Két órára kerültünk Európa utolsó diktatúrájától
További Külföld cikkek
- Megszólalt a miami magyar gyilkos édesanyja: Méreginjekció vár a fiamra, de még egyszer látni akarom
- Találkozik egymással Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij
- Peking: Az Egyesült Államok hasztalan próbál viszályt szítani Kína és Oroszország között
- Hiába nyert az osztrák jobboldali párt, mások alakíthatnak kormányt
- Ezeket az orosz oligarchákat akarja a magyar kormány levetetni a szankciós listáról
„Mi vagyunk Európa utolsó diktatúrája, ez komoly dolog″ – kevés államfő jellemzi így saját rendszerét, Alekszandr Lukasenko viszont ezekkel a szavakkal kezdte tavalyi interjúját, amelyet a Russia Todaynek adott. Aki kíváncsi a nyugati politikusokat ironizálva idéző Lukasenko által 19 éve vezetett posztszovjet ország fővárosára, annak ezentúl alig két órát kell utaznia Budapestről.
Szeptember 19-étől ugyanis minden hétfőn és csütörtökön repülnek a Minszk–Budapest–Belgrád útvonalon a Belavia járatai. A brazil gyártmányú Embraer–175-ös gépek nyolcvanfős férőhelyei iránt egyelőre nem volt mindent elsöprő a kereslet: az első járat indulása előtti napon is könnyedén lehetett turistajegyet venni, igaz, nem éppen fapados áron: 82-103 ezer forintért kínálták a korábban még 62 ezer forintért hirdetett helyeket. (Meglepő módon a drágább jegyet Budapesten épp a Belavia hivatalos partnereként megjelölt utazási iroda kínálta, míg egy másik cég épp annyit kért, amennyiért a belarusz légitársaság közvetlenül is adja jegyeit.)
Ahol a Kékestető hegykolosszus lenne
De ki utazik a Lukasenkón túl lápjairól ismert országba? A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb Belarusz hetedét ugyanis Európa legnagyobb mocsaras vidéke foglalja el. Hegycsúcsok sem törnek a magasba, az ország legmagasabb pontja 342 méter.

Nos, egyelőre nem rohanták le a magyar turisták Belaruszt: az elmúlt években átlagosan 2200 vízumot adtak ki a budapesti konzulátuson, ebben a turista mellett az üzleti és az Oroszországba irányuló tranzitutasok is benne vannak. Külön statisztika nincs a turistavízumokról.
„Bízunk benne, hogy az új járattal növekedhet a turisták száma is" – mondta az Indexnek a budapesti konzul, aki szerint országa a vadászatot és a horgászatot kedvelők számára lehet egyre vonzóbb célpont. A turisták körében egyelőre inkább az ismerősökhöz, rokonokhoz utazók vannak többségben. Oleg Anyiszimov szerint az utazási motivációk között mind nagyobb teret kap a homeopátia és a kínai gyógyászat, amelyekért szintén sokan látogatnak az országba. Emellett az orosz nyelvet tanuló diákok számára kínálhat alternatívát a mind drágább Oroszországgal szemben.
Jégkorongra ingyenvízum
Vízumot jelenleg 60 euróért lehet venni, a konzulátus öt munkanap alatt adja ki. Tíz napnál hosszabb tartózkodás esetén szállodafoglalást kell igazolni, vagy – magánlátogatás esetén – a fogadó fél pontos adatait. A dolgot bonyolítja, hogy öt munkanapnál hosszabb tartózkodás esetén a rendőrségnél is meg kell fordulni a szükséges regisztráció megszerzéséhez.

Jövőre azonban egyszerűsödhet a beutazás, legalábbis a 2014-es jégkorong-világbajnokság idejére. A torna házigazdája ugyanis a legmagasabb liga viszonylag stabil – bár többnyire vereséget szenvedő – tagjaként Belarusz. „A vízum ingyenes lesz, de az is elképzelhető, hogy erre az időre vízummentesség lép érvénybe" – mondta Anyiszimov.
