Emánuel
3 °C
13 °C
16

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Úgy néztek ki, mint az állatok

2013.08.21. 11:18
Az észak-koreai munkatáborokkal foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság alakult Szöulban. A szakértőket Észak-Korea nem engedi az internálótáborokba, így munkájukat elsősorban disszidensek beszámolóira alapozzák. Becslések szerint 150-200 ezer észak-koreai él táborokban, embertelen körülmények között: a kínzások, kivégzések mindennaposak, a rabok rágcsálókat és békákat esznek, hogy ne haljanak éhen.

Most vizsgálja először szakértői bizottság Észak-Korea munkatáborait – írja a Reuters, miután kedden megkezdődött az ENSZ vizsgálóbizottságának munkája Szöulban. Észak-Korea nem ismeri el a testületet, sem azt, hogy bármiben megsértené az emberi jogokat, a szakértőket pedig még a munkatáborok közelébe sem engedi.

Hálás, hogy nem csuklóból

Becslések szerint körülbelül 150-200 ezer ember él munkatáborokban Észak-Koreában, ezeket disszidensek beszámolóiból ismeri a külvilág. A leghíresebb Szin Donghjok, az első munkatáborban született és onnan megszökött disszidens. Sokat elárul a környezetről, hogy amikor a táborban elejtett egy varrógépet és büntetésből levágták egy ujjpercét, hálás volt, hogy nem csuklóból vágták le a kezét.

Műholdfotó a 25-ös számú észak-koreai munkatáborról
Műholdfotó a 25-ös számú észak-koreai munkatáborról
Fotó: Digitalglobe / Europress / Getty

A keddi meghallgatáson megszólalt a 34 éves Dzsi Hiona is, aki 1999-ben került munkatáborba. Ő arról számolt be, hogy a rabok békákkal egészítették ki szegényes étrendjüket: „Mindenkinek be volt esve a szeme, úgy néztek ki, mint az állatok. Megnyúzott békák lógtak a ruháik gombjairól. Műanyag zacskókban tartották, és megsózva ették a békákat, én is ezt tettem.″

Börtön a börtönben

Szin Donghjok a 14-es táborban született két rab házasságából. Szüleinek jutalmul engedték meg a vezetők, hogy évente néhány éjszakát együtt töltsenek jó munkájuk elismeréséül. Szin a táborban szocializálódott, ahol alig kaptak a rabok enni, éjjel-nappal dolgoztak, rendszeresen verték és megalázták őket. Szin számtalan kivégzést látott, és a táborban tanult értékrend mentén saját maga jelentette fel anyját és bátyját, amikor értesült szökési tervükről.

Pokolbéli víg napok

A magyar történelemben sem kell messzire menni, hogy hasonlóan híres szökést találjunk: a szovjet Gulág-táborok mintájára szervezett recski munkatáborban szintén éheztették és kínozták a kényszermunkára fogott rabokat. 1951. május 20-án úgy szökött meg nyolc rab, hogy az egyikük őrnek öltözött, és úgy tett, mintha külső munkára vinné rabtársait.

Legtöbbjüket elfogták, Michnay Gyula eljutott Bécsbe, ahol először kémnek hitték, de végül a Szabad Európa Rádióban beszámolhatott Recskről, és beolvasta rabtársai nevét (akiket családjuk otthon már rég halottnak hihetett). A tábort Sztálin halála után Nagy Imre oszlatta fel, a tábor legismertebb leírása Faludy György Pokolbéli víg napjaim című, online is elérhető önéletrajzában olvasható.

Jutalmul megkínozták, és hét hónapig börtönbe vetették, ahonnan anyja és bátyja kivégzésekor szabadult, ezt apjával kellett végignéznie. Szin egy újonnan érkezett rabtól, Parktól tudta meg, hogy van a táboron kívül egy másik világ, sőt, rabtársa még Észak-Koreán kívül is járt, így más országokról is tőle hallott először. Szint különösen az ételekről szóló beszámolók kötötték le, hiszen a táborban legfeljebb rágcsálókkal és kétéltűekkel tudta feldobni napi káposztalevesét.

Mivel Szin a tábort, Park a külvilágot ismerte, együtt akartak megszökni, erre akkor adódott lehetőség, amikor együtt dolgoztak a tábor kerítéséhez közel. Amikor Park meghalt (megrázta a kerítésbe vezetett áram), Szin társa testét használta pajzsként, így jutott át a kerítésen. Később eljutott Kínába, ahol egy újságíró felfedezte, és a dél-koreai követségre vitte. Történetéből azóta könyv és dokumentumfilm is készült.

Nincs túl nagy érdeklődés

A most megkezdett vizsgálat hatása valószínűleg csak később lesz érezhető, de egyik célját máris elérte: ráirányítja a figyelmet a kérdésre, mely egyébként nem kap sok reflektorfényt. „Az ENSZ több módon próbált nyomást gyakorolni Észak-Koreára, most is ezt erősítik″ – mondta Bill Schabas, a Middlesexi Egyetem nemzetközi jogásza. A keddi meghallgatásra egyelőre csak néhány tucat érdeklődő jött el, pedig a helyszín Szöul központjában volt.

Az északi disszidensekkel nem sokan foglalkoznak Dél-Koreában: hivatalos adatok szerint a legtöbben munkanélküliek vagy aljamunkát végeznek (Szin egyébként egy északi menekültekkel foglalkozó civil szervezetnél dolgozik).

Kim Dzsongun észak-koreai vezető eközben módszeresen kelti a feszültséget országa és a fejlett világ között: lelkesen folytatja apja és elődje atomprogramját, beszédeiben pedig rendre háborús retorikát üt meg.

Aktivisták szerint a vizsgálóbizottság híre el fog jutni Észak-Koreába is, ha máshogy nem, a családok informális kapcsolatain keresztül. „A hétköznapi életüket élő emberek fel sem fogják, hogy ez mennyire fontos. Hihetetlenül nagy hatása lesz az egész országban″ – mondta Kim Szanghun, az Észak-Koreai Emberi Jogok Központ elnöke.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!