Ki legyen a béke legújabb követe?

A tálibok által fejbelőtt pakisztáni lány, a nemi erőszak áldozatain segítő kongói orvos és emberi jogi aktivisták is szerepelnek a pénteken odaítélendő Nobel-békedíj jelöltjei között. A febuár eleji határidőig rekordot jelentő, 259 jelölés érkezett a norvég bizottsághoz.

Az először 1901-ben átadott díjat azok kaphatják, akik „a a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért." Öivind Stenersen, a békedíj történelmét kutató történész szerint a Thorbjørn Jagland, aki az Európa Tanács főtitkára által vezetett öttagú bizottság gyakran arra használja a díjat, hogy vitát kezdeményezzen egy adott kérdésben, amivel aztán szerintük közelebb kerülhetünk a béke eléréséhez.

A jelölti listán szereplőket nem hozzák nyilvánosságra, a dokumentumot 50 évre titkosítják, csak azokról a nevekről lehet tudni, akiket maga a jelölő – többek között parlamentek, kormányok, egyetemi kutatók, korábbi díjazottak jogosultak – jelentett be. A díjazottat most jelentik be, de az elismerést hivatalosan csak december 10-én adják majd át Oslóban.

Sokan a legesélyesebbnek Malala Juszufzait, a 16 éves pakisztáni lányt tartják, akit egy éve fejbelőttek a tálibok, amiért bloggerként kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért. Felépült a sérüléséből, és aktivistaként dolgozik tovább, miközben sokak szemében szimbólum lett belőle. Éppen a héten jelent meg magyarul és világszerte is Malala és Christina Lamb újságíró könyve, amely a lány történetét meséli el.

Malala kétszer volt már a Time címlapján, 2011-ben Pakisztánban megkapta a Nemzeti Ifjúsági Békedíjat, majd jelölték a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is. Az ENSZ november 10-ét Nemzetközi Malala-nappá nyilvánította, és éppen csütörtökön jelentette be az Európai Parlament, hogy Malala kapja a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat. Ő minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj-jelöltje.

Jelölték még Denis Mukwege kongói orvost is. A kongói Panzi kórház alapítója több százezer, szexuális zaklatás és nemi erőszak áldozatául esett nőn segített, már többször is jelölték a békedíjra. Támogatói szerint elismerésével a véres kongói polgárháborúra hívná fel a figyelmet a bizottság. Jelölték Juan Manuel Santos kolumbiai elnököt is, amiért béketárgyalásokat indított a FARC marxista gerillaszervezettel. Thein Szein mianmari államfő is a jelöltek között van, mivel a reformok emberének tartják.

A további jelöltek között ott van még Bill Clinton volt amerikai elnök, az orosz Ljudmila Alekszejeva, a moszkvai Helsinki Csoport alapítója, Szvetlana Gannuskina emberi jogi aktivista és Lilija Sibanova, egy független választási megfigyelő szervezet vezetője. Írország első női elnökét, az 1990-97 között hivatalban lévő Mary Robinsont a nemi egyenlőségért, a melegek jogaiért és a klímaváltozásért végzett munkája miatt nevezték.

Habár múlt héten egy orosz érdekvédelmi csoport Vlagyimir Putyin elnököt javasolta Nobel-békedíjra, ő legfeljebb jövőre kaphatja meg az elismerést, hiszen a nevezési folyamat február elején lezárult. Az érdekvédő csoport szerint az orosz elnöknek köszönhetően sikerült megállapodni a szíriai vegyi fegyverek most zajló leszereléséről, amivel sikerült elkerülni a levegőben lógó külföldi beavatkozást. Még a nyáron jelölték az NSA-botrány forrását, Edward Snowdent is, amiért „nagy személyes áldozattal járó hősies erőfeszítéseket tett", de ez is csak jövőre lesz érvényes.

Általában személyek kapják a díjat, de az elmúlt évtizedekben többször is előfordult már, hogy valamilyen szervezetet tüntettek ki, tavaly például az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat. Ezúttal a 259 jelöltből 50 szervezet szerepel a listán.

A 2011-es Nobel-békedíjat megosztva Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnöknek, Leymah Gbowee libériai aktivistának, és a jemeni Tavakkul Karman újságírónak és nőjogi aktivistának adták. 2010-ben Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzéki kapta a díjat, akinek életét nem sokban változtatta meg az elismerés, azóta is 11 éves börtönbüntetését tölti, amiért segített egy reformokat követelő dokumentum elkészítésében. 2009-ben Barack Obama amerikai elnököt díjazta a bizottság.