Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Magyarul tanul a pozsonyi szlovák elit

2013.10.21. 09:42
Megduplázódott az érdeklődés a magyart, mint idegen nyelvet oktató kurzusok iránt Pozsonyban, miközben egyre népszerűbbek azok a tematikus városnéző túrák is, ahol hangsúlyozzák a magyar történelmet. Immár vannak véleményformáló szlovákok, akik felvállalják magyar őseiket, a szlovák értelmiség körében pedig egyre népszerűbb Márai Sándor és a magyar borok. Persze ez nem jelenti azt, hogy Magyarország lenne a legkedveltebb szomszéd, ahogy a szlovák-magyar kapcsolatok sem mindig felhőtlenek, pár napja például arról szavazott a szlovák parlament, hogy Pered község megnevezése Tesedíkovo lesz, hiába a helyiek aláírásgyűjtése, civil szervezetek tiltakozása és a politikai pártok felszólalása.

A Pozsonyi Magyar Intézet a szlovák elnöki palotától – az egykori Grassalkovich palotától – egy sarokra székel, a nagykövetségek szomszédságában egy patinás utcában. Az intézet földszintjén egy kávézó üzemel, az asztaloknál lelkes diákok, jól öltözött negyvenes felnőttek ülnek, magyar szótárral a kezükben készülnek a nyelvórára.

„A kávézót, ami a Nappali nevet viseli, Rák Viki színésznő üzemelteti” – mondja Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. „Viki sorozatokban játszott, és nézett produkciókban vett részt, őt tényleg mindenki ismeri, szlovákok és magyarok egyaránt. Sokan járnak miatta is ide” – teszi hozzá. A kávézó mellett könyvtár, időszakos kiállítás, havonta magyar borkóstoló, írók és akár rapperek találkozója kap helyet.

Az idei tanévben közel százan iratkoztak be magyar kurzusra a pozsonyi intézetben, ez közel a kétszerese a tavalyi és azelőtti adatoknak. „2010-ben kerültem az intézet élére, ekkor végeztünk egy felmérést a magyar kurzusokra jelentkezők körében, amiből olyan eredményt kaptunk, hogy legfőként azok a szlovákok szeretnének magyarul tanulni, akiknek a partnerük vagy közeli hozzátartozójuk magyar. Kiderült, hogy sokan vannak azok is, akik Magyarországra költöztek, Mosonmagyaróváron vagy a környékén vettek házat, telket,  ők ha minimális szinten is, de érteni szeretnék, hogy mit mond a postás, mi van a számlára írva.  Az üzleti ügyek és a karrierépítés miatt is sokan szeretnének magyarul tudni” – mondja Kollai, aki a nagy érdeklődést azzal magyarázza, hogy „az utóbbi időben újra felfedezték Pozsonyban a genius locit”, sokat tesz ezért több pozsonyi lokálpatrióta egyesület is.

„Egyre nő az érdeklődés Pozsony múltja iránt, a zsidó, német, magyar közös örökség foglalkoztatja a pozsonyiakat, az ő esetükben a lokális identitás meghaladja a nemzetit. Az, hogy Szlovákiából kitelepítettek több százezer magyart, nem érdekli annyira őket, mint az, hogy a szomszéd lakásban vagy a másik utcában történt mindez. Divatja van a helyi történeteknek, a városi múlt iránti rajongásnak. Jó példa erre, hogy Pozsony-Óvárossal közösen rendeztük meg a Szent Erzsébet napokat, akinek temploma és szobrai is vannak a városban ” – teszi hozzá Kollai, emlékeztetve az Árpád-házi szentre, II. András leányára.

A magyar kurzusok egyik legismertebb diákja, aki saját bevallása szerint „rajong a szlovákiai magyar kultúráért”, Lucia Satinská, aki a híres szlovák színész Július Satinsky lánya. Lucia nyelvész, szakterülete a többnyelvűség és a kisebbségi nyelvi jogok. Több emailt váltottunk és egyből fel sem ismertem, hogy nem egy magyar anyanyelvű válaszolt nekem. „15 éves koromban kezdtem magyarul tanulni, először egy néninél, aki az apám ismerőse volt, aztán beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra. A szüleim beszéltek magyarul, főleg akkor, amikor valamit el akartak titkolni előlünk és nem akarták, hogy értsük. A magyar számomra titkos nyelv volt.” – meséli Lucia és hozzáteszi, hogy szlovák ismerősei mindig azt kérdezik, hogy nem túl nehéz-e a magyar nyelv. „Erre azt szoktam válaszolni, hogy igen, de képzeljétek el, milyen gyönyörű”.

