A hazai örmények örülnek, hogy nem árulók
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Tiltakozik a Külügyminisztérium múlt heti közleménye ellen az Örmény Kisebbségi Önkormányzat, amely szerint a magyar kormány – ellentétben Martonyi János levelével – nemcsak, hogy kerüli a párbeszédet az örmény kisebbséggel, de egyenesen elutasítóan viselkedik vele. Állításaikat továbbra is fenntartják.
Martonyi a múlt héten reagált az örmény kisebbség képviselőinek vádjaira. A külügyminiszter – utalva az Országos Örmény Önkormányzatot vezető Szevan Serkisian szavaira – kijelentette, szó sincs arról, hogy a kormány „árulókként kezelné" a hazai örményeket.
Teremfoci-diplomácia
„Megnyugtató, hogy a kormány nem tartja a hazai örmény kisebbséget árulónak, ám a Safarov kiadatási üggyel kapcsolatos tények és történések azonban továbbra is azt igazolják, hogy a hazai örménység legmagasabb szintű önkormányzati képviselőit és vezetőit nem vonták be a következményekkel teli folyamatokba, s azután, azóta sem veszik számításba őket" – áll az örmény kisebbségi képviselet közleményében. A testület vezetősége szerint hiába ajánlották fel, hogy segédkeznek a „baltás gyilkosként" hírhedté vált azeri Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való budapesti kiadatása miatt megromlott örmény–magyar kapcsolatok helyreállításában, ezt a kormány elutasította.
Akopjan furcsának tartja azt is, hogy Budapest, alig három héttel a Safarov-ügy után – amelynek kapcsán tiltakozását fejezve ki Németh Zsolt külügyi államtitkár jegyzéket nyújtott át Azerbajdzsán budapesti nagykövetének a hazaérte után Safarovnak adott elnöki kegyelem miatt – minden további nélkül lezajlott az azeri–magyar kereskedelmi fórum Szijjártó Péter részvételével. Igaz, a magát teremfociban is kipróbáló külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár csapata lemondta az egyik azeri klubbal tervezett futsalmérkőzést.
Kőkereszttel villog a kormány
Martonyi közleménye szerint a magyar kormány mindent megtesz a hazai örmények elismeréséért, ennek jele, hogy a szegedi Dóm téren egy kőkereszt kapott helyet, emlékezve az I. világháború alatt széteső Oszmán Birodalomban végbement örmény genocídium áldozataira. „Az igazság azonban az, hogy az emlékmű kizárólag a szeged-csanádi megyés katolikus püspökség és az Országos Örmény Önkormányzat saját költségén készült el, amelyhez támogatást a kérésünk ellenére sem biztosított a kormány, noha az intervenciós keretből erre lett volna lehetősége.
Óvja és kerüli
A külügy közleményében szó van az örmény kisebbség államalkotó szerepéről, s hogy az alkotmány szerint Magyarország a kisebbségek nyelvét és kultúráját ápolja, megóvja. Az örmény kisebbség képviselői szerint ennek ellenére ma Magyarországon nincs államilag elismert, akkreditált örmény nyelvoktatás, és vallásukat – a világ legrégebbi keresztény népeként – nem gyakorolhatják örmény szertartás szerint, amióta nem juthatnak be az Orlay utcai templomba. „Korábban havonta volt közös örmény és magyar nyelvű istentisztelet, ennek azonban nyolc éve vége szakadt" – mondta Akopjan, megjegyezve, hogy a templom a magyarországi örmények adakozásából épült. A templom ugyan az Örmény Katolikus Egyházhoz tartozik, az azonban alá van rendelve a Magyar Katolikus Egyháznak, így alakulhatott, hogy az örmények „kiszorultak" a templomból. Akopjan szerint több levelet eljuttattak Erdő Péter bíborosnak, ám az érsektől nem kaptak választ. „Fél éve ígéretet kaptunk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kisebbségi ügyekben illetékes államtitkárától, ám érdemben azóta sem történt semmi" – mondta az alelnök.
Akopjan sokatmondónak találta azt is, hogy idén augusztus 20-án nem kaptak meghívót a hivatalos rendezvényekre sem, noha korábban – hasonlóan minden kisebbségi önkormányzathoz – képviseltethették magukat az ünnepélyes ceremóniákon. „Csak kerülnek vagy kicsinyes módon büntetnek, nem tudom” – mondta az örmény kisebbségi képviselet alelnöke.
Vigyázó szemüket Ankarára vetik
Akopjan kifogásolta azt is, hogy a külügyminisztériumi közlemény az idén áprilisban szervezett Kárpát-medencei örményekről szóló kiállítást és konferenciát is a kormányzat eredményei közé sorolja, noha az nem a Külügyminisztérium, hanem a Lipcsei Egyetem és az Országos Széchényi Könyvtár közös rendezésében valósult meg. Igaz, az eseményt Németh Zsolt nyitotta meg, és megjelent rajta Kövér László házelnök is.
Ugyanakkor „a tárca, illetéktelenül beavatkozva a kulturális esemény szervezésébe, nem hivatalosan ajánlást tett a kiállítás címének megváltoztatására. A 'Távol az Araráttól' cím helyett mást javasoltak volna, tartva attól, mit szólnak majd a törökök, tekintettel arra hogy az örmények szent hegyeként tisztelt Ararát Törökország területén áll” – emlékezeteztetett Akopjan. „A kiállítás és konferencia címének megváltoztatásától a kiállítás létrehozói elzárkóztak, így azt az eredeti elnevezéssel rendezték meg" – mondta Akopjan.
Hekkerek az örmények ellen
Az Örmény Országos Önkormányzat közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány semmit nem tesz „a Jobbik szélsőséges örményellenes propagandája ellen, amely hazugságokkal, a történelem hamisításával, félrevezetve igyekszik hangulatot kelteni a magyar társadalomban". A szervezet szerint folyamatos támadásnak vannak kitéve. Az elmúlt év során „borítékban érkezett lőszer, az Országos Örmény Önkormányzat honlapja folyamatos hekkertámadásoknak van kitéve, melynek következtében a honlap jelenleg is elérhetetlen”. Emellett gyűlölködő emaileket kapnak, amelyekben azt követelik tőlük, hogy hagyják el Magyarországot, amely a hazai örmény kisebbség számára is a szülőföldet jelenti.