Patyomkin-faluban várták Putyint
További Külföld cikkek
- Több mint harmincan meghaltak és száznál többen eltűntek egy kongói kompbalesetben
- Európa újabb szíriai menekülteket nem fogad be – vajon hazatérnek a korábban érkezettek?
- Még a sör is szikrázó luxuscikk Kim Dzsongun uralma alatt
- Nyolc embert ítéltek el egy tanár lefejezése miatt Párizsban
- Saját vadászgépét lőtte le véletlenül Jemen partjainál az Egyesült Államok
Egyszerű, olcsó és kultúrtörténeti hagyományokkal is rendelkező módszerrel öltöztették ünnepi díszbe Szuzdal romos faházait, az önkormányzatok országos találkozója előtt, amelyre Vlagyimir Putyin is hivatalos volt. Az orosz elnök azonban nem jött el, ám a rogyadozó rönkházaknak idilli külsőt kölcsönző ponyvák november eleje óta mostanáig kint vannak a megszámlálhatatlanul sok templomáról híres, Moszkvától 180 kilométerre fekvő történelmi kisvárosban.
Szuzdalban nem is tagadták, hogy Patyomkin-falvat varázsoltak volna az elnök elé. „Mindenütt szokás kitakarítani, ha vendég érkezik” – magyarázta Vlagyimir megye kormányzójának sajtósa. Rita Sljahova szerint nem is tehettek mást, hiszen a romos, lakatlan épületek magántulajdonban vannak, így nem állt módjukban azok felújítása. (Arra nem tért ki, hogy az érinthetetlen magántulajdonra akkor hogyan kerülhettek fel az akkurátusan felaggatott molinók.)
Sljahova a hagyományokra is hivatkozott, igaz, nem Patyomkinra, hanem a II. világháború 900 napos blokádja után felszabadult Leningrádra, ahol szintén sokáig több romos épületet hasonló módon takartak el a járókelők szeme elől.
A világháborús Leningráddal összevetett Szuzdalban azonban a tökélyre fejlesztették a szemek gyönyörködtetését: nemcsak a faházak mintáját utánozták, de néhol még az ablakokat lágyan simogató nyírfát is varázsoltak a molinóra, sőt, egy helyen egy festett macska is kémleli az utat a rajzolt lábazatnál üldögélve. A november elején készült képekre csak azután figyelt fel a sajtó, hogy azok megjelentek az Eho Moszkvi oldalán is.
A tauriai Patyomkin
Hiába hódította meg az Orosz Birodalom számára a Fekete-tenger partvidékét az Oszmán Birodalomtól, alapított ma már milliós városokat Ukrajnában, Grigorij Patyomkin grófra a világ csak úgy emlékszik, mint a talmi csillogás nagymesterére.A II. Katalin alatt gyors karriert befutott tábornok, aki állítólag intim kapcsolatot is ápolt a cárnővel, valószínűleg csak irigyeinek áldozata. A történet szerint, amikor a cárnő 1787-ben az alig tíz évvel korábban megszerzett Krím-félszigetre látogatott, akkor a terület irányításával megbízott Patyomkin színházi díszletekkel ékesített meglévő falvakat, sőt, nem létező településeket varázsolt II. Katalin – és számos külföldi, köztük az osztrák delegációban inkognitóban helyet foglaló II. József – elé. (Állítólag több díszlet ismétlődött is, mert amint elhaladt a cári menet, azonnal szétszedték és vendégeket megelőzve ismét felállították. A történészek szerint az eset nem történt meg, csupán abból fakadt, hogy Patyomkin rendkívül látványos és díszes ünnepséget, katonai felvonulásokat szervezett az uralkodónőnek, akinek ő a Krím görög nevét adományozta, így vált „tauriaivá”. A „Patyomkin-falvakról” először a delegáció egyik osztrák tagja számol be, könyve orosz fordításban 20 évvel később jelent meg, nagy felháborodást okozva Patyomkin utódai körében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