A szlovákoknak pozitív Trianon

Szinte nincs olyan szlovákiai magyar, akinek ne tették volna fel többször olyan kérdéseket a szlovákok, hogy hogy került ide? Mikor költöztek át Magyarországról? Miért nem élnek inkább Magyarországon? Az esetek nagy részében nem tolakodó és buta hozzáállás ez, hanem csak azt tanúsítja, hogy a szlovákok szinte semmit nem tanulnak az iskolában a szlovákiai magyarokról. Ez a bosszantó tény vezérelte a Kerekasztal nevű civil kezdeményezés tagjait, hogy egy portált készítsenek, amely olyan alapkérdésekre ad választ szlovákoknak a felvidékiekről, amit sokan szeretnének tudni, de nem mernek rákérdezni.

„Tapasztalatunk, hogy a szlovák közvélemény a szlovákiai magyarok helyzetéről, véleményéről, életéről csupán a politikusok kijelentéseiből értesül, az élet azonban ennél sokkal színesebb és változatosabb. Ezen kívül pedig sok olyan információ jelenik meg rólunk, ami félretájékoztat, vagy egyszerűen a magyarokról sztereotip képet mutat. Célunk tehát az volt, hogy egy olyan információs portált működtessünk, amely a sztereotípiák ellenében valóságos képet próbáljon mutatni a szlovákiai magyarok mindennapi életéről ugyanúgy, mint a történelméről, és véleményük sokféleségéről” – mondja Bolemant Lilla a madari.sk főszerkesztője és hozzáteszi, hogy a legolvasottabb kérdésünk az első időszakban az volt, hogy honnan kerültek ide, Szlovákiába magyarok. „Ez elég megdöbbentő volt számunkra, bár tudtuk, hogy a szlovák történelemtankönyvek a szlovák történelemszemléletet képviselve a trianoni határváltozásokat pozitív eseményként értékelik, amely ebből a szempontból természetes is, hiszen az önállóság minden nemzetnek fontos, viszont nem szabadna megfeledkezni a szomszéd nemzet történelmének elmeséléséről sem. – vallja Bolemant, és hozzáteszi, az oldalukat 6000 szlovák vagy szlovákul beszélő látogatja havonta.

A világhírű mézes pozsonyi kifli

Hasonló pozitív tapasztalata van a szlovák internetezőkkel Papp Sándornak, aki a Pozsonyi Kifli nevű kulturális és ismeretterjesztő, szlovák és magyar weboldal működtetője és ötletadója. “Tombol az online nosztalgiázás az interneten, ahol szinte mindenhol befigyelnek a régi magyar és német feliratok.” 2010-ben több Pozsonyban elő magyar barátommal, ismerősömmel alapítottuk a polgári társulásunkat, amivel olyan céljaink vannak, mint a pozsonyi lokálpatriotizmus erősítése és a város hírnevének népszerűsítése. Örökségvédelmi tevékenységét is végzünk, gyűjtjük a régi Pozsony összes dokumentumát, amit digitalizálunk és adatbázist építünk ki belőle. Virtuális kiállításokat készítünk és interaktív térképeket is” – meséli Papp és hangsúlyozza, hogy az internetező pozsonyiak imádják a régi képeslapokat, reklámokat, történeteket. Nemrég egy milliomos üzletember jelentkezett, hogy ő szenvedélyes Pozsonyt ábrázoló képeslapgyűjtő és digitalizációra kölcsönadta a magyar feliratú, a város magyar eseményeit megörökítő képeslapokat.

A weboldal és polgári társulás névadója, a mákos, diós pozsonyi kifli egykor világhírű volt, Japánba és a tengeren túlra is szállítottak belőle. Papp Sándor értetlenül áll afölött, hogy jelenleg az egykori pozsonyi kifli sütöde helyén egy koktélbár működik. Az internetes működésük mellett, aminek havi 5000-6000 egyedi látogatója van, a város legjobb helytörténészeivel tematikus városnéző sétákat szerveznek szlovák és magyar nyelven. Ezek a séták a pozsonyiak körében egyre népszerűbbek. „Készülünk egy városnézésre szlovák nyelven kifejezetten a jelenlegi magyar Pozsonyról„– mondja Papp és hozzáteszi „mesekönyvsorozatot is kiadunk Pozsonyi mesék címen, amely Pozsonyban született, Pozsonyban élő vagy egyszerűen Pozsonyhoz kötődő híres személyiségek életét, munkásságát mutatja be. Az első kötet Kempelen Farkasról szól, előkészületben van Bartók Béláról szóló mesekönyvünk. A mesék a legkisebb pozsonyiaknak szólnak, de keveset tudnak még a felnőttek is a sorozatunk főszereplőiről.”

Pozsonyban úgy tűnik, hogy a schengen utáni hétköznapi együttélés mégiscsak képes lesz lebontani a gátakat, és a közös múlt, így vagy úgy de kidugja a fejét a szlovák fővárosban.