Ukrajna a lebegést választotta
További Külföld cikkek
-
A hörgőgörcs után stabilizálódni látszik Ferenc pápa állapota
- Alekszandar Vucsics egész éjjel nem aludt, majd üzent egy erőset az európai vezetőknek
- Tragédia Bolíviában, legalább harmincheten haltak meg egy buszbalesetben
- Washingtontól pofont, a britektől ölelést kap Zelenszkij, hamarosan III. Károllyal is találkozik
- A szakértő szerint ez okozhatta a Trump–Zelenszkij-tárgyalás kudarcát
Összevonták tüntetőiket az eddig két kijevi téren demonstráló ellenzéki pártok szerdán, így a hat napja tartó tiltakozásnak most már egyetlen központi helyszíne Kijevben a Függetlenség tér, amely a 2004-es narancsos forradalomnak is a fő terepe volt.
Az EU-párti tiltakozók azt követelték, hogy Viktor Janukovics írja alá a társulási szerződést az EU-val. Az elnök kitartott a kormány múlt heti döntése mellett és felfüggesztette az aláírás előkészítését, így erre a vilniusi csúcson – bár Janukovics elmegy a litván fővárosba – nem kerül sor.
A haza nem lehet ellenzékben
Ezek után szerdán az ellenzék vezetői – a bebörtönzött exkormányfő, Julia Timosenko mögött álló Batykivscsina (Haza), amelyet most lényegében Arszenyij Jacenyjuk vezet, az Oleg Tyahnibok által irányított ultranacionalista Szvoboda (Szabadság) és a nehézsúlyú bokszvilágbajnok, Vitalij Klicsko nevével fémjelzett UDAR (Ütés) – úgy döntöttek, hogy saját maguk is küldöttséget küldenek Vilniusba. „Hogy ne csak Janukovics, hanem az ukrán nép véleménye is hallható legyen” – mondta Tyahnibok.

Az ellenzékiek korábban egy közleményt fogadtak el, amelyben követelték a szerződés aláírását, az ehhez szükséges törvények elfogadását – többek között azt, amely lehetővé tenné, hogy Timosenko elítéltként is gyógykezelésre utazhasson Németországba –, vagy, ha minderre nem kerülne sor, akkor a parlament feloszlatását.
Eközben a fővárosban ezer egyetemista tüntetett az EU-hoz való közeledés mellett, és néhány ezer hallgató vonult utcára az ország nyugati részében is. Az oroszajkú keleti területeken, a kormány fő erejét adó Régiók Pártja (PR) hátországában nem voltak EU-párti tüntetések.
Janukovics akarja is, meg nem is
„Három éve vakon aláírtam volna a szerződést, de az EU csak újabb és újabb feltételeket támasztott” – mondta egy szerdai interjújában Janukovics, aki továbbra sem zárta ki a társulási szerződés aláírását, de csak akkor, ha az előkészítésbe az EU és Ukrajna mellett Oroszországot is bevonják.
Erre minden oka megvan: százezerszámra dolgoznak ukrán állampolgárok Oroszországban, ám ha a keleti szomszéd szigorítana a hátárátlépés szabályain – és az illegális munkavállalók ellenőrzésén –, úgy sokuk helyzete ellehetetlenülne. Ukrajna kivitele az EU-ba és Oroszországba csaknem azonos mértékű – körülbelül 23-23 milliárd dollár –, ha a keleti piac szűkülne, úgy az egyébként is nehéz helyzetben lévő ukrán gazdaság – amely negyedik negyedéve mutat csökkenést – tovább zsugorodna, egyre növelve az amúgy is gyorsan gyarapodó államadósságot: ez 2000-ben 13 milliárd dollár volt, tavaly már 124 milliárd. (Igaz, ez a nominális értéken számított a 170 milliárdos GDP-nek csak 72 százaléka, ami jobb, mint sok EU-s tagállamé, ám a tendencia aggasztó.) Ukrajna 30 milliárd dollárral tartozik Orosz bankoknak is.

A gáz mindent ellep
Ráadásul az energiafüggés továbbra is fennáll: Ukrajna hétmilliárd dollárral tartozik a Gazpromnak az orosz gáz importja után, és annak nincs esélye, hogy az orosz fél ellentételezés nélkül felülvizsgálja azt a 2009-es megállapodást, amelyet az akkori ukrán kormányfő, Timosenko és akkori orosz kollégája – 2008-ig és 2012 óta Oroszország elnöke – Vlagyimir Putyin írt alá. (Timosenko épp emiatt, az ukrán bíróság szerint előnytelen szerződés miatt ül börtönben, amit az ítélet szerint hatáskörét túllépve írt alá.)