Feltéve, ha lesz vb: a múlt héten az Európai Parlament szólította fel – nem először – a Nemzetközi Jégkorongszövetséget, hogy vonja vissza 2009-es döntését, amely alapján a vb rendezési jogát Belarusznak ítélte. (A rendezésre pályázott Magyarország is, amely a második legtöbb szavazatot kapta.) A tiltakozás oka, hogy több ellenzéki ül politikai okokból az ország börtöneiben.
Macival a türannosz ellen
„Nem engedhetjük meg Európa utolsó zsarnokának, hogy megtartsa a világbajnokságot, és ezzel is erősítse rendszere legitimitását" – idézte az EUobserver.com az egyik svéd eurohonatyát. Svédország egyébként is hangos kritikusa Lukasenko rezsimjének: Carl Bildt külügyminiszter volt az első, aki a kontinens utolsó diktatúrájának nevezte Belaruszt – őt követte német kollégája, Guido Westerwelle hasonló nyilatkozata –, de a skandináv országból jött az elmúlt év nagy rendszerellenes medvetámadása is. Egy svéd reklámcég egy kisrepülővel hatolt be az ország légterébe, és több településre csaknem ezer plüssmackót szórt, demokratikus jelszavakkal a hasukon.
Az akció miatt végül távozni kényszerült az ország légierejének vezetője, két helyi embert letartóztattak a hatóságok az akcióban való részvételért.
Az EU és Minszk viszonya különösen azután hidegült el, hogy a 2010-es, hivatalosan ismét Lukasenko győzelmét hozó választás utáni békés tiltakozó tüntetések ellen keményen fellépett a rendőrség. 40 embert 2-6 év letöltendő börtönre ítéltek a felforgató tevékenység miatt, köztük Andrej Sztatkevics ellenzéki elnökjelöltet. (A 2006-os választáson ugyanígy járt Alekszandr Kozulin is, aki két évvel később elnöki kegyelemmel szabadulhatott, két társával egyetemben.)
Lukasenko visszautasította, hogy a választásokat manipulálta volna. Az elnök egyébként már a jövőre is gondolt, fiában találva meg lehetséges utódját. A kilencéves Nyikolaj – akinek anyjáról találgatások vannak, az egyik szerint ő az elnököt ellátó kórház főorvosnője volt – már ötéves korától rendszeres tagja az elnöki delegációknak.
Tavaly ősszel az ország parlamenti választását nem ismerte el az EU, vitatva az ellenzék nélküli törvényhozó testület legitimitását. Korábban több magas rangú politikussal, üzletemberrel, több mint kétszáz emberrel szemben utazási tilalmat rendelt el az Unió, köztük Lukasenkóval és a külügyminiszterrel szemben is.Tavaly februárban az EU-tagok nagyköveteik ideiglenes hazahívásáról döntöttek, miután az EU és Lengyelország nagykövetét lényegében távozásra szólította fel Minszk, tiltakozásul arra, hogy az EU kibővítette a vízumtól eltiltott belarusz politikusok listáját. Idén júniusban a Vlagyimir Makej elleni szankciókat felfüggesztették.
Húzd meg, ereszd meg
Emellett az EU egy másik apróbb gesztust is gyakorolt, amikor az Európai Parlament egy békülékeny hangú jelentést tárgyalt meg, amely javulást érzékelt a minszki hatalom ellenzékkel szembeni hozzáállásában. Bár a litván Justas Paleckis jelentését végül a vita során keményebb hangúra cserélték, úgy tűnt, az EU enyhíteni akar a feszültségen a Keleti Partnerség novemberben esedékes fordulójára, nyitva hagyva a kaput Lukasenko előtt, nehogy túlságosan Moszkvára legyen utalva, amitől egyébként a belarusz elnök maga is ódzkodik.
