökön is voltak összecsapások
A külföldi tudósítók beszámolói szerint Kairó ijesztően csendes volt csütörtök reggel. A 16 milliós városban a reggeli forgalom csak önmaga árnyéka volt, füstölgő autóroncsok pedig még emlékeztettek a szerdai eseményekre, a máskor zsúfolt utcák kihaltak voltak. A rokonok és családtagok reggel próbálták azonosítani és hazavinni az áldozatokat a rögtönzött kórházaknak használt mecsetekből.
Felfüggesztették a vasúti közlekedést az ország északi és déli része között, megerősítették a kormányépületek védelmét, Kairóban több helyen bezártak a boltok, a bankok, a tőzsde nem nyitott ki, sőt, még a gízai piramisokat is lezárták a látogatók elől. Sokan otthon maradtak attól félve, hogy még több erőszak következik, csütörtök estig ugyanakkor nem érkeztek hírek komolyabb összecsapásokról.
Murszi támogatói Kairó egyik külvárosában megtámadták és felgyújtották a gízai kormányzóság központját, a rendőrök pedig több embert őrizetbe vettek. Kairóban két, a Sínai-félszigeten hét rendőr és katona vesztette életét fegyveres rajtaütésekben. Kairóban ugyan nem gyülekeztek az utcákon újra több ezres tömegek, de online annál aktívabbak voltak a tiltakozók: képeket, videókat, beszámolókat gyűjtöttek a szerdai eseményekről.
A kormány megvédte a beavatkozást
Mohamed Ibrahim belügyminiszter azt mondta, hogy a rendőrség szakszerűen végezte a feladatát, és szerinte a tüntetők nyitottak először tüzet a rendőrökre. Hazem el-Beblawi, az átmeneti miniszterelnök is megvédte tévébeszédben a beavatkozást, szerinte a hatóságoknak helyre kellett állítaniuk a rendet. Sajnálatosnak nevezte, hogy ennyi áldozat volt, és megígérte, hogy amint lehet, feloldják a szükségállapotot.
Ugyanakkor nem kért elnézést Murszi támogatóitól, akiket szerinte előre figyelmeztettek, hogy hagyják el a két tábort. Újra felemlegette a kormányzat által múlt héten sikertelennek és befejezettnek nevezett közvetítési kísérleteket a Muzulmán Testvériséggel. A válságot az Egyesült Államok, az Európai Unió, Katar és az Egyesült Arab Emírségek is diplomatákkal és küldöttekkel próbálta enyhíteni, ennek kudarcáért a kormány minden felelősséget a Testvériségre hárított.
Figyelem!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti Ⅴ. vagy Ⅵ. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
A kormányban ugyanakkor már megmutatkoztak a repedés jelei. A liberális vonalat képviselő Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) volt főigazgatója lemondott alelnöki posztjáról a szerdai események miatt. Azt mondta, hogy „egyetlen csepp vérért sem tudja vállalni a felelősséget”. Baradei lemondása mindenképpen veszélyezteti a hadsereg által támogatott kormány legitimitását, hiszen éppen az volt a cél, hogy minél szélesebb körben elfogadott kabinetet hozhassanak létre Murszi június eleji eltávolítása után.
A legtöbben elítélték
A tüntetők erőszakos feloszlatását rengeteg külföldi ország elítélte. Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok sajnálja a civilek elleni erőszakot, aminek véget kell vetni, és felszólította az egyiptomi vezetést, hogy oldja fel a szükségállapotot. Azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok lemondta a tervezett közös hadgyakorlatot az egyiptomi hadsereggel.
Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője és Ban Kimun ENSZ-főtitkár is bírálta az erőszakot. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását szorgalmazta, Francois Hollande francia elnök bekérette Párizsban az egyiptomi nagykövetet. Dánia felfüggesztette két fejlesztési projekt támogatását, és jelezte, hogy az EU-t is hasonló lépésekre fogja sürgetni.
Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein ugyanakkor jelezte, hogy megértik, amiért az egyiptomi kormánynak helyre kellett állítania a rendet.
Nem tudni, hogy lesz a péntek
A legtöbben attól tartanak, hogy pénteken kiújulhat az erőszak, az ima után ugyanis sokan utcára vonulhatnak. A Muzulmán Testvériség újabb tüntetéseket ígért, ugyanakkor állításuk szerint elkötelezettek a békés demonstrációk mellett. „Újra és újra fel fogunk lázadni, amíg visszaszorítjuk a hadsereget a laktanyákba és helyreállítjuk a demokráciát” – írta a Twitteren Gehad el-Haddad, a Muzulmán Testvériség szóvivője.
Az egyiptomi kormány csütörtök délután bejelentette, hogy eltökélten harcol a Muzulmán Testvériség „terrorista akciói" ellen, a belügyminisztérium pedig hivatalosan is engedélyezte az éles lőszer használatát. A belügyi közlemény szerint a rendőrök akkor használhatnak fegyvert, ha tüntetők középületeket támadnak meg vagy a biztonsági erők ellen fordulnak.
A történtek miatt megint teljesen bizonytalan Egyiptom jövője. Manszúr ideiglenes elnök elvileg addig vette át a hatalmat, amíg új elnököt nem választanak. A Murszi alatt elfogadott alkotmányt felülvizsgálják, valamint 2014 elején parlamenti választásokat tartanak. A terveket ugyanakkor már korábban is elutasította a Muzulmán Testvériség, és baloldali és liberális pártok is bírálták a javaslatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
