Elvetették a sulykot

„Kémkedés mindig is volt, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta az amerikaiak elvetették a sulykot” – mondja az ügyről Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A biztonságpolitikai szakértő az Indexnek kijelentette,  semmi rendkívüli nincs abban, hogy az Egyesült Államok saját szövetségeseit hallgatta le: ez „bevett szokás”.

Tálas emlékeztetett, hogy 1945 után öt szövetséges ország – az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság – titkosszolgálatai együttműködési megállapodást kötöttek egymással, amely azóta is érvényben van. A szakértő meglátása szerint, habár „nem elegáns dolog lehallgatni Angela Merkel telefonját”, a németek heves reakciói mögött valójában az a szándék ismerhető fel, hogy Németország is szeretne tagja lenni a Five Eyes (öt szem) néven is ismert szövetségnek.

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpontot vezető Tálas szerint azonban Magyarország megfigyelésének világpolitikai kontextusban nincsen különösebb jelentősége, sőt, mivel a lehallgatás ténye az adott ország jelentőségét jelzi, lehet, hogy meg is sértődnénk, ha nem hallgatnának le minket – jegyezte meg ironikusan. „Magyarország kül- és biztonságpolitikai potenciálja nem összemérhető a nagyhatalmakéval, mi a nagyhatalmi játékban nem veszünk részt” – fogalmazta meg diplomatikusan, miért nem indokolja semmi, hogy a kémprogramok kiemelt figyelmet fordítsanak Magyarországra.

A megfigyelési botránynak a szakértő szerint nem lesznek különösebb következményei, hiszen az erőviszonyok ettől még nem változnak. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy mindenki elkezd majd intenzívebben védekezni, azonban „összességében semmi nem fog változni” – összegzett Tálas. Amiben viszont pozitív változásokat hozhat a Snowden-ügy, az az, hogy „a közvélemény megérti, hogy az értékalapú külpolitika erősen megkérdőjelezhető” – utalt a magát realistaként meghatározó szakértő arra, hogy az USA a valós céloktól függetlenül a terrorelhárítás és a demokráciaexport céljaira szokott hivatkozni, amikor a gyanús praktikákat indokolja.

A magyar hírszerzés nem nyilatkozik

A Budapestet is érintő lehallgatási botrányról Pintér Sándor belügyminiszter kedden azt közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálatot indított az ügyben. Az Index a következő kérdésekkel kereste meg a két szerv kommunikációját összefogó Belügyminisztériumot (BM):

• mióta tudnak a lehallgatásokról;
• mennyire tartják biztonságosnak a magyarországi távközlési rendszereket;
• pontosan mire terjed ki a mostani vizsgálat;
• annak eredménye milyen szigorításokat vagy egyéb következményeket hozhat magával.

A BM azonban a miniszter fenti közlésén túlmenően nem nyilatkozik az ügyben.

Sejtették, de nem tudták

„Business as usual, ez minden hírszerzési tevékenység alapja” – kommentálta Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a hírt, miszerint Budapesten is működtetett lehallgató-központot az NSA. Ez a vélemény nagyban összecseng Jon Clapper, az amerikai hírszerzés igazgatójának keddi nyilatkozatával, miszerint a külföldi vezetők iránti kémkedés a hírszerzés „alapvetése”, és az lenne a tragédia, ha nem folytatnának ilyen tevékenységet. Az elektronikus hadviseléssel foglalkozó szakértő szerint természetes jelenség, hogy a hírszerzés a rendelkezésére álló minden eszközt bevet a számára releváns információk megszerzése érdekében, ezt csupán a nemzetközi jog egyes megkötései korlátozzák, például az ENSZ védett intézményi státusza.

Fotó: Kisbenedek Attila

A legutóbbi hírek szerint az Egyesült Államok ezt sem tartotta tiszteletben: Barack Obama a közelmúltban adott ki utasítást arra, hogy állítsák le a New York-i ENSZ-székház lehallgatását. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy az amerikai hírszerzés mit és kit hallgatott le az ENSZ főhadiszállásán, és azt sem tisztázott, hogy leállították-e az összes megfigyelt, ENSZ-nél akkreditált diplomata lehallgatását.

Krasznay szerint a szakértők többsége sejtette, de nem tudta, hogy pontosan milyen mértékű adatgyűjtést végzett az USA, de mivel a műszaki feltételek adottak voltak, ezt nem volt túl nehéz kikövetkeztetni. A szakértő úgy véli, az eddigi magyar reakciók szakszerűek és korrektek voltak, a német és francia kormányok jóval határozottabb nyilatkozatait pedig az indokolta, hogy ezek az államok komoly gazdasági érdeksérelmeket szenvedhettek el az amerikai megfigyelés miatt. Az egyes nemzetállamok elhárítási egységeinek feladata, hogy minél hatékonyabb védelmi mechanizmusokat alakítsanak ki, ezért valószínűleg az egész Snowden-ügy egyik legfontosabb hozadéka az elhárítás fejlesztése lesz, minden érintett állam részéről – fogalmazott Krasznay Csaba.

Martonyi június óta várja a választ

„Nehezebb azokat a fővárosokat felsorolni, ahol voltak a lehallgatásokhoz kapcsolódó berendezések, mint azokat, ahol nem voltak ilyenek" – jelentette ki Martonyi János annak kapcsán, hogy a WikiLeaks az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen – 74 várossal együtt – Budapest is szerepel. A magyar külügyminiszter szerint a lehallgatási ügy globális kérdés, amelyre elsősorban transzatlanti szinten kell megoldást találni. 

„Az Európai Tanács állásfoglalása elég egyértelmű a kérdésben: tisztázni kell ezt az ügyet, helyre kell állítani a két fél közötti bizalmat, ez mindenféle együttműködésnek az alapja" – mondta a magyar diplomácia vezetője.

„Ez persze nem jelenti, hogy a kérdést nem kell felvetni a közvetlen magyar–amerikai kapcsolatokban" – mondta a Martonyi, aki csütörtökön az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkárával, Victoria Nulanddal találkozik. „A kérdéseket természetesen neki is fel fogom tenni" – mondta a külügyi tárca vezetője.

Martonyi szerint univerzális, emberi jogi oldala is van az ügynek: a magántitok védelme és általában az adatvédelemé.

Martonyi János magyar külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán

Fotó: Frank Franklin Ii

Martonyi jelezte, hogy hamarosan akár az ENSZ Közgyűlése is állást foglalhat a lehallgatási botrány kapcsán. „Ezek a munkálatok egyelőre csak előkészületben vannak" – mondta a német kezdeményezésre felmerült ötletről a külügyminiszer.

Martonyi már júniusban az amerikai nagykövetséghez fordult, tájékoztatást várva az NSA lehallgatási gyakorlatával kapcsolatosan, az iránt érdeklődve, hogy az érintett-e magyar állampolgárokat és magyar intézményeket. A válaszokkal az amerikai fél máig adós.

Lehallgatás után hallgatás

Az amerikai nagykövetség szóvivője az Index kérdéseire válaszolva közölte: a nagykövetség nem kommentálja nyilvánosan a feltételezett konkrét hírszerzési tevékenységről szóló híreket.

„Egyértelművé tettük, hogy az Egyesült Államok olyan típusú külföldi hírszerzést folytat, amilyet minden ország végez" – közölte a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője. Elizabeth Webster hozzátette: az Egyesült Államok nagyra értékeli együttműködését Magyarországgal, és továbbra is aktív párbeszédet folytat a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!