Budapest és Minszk egymásra talált
A belarusz elnök nagy empátiával követi az Orbán Viktor által a napokban átalakításnak nevezett magyar folyamatokat. Tavaly ősszel az új magyar nagykövet beiktatásán kijelentette: az egykor szocialista Magyarország valamikor „nagyon jó, sőt, rendkívül közeli kapcsolatot" tartott fenn Minszkkel. „Most már megcsömörlöttek a demokráciától, a piacgazdaságtól, és kijózanodtak" – konstatálta elégedetten. Szavaira Giró-Szász András reagált, viccnek nevezve az elnök kijelentéseit. A kormányszóvivő szerint ugyanis „Magyarország a demokrácia és a jogállam keretei között arra törekszik, hogy az Európa minden országa előtt álló gazdasági és társadalompolitikai kihívásokra válaszokat találjon".

A magyar–belarusz kapcsolat az elmúlt években korántsem volt felhőtlen, ezt jelezte a vélhetően a belarusz titkosszolgálathoz, a KGB-hez köthető két akció is 2011-ben. Először a követség egyik alkalmazottjáról, majd az akkori nagykövet, Kontra Ferenc feleségéről szivárogtattak ki kompromittáló felvételeket.
Szerény volumenű kereskedelem
A keleti nyitás egyelőre Belaruszban nem éreztette a hatását. A forgalom a 2008-as, önmagában sem látványos csúcsévhez képest jelentősen csökkent, igaz, pozitív szaldót tud felmutatni: míg öt éve összesen 348 millió dollárnyi árut mozgatott meg a két ország – csaknem fele-fele arányban –, addig 2010-ben már csak 150, tavaly 140 millió dollárnyi áru ment Belaruszba, ahonnan csupán 70 millió érkezett. Az idei év arányosan hasonló mutatókat produkált.
Magyar részről a főszerepet gyógyszerkészítmények viszik – a Richter Gedeonnak és az Egisnek képviselete van az országban – emellett mezőgazdasági gépalkatrészek, takarmányok és élőállatok jutottak ki, míg Belarusz felől főként szénhidrogén-származékok, műtrágya és traktorok érkeztek – tudtuk meg a belarusz nagykövetség kimutatásából. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem reagált írásos megkeresésünkre.
A közvetlen külföldi beruházások is elenyészők mindkét oldalon: az év első felében 42 ezer dollár közvetlen magyar beruházás valósult meg Belaruszban. Júniusban viszont bejegyezték Minszkben a Kész Holding Zrt. képviseletét, de egyelőre nem tudni, hogy az itthon számos nagy állami megrendelésben – valamint a Liszt Ferenc repülőtér bővítésében és a Mercedes kecskeméti gyárának építésében – részt vett építőipari vállalat milyen projektbe vághat a tízmilliós Belaruszban.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Szlovákiába utazott a NATO-főtitkár, de Robert Fico faképnél hagyta
A kormányhivatal az utolsó pillanatban tudatta a hírt.
február 20., 21:19
- Külföld
Feltámadt az Iszlám Állam, óriási a veszély
A fogva tartott terroristák is kiszabadulhatnak.
február 20., 19:50
- Külföld
Három busz robbant fel Izraelben egy feltételezett terrortámadásban
Az egyik robbanószerkezeten egy üzenet is olvasható volt.
február 20., 22:21
- Mindeközben
Schmuck Andor A Nagy Duettről: Előre féltem szegény Sári Évit, aki egy csodálatos énekes
2 órája
- Külföld
Megszólalt az olasz püspöki kar főtitkára Ferenc pápa állapotáról
Továbbra is nagy az aggodalom, de reménykednek az egyházfő felépülésében.
február 20., 14:46
- Külföld
Ez történne, ha Ferenc pápa meghalna
A jezsuiták reformpápájának temetési szertartása eltér majd az évezredes hagyományoktól.
február 21., 05:46
- Külföld
Donald Trump: Putyin szeretne megállapodást kötni a háborúról, pedig megszerezhetné egész Ukrajnát
február 21., 06:04
- Címlapon
Itt egy remek lehetőség a családoknak, mégis kevesen élnek vele
Összefoglaltuk, mit kell róla tudni.
