Mégsem kerülte el vendégét Putyin

„Az ellentétek továbbra is fennállnak" – kommentálta Vlagyimir Putyin és Barack Obama találkozóját az orosz elnök tanácsadója. Jurij Usakov ezzel jelezte, hogy a G20 szentpétervári csúcstalálkozóján lezajlott négyszemközti találkozó nem hozott áttörést a szíriai polgárháború körüli vitában, eredménynek inkább azt kell tekinteni, hogy a párbeszéd egyáltalán létrejött.

Elvégre Barack Obama korábban lemondta a pénteken véget ért G20 elé tervezett moszkvai vizitjét, és a hivatalos menetrendben sem merült fel a két politikus találkozója.

A nemzetközi katonai beavatkozást elutasító Moszkva és a harmadik éve tartó szíriai polgárháborúban az elnökkel szemben felkelt lázadók támogatását szorgalmazó Washington álláspontjai nem közeledtek. Ugyanakkor mindkét fél kiállt a mellett, hogy a külügyminiszterek folyamatosan tartsák a kapcsolatot, valamint, hogy mielőbb létrejöjjön a Szíriáról szóló, Genfbe tervezett tervezett nemzetközi békekonferencia.

Erről még május elején állapodott meg Moszkvában járva John Kerry Szergej Lavrovval. Az amerikai és az orosz külügyminiszterek megállapodását akkor áttörésként értékelték. Az akkori nyilatkozatok szerint még abban a hónapban tartották volna a konferenciát a szíriai felkelők és Bassar al-Aszad elnök képviselőinek részvételével. Az időpont azóta tolódik, ráadásul az szíriai felkelők jelezték, hogy csak Aszad elmondása után állnának szóba a rezsim képviselőivel, így az előkészületek zátonyra futottak.

A pápa is a beavatkozás ellen, az ENSZ főtitkára éhezéstől tart

Eközben a katolikus egyház gyakorlatilag Moszkva mellé állt a kérdésben. A pápa szokatlan lépéssel Putyinnak, mint a G20 csúcs házigazdájának írt levelet. „Sajnálatos, hogy a szíriai konfliktus legelejétől egyoldalú érdekek érvényesülnek és ez valójában meggátolta a megoldás keresését, ami megakadályozhatta volna az értelmetlen mészárlást.” – fogalmazott. A katolikus egyházfő szerint a katonai beavatkozás hiábavaló lenne, ehelyett a válság párbeszédes megoldására szólított fel. Az általános jezsuita rendfőnök egy interjúban ennél keményebben fogalmazott, amikor hatalommal való visszaéléssel vádolta meg az Egyesült Államokat és Franciaországot. Ferenc pápa szombatra böjt- és imanapot hirdetett meg a béke érdekében.

Szíria ügyében Ban Ki Mun is felszólalt. Az ENSZ-főtitkár szerint az őszre már élelmiszerhiány miatt is katasztrófa fenyegeti az arab országot, ezért a segélyek növelésére van szükség. Az ENSZ-nek jelenleg 4500 alkalmazottja van az országban, akik a humanitárius segélyeket kezelik. „Ők az országban maradnak, bár a helyzet nem veszélytelen" – mondta a felszólalás lehetőségét Putyinnak külön is megköszönő főtitkár, aki azzal is az orosz elnök álláspontját erősítette, hogy kijelentette: egy „nem kellően átgondolt katonai beavatkozás” csak növelheti a humanitárius katasztrófát, ezért lehetőleg el kell kerülni a katonai rendezését.

Obamát még otthon is leszavazhatják

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélküli beavatkozás lehetőségét az Egyesült Államok nem veti el, jóllehet, annak esélye csökkent a múlt héten, miután London kihátrált egy ilyen akcióból, és csupán Párizs kész a részvételre. Obama a jövő hét keddre kongresszusi szavazást kért a támadás támogatására. A Szenátus minden bizonnyal hozzájárulását adja, a Képviselőházban azonban egyelőre billeg a támogatói többség. Ám a két ház hozzájárulása után is kevéssé tűnik valószínűnek, hogy ezután nyomban rakéták indulnának meg a térségben állomásozó amerikai hajókról.

Az akció alapjául az a vád szolgál, hogy Aszad erői vegyifegyvert vetettek be a civilek és a felkelők ellen augusztus 21-én Damaszkusz közelében, több mint 1400 ember. köztük 400 gyermek életét kioltva. Aszad tagadja az állítást, Moszkva a felkelők provokációjának véli a híreket, Washington szerint azonban megalapozottak az értesülések, bár mindent eldöntő bizonyítékokkal Obama sem állt elő. Az ENSZ ellenőrök mintákat gyűjtött be a túlélők hajszálából és vizeletéből, ám az értékelésre még várni kell.

Az orosz elnök korábban elmondta, butaságnak érzi, hogy a világ most a kongresszusi döntésre vár, hiszen a támadást csak az ENSZ BT legitimálhatja, nem  pedig az amerikai törvényhozás. Az ENSZ BT felhatalmazása nélkül ez nem más, mint agresszió, amelynek semmi köze az önvédelemhez – közölte Putyin. Az orosz elnök korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a fennálló érvényes szerződések alapján végül eljuttatja Szíriába az S-300-as légvédelmi rendszereit.

Ugyanakkor egy szerdai interjúban megjegyezte: elképzelhető, hogy támogatna egy katonai intervenciót Szíria ellen, de csak abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy Aszad valóban vegyifegyvereket vetett be.

Putyin drágállja az olajat

A G20-on az orosz elnök kijelentette, hogy a közel-keleti kaotikus helyzet óhatatlanul az olajár emelkedéséhez vezet. Ez olaj- és földgázexportőrként Moszkvának ugyan kedvező, ám meglepő Putyin kijelentette: a túl magas árak a gazdasági növekedést veszélyeztetik, ezért nem kívánatos a további emelkedés.

Hasonlóan nyilatkozott a kínai külügyminiszter-helyettes. Igaz, a diplomata szavai kézenfekvők, hiszen Kína importból fedezi energiaszükségletének nagy részét.