Robbant-e a cseh Berlusconi?

2013.10.25. 17:27
Megkezdődtek péntek délután kettőkor az előrehozott országgyűlési választások Csehországban, amelyet Petr Necas kormányának bukása miatt kell megtartani. Csaknem 14 800 választóhelyen, nagyjából 5900 jelölt közül lehet választani. A szombat este véget érő szavazáson 23 politikai párt vagy mozgalom indult.

Hétfőn hozhatták nyilvánosságra Csehországban közvélemény-kutató cégek a pártok népszerűségéről szóló felméréseiket. Aki egy kicsit is követi a cseh belpolitikai életet, azoknak nem okozott meglepetést a pártpreferenciák alakulása. A legmegbízhatóbbnak tartott közvélemény-kutatási adatok szerint a cseh szociáldemokraták (ČSSD) magabiztosan nyerik a választásokat (26 százalék), a kommunisták (KSČM) a második (18 százalék), míg az Igen (ANO) mozgalom a harmadik (16,5 százalék) helyre érhet be, bár e két párt közötti különbség gyakorlatilag nem mérhető.

A pártok Csehországban is egymást vádolták a különböző közvélemény-kutató cégek befolyásolásával, de a gyanút cáfolta, hogy végül mind a nyolc műhely hasonló sorrendet, százalékot és trendet mutatott ki: a következő években a cseh belpolitikát a szocdem-kommunista-Igen mozgalom hármasa fogja meghatározni. A cseh politikai szcénán gyakorlatilag lehetetlen totális hegemóniát elérni, a nyertes pártok együttműködésre lesznek ítélve. Ami biztos: a politikai együttműködéshez szükséges minimális konszenzust e három párt hamarabb megkötheti, mintha a szocdemeknek a két jobboldali párttal (ODS, TOP09) kellene megegyezni.

Az eddig kormányzó jobboldali koalíciós pártok eközben az 1989 óta fennálló demokratikus versengés során legnagyobb vereségüket fogják elszenvedni. A Kalousek-Schwarzenberg duó vezette populista-liberális TOP09 (9 százalék) és a korrupciós vádak által megroppant polgári demokraták (6,5 százalék) bejutnak a parlamentbe, de összességében hatalmas bukásra számíthatnak. A felmérés szerint visszakerülnek a parlamentbe a kereszténydemokraták (5 százalék) és bejuthat a parlamenten kívüli, szélsőjobboldali mozgalmakkal is flörtölő Hajnal (Úsvit) mozgalom is. A köztársasági elnök minden erőfeszítése ellenére valószínűleg nem lesz parlamenti párt a Zemanék (SPOZ), ahogy továbbra is parlamenten kívüli pártként folytatja a Kalózpárt és a liberális Zöldpárt is.

Ami biztos: a 2010-es ötpárti parlament után a mostani felállás színesebb lesz, minimum hét párt biztos befutónak látszik. Az is valószínű, hogy Bohumil Sobotkát, a szocdemek pártelnökét bízza meg Zeman köztársasági elnök kormányalakítással, amelynek minimum 101 fős támogatottsággal kell rendelkezni a cseh képviselőházban. Nézzünk néhány lehetőséget!

Tiszta baloldali kormány

Egy tiszta szocdem kormány a kommunisták külső támogatásával az utolsó pillanatig meglehetősen reális forgatókönyvnek tűnt, azonban az elmúlt napokban a ČSSD pártreferenciái meglehetősen meredeken zuhanni kezdtek, így már nem valószínű, hogy a ČSSD és KSČM együtt képes lenne biztosítani a 101 fős többséget.

Az elképzelést egyébként mind Sobotka miniszterelnök-jelölt, mind Zeman támogatja, a kommunisták nem zárták ki egy tiszta szocdem-kormány külső támogatását, ám azt feltételekhez kötik. Egy ilyen esetben a jobboldali kormány nyugdíjreformjának vége. Támogathatná ezt a felállást Zeman pártja is (SPOZ), de az ő parlamenti tagságuk felettébb kétséges.

A szociális biztonság kormánya

Van néhány közös pont Andrej Babiš milliárdos politikai mozgalmának, az Igennek (ANO) és a szocdemek választási programja között, például az alacsony jövedelműek megvédése, felzárkóztatása vagy a mindenkori minimál-nyugdíj törvénybe foglalása. Egy esetleges ČSSD-ANO koala viszont sok vitát is hozna, például a nyugdíjbiztosítás második pilléréről, amelyet az ANO a munkapiac újoncai számára kötelezővé szeretne tenni, vagy hasonló vita alakulhatna ki a szintén az ANO által szorgalmazott progresszív adózás és a cégek adóinak megemelése körül. Ez utóbbinál a szocdemek mondanak igent, Babiš nemet. Sobotka nem zára ki a koalíciót az ANO-val, Babiš pedig eddig nem mondott határozott nemet e változatra.

Európa-barát kormány

A szociáldemokraták esetleges kormánykoalícióját a populista-liberális TOP09-cel azért tartjuk kevésbé valószínűnek, mert maga Zeman elnök előre kizárta ennek lehetőségét. A két pártot két agenda köti össze: a köztársasági elnök hatáskörének alapos megnyirbálása és a közös pénznem, az euró bevezetése. Karel Schwarzenberg, a TOP09 elnöke e ténynek köszönhetően jelentette ki, hogy a ČSSD az egyetlen párt, amellyel koalíciót kötnének. E két párt nézetrendszere alapvetően különbözik az adózási és egészségügyi politikában is.

A változás és a rend kormánya

A kereszténydemokraták (KDU-ČSL) élesen kritizálták a szocdemeket, amennyiben azok elfogadnák a kommunisták hallgatólagos támogatását a kormányalakításhoz. A KDU-ČSL azonban Babišék ellen soha nem kelt ki, ráadásul a szocdemek a kereszténydemokraták személyében a progresszív adózásra való átállásban is támogatóra találnának.

Így látják külföldön a cseh választásokat

Dühös választók és stabil kormány a láthatáron - így látja a külföldi sajtó - ez Csehország esetében elsősorban a német és a szlovák sajtót jelenti - a cseh választásokat. Az újságok leginkább a cseh belpolitikába berobbant Andrej Babišról szólnak, mozgalmát általában populistának, robbanásveszélyesnek nevezik.

A Frankfurter Allgemaine a választások egyik újoncáról, Babišról, mint "cseh Berlusconi" ír, akinek kampánya szenzációs, de bizonytalan politikai karakterű. Az újság a szlovák származású milliárdost az osztrák Frank Stronach milliárdoshoz hasonítja, akinek szintén sikerült bekerülni az osztrák parlamentbe, de utána pártja gyorsan szétesett. Ez a veszély fenyegetheti az Igen mozgalmat is.

A szlovák Pravda szerint minden lehetőség az utolsó pillanatig nyitott, hiszen a szociáldemokraták egy esetleges nem várt ANO-siker esetén nem tudnának hova manőverezni. A szlovák napilap szerint legvalószínűbb egy a kommunisták kegyelméből működő szocdem kisebbségi kormány vagy egy ČSSD-ANO kényszerházasság.