1 órája
- Külföld
Belebukott a Pegasus-ügybe a lengyel korrupcióellenes hivatal vezetője
Nem volt hajlandó teljes körű vallomást tenni a kémszoftverüggyel kapcsolatban.
február 20., 20:50
- Mindeközben
Balázs Klári elmondta, mikor lett számára világos, hogy őrangyalok vigyáznak rájuk
3 órája
- Külföld
Majomhimlővel fertőzött páciensek százai menekültek el a kórházakból
Egyre nagyobb a pánik a Kongói DK-ban.
február 21., 06:34
- Külföld
Őrizetbe vették a Sinaloa-kartell egyik fejesét
A „200-as” becenévre hallgató férfi felelt a szervezet vezetőinek biztonságáért.
február 21., 06:48
- Mindeközben
Gajdos Tamás elmondta, mi vezetett ahhoz, hogy közel 30 év után szakított a menyasszonyával
5 órája
- Külföld
Drogkartelleket nyilvánított terrorszervezetekké az amerikai külügyminisztérium
Marco Rubio írta alá az erről szóló rendeletet.
február 20., 14:11
- Külföld
Andrew Tate áldozatai kérik az Egyesült Államokat, hogy maradjon ki a romániai büntetőeljárásból
A román külügyminiszter már Trump különmegbízottjával tárgyalt a fivérek ügyében.
február 20., 06:15
- Külföld
J. D. Vance: Zelenszkij megbánja, hogy nyilvánosan kritizálja Donald Trumpot
Az amerikai alelnök sem kímélte az ukrán elnököt.
február 20., 07:07
- Külföld
Vlagyimir Putyin sokkal rutinosabb játékos, az ujja köré fogja csavarni Trumpot
Hosszú elemzést közölt a témában a The Economist című lap.
február 21., 06:12
- Külföld
Megosztotta a világ vezetőit Trump kijelentése: Zelenszkij egyeseknek diktátor, másoknak demokratikus vezető
Áll a bál a nemzetközi diplomáciában.
február 20., 13:23
- Külföld
Izrael kíméletlen csapást mért, véget érhet a tűzszünet
A szíriai–libanoni határon hajtott végre támadást a hadsereg.
február 21., 06:48
- Mindeközben
Ábel Anita bevallotta, soha nem nézte a Szomszédokat: „A fél életem erre ment rá, hogy meggyógyítsam önmagam”
8 órája
- Címlapon
Index-értesülés: A honvédelmi miniszter vizsgálatot kért a volt vezérkari főnök ügyeiben
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja Ruszin-Szendi Romulusz építkezését és helikopterezését.
54 perce
- Mindeközben
Istenes Bence váratlanul Szingapúrban ragadt: „Keresztbe húzták a számításaimat, de...”
10 órája
- Címlapon
Holtan találták Gene Hackmant és a feleségét
A kétszeres Oscar-díjas színész 95 éves volt.
6 órája
- Külföld
Szijjártó Péter: A békével elkerülhetőek a nukleáris erőművek elleni támadások
A külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a Csernobil elleni támadást.
február 20., 13:27
- Külföld
Nem csak Amerikát, az egész világot felkavarta a Trump-hurrikán első hónapja
Béketárgyalások az ukrajnai háborúról, a teljes amerikai bürokrácia átszabása, és ez csak a jéghegy csúcsa.
február 20., 06:09
- Külföld
Meghallgatták a bíróságon a lázadással vádolt volt dél-koreai elnököt
A korábbi államfő nem tett vallomást.
február 20., 11:30
- Külföld
Friss hírek érkeztek Ferenc pápa állapotáról
Ellentétes információk láttak napvilágot a szentatyáról.
február 20., 09:37
- Külföld
11,5 millió forintnyi kártérítést ajánlott fel a Delta Airlines a fejre állt gép minden utasának
Nem kötik feltételekhez a gesztust.
február 20., 10:38
- Címlapon
Matolcsy György búcsúzóul borította az asztalt: Mondták is, hogy erről nem szabadna beszélni
Ez lehetett az utolsó beszéde jegybankelnökként, emlékezetesre sikerült.
3 órája
- Címlapon
Orbán Viktor két szóval intézte el a Pride kérdését
Rövid, de lényegre törő volt a miniszterelnök.
2 órája
- Mindeközben
Galambos Lajos: Teljesen megváltozott a szemléletem, már nem akarok halmozni
tegnap, 20:21