Nem véletlen, hogy a múlt héten ismét felújította Moszkva és Kijev a kétoldalú konzorcium létrehozásáról szóló tárgyalást, amely nyomán orosz ellenőrzés alá kerülhetne az ukrán tranzithálózat. Az ígéretek szerint ebben az esetben Ukrajna 260-280 dollárért kaphatná a gázt ezer köbméterenként, amiért jelenleg 400 dollár körüli összeget fizet. (Ukrajna az orosz forrás egy részét Lengyelországon és Magyarországon át Németországból érkező földgázzal váltotta fel, amiért 380 dollárt fizet.) Az ukrán sajtó szerint lehetséges, hogy ehhez nem is kéne szerződést módosítani, csupán a Naftogaz Ukraini igénylésének egy részét átirányítani a Dmitrij Firtas vezette Ostchemhez, amely jelenleg is 280 dollár körüli összegért juthat orosz földgázhoz. Ez a megoldás tűnik valószínűbbnek azért is, mert Putyin közölte: a 2019-ig érvényes ukrán-orosz gázszerződés felülvizsgálata nincsen napirenden.
Moszkvára mutogatott Aleksander Kwasniewski egykori lengyel elnök is, aki a társulási szerződés aláírásának előkészítésén dolgozott az Európai Parlament megbízottjaként. A politikus szerint orosz ajánlat állhat annak hátterében, hogy Ukrajna elállt a társulási szerződés mostani aláírásától.
Rossz időzítés
Bár az elmúlt hónapokban még majdnem biztosnak mondták Brüsszelben és Kijevben is a szerződés aláírását, tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, hogy nem így alakult.
„Ukrajnának sokkal jobbak lettek volna az esélyei a 2004-es narancsos forradalom utáni eufóriában.
„Viktor Juscsenko azonban nem bizonyult elég rátermett államfőnek, hogy ezt végigvigye, pedig akkor az EU – évekkel a 2008-as válság előtt – jóval nagyobb eséllyel tudott volna érdemi támogatást adni” – mondta Sz. Bíró Zoltán. A Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint akkor ráadásul Oroszország is épp csak kezdett gazdaságilag megerősödni, így jóval kevesebb energiát tudott volna arra fordítani, hogy Ukrajna és az EU közeledését megakadályozza. Akkor nagyobb valószínűséggel indulhatott volna el a politikai és a jogrendszer átalakítása, a korrupció visszaszorítása, amely nyomán több esély lett volna az integráció hosszú folyamatának megkezdésére.
Az elszalasztott lehetőség után azonban az EU mai állapotában nem tud kellő támogatást nyújtani ahhoz, hogy a társulási szerződéssel járó áldozatokat Ukrajna vállalni tudja. Részben ezért sincsen meg a politikai elitben sem az akarat, hogy erre rászánja magát. Másrészt azért nincsen, mert a hosszú távon haszonnal járó közeledést belső rövidtávú politikai érdekek is felülírják: most épp a 2015-ös elnökválasztás, amely közrejátszik abban is, hogy nem került sor Timosenko kiengedésére.
A Sz. Bíró elismeri, hogy Ukrajna számára gazdaságilag rövid távon óriási terhet jelentene, ha a kapcsolata megromlana Oroszországgal, mert ezt nem tudná ellensúlyozni a szerződés révén hozzáférhetőbbé váló európai piac. „Ahhoz, hogy Ukrajna versenyképes termékekkel jelenjen meg az EU piacain, rendbe kellene tenni a gazdaságot. Ehhez viszont az országnak nem tud elég segítséget nyújtani az EU” – mutatott rá a csapdahelyzetre a szakember.
Könnyűsúlyú Keleti Partnerség
A Keleti Partnerséget azon volt szovjet tagállamok számára hozta létre az EU, akiknél számítani lehetett arra, hogy hosszabb távon az EU-integrációt tekintik céljuknak. „Ez egyfajta lelkiismereti ügy is volt az EU politikusainak, hogy az utódállamoknak valamiféle európai perspektívát adjanak” – adta meg a létrehozás egyik motivációját Sz. Bíró. A csoportban a dél kaukázusi Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország foglal helyet, Kelet-Európából pedig Belarusz, Moldova és Ukrajna. Utóbbi a maga 47 milliós méretével messze a legjelentősebb szereplő. Ráadásul az Alekszandr Lukasenko vezette Belarusz mára egyértelműen az orosz orientációt választotta – tagja lett az Oroszországgal és Kazahsztánnal közös Vámszövetségnek (TSZ) is – és szeptember óta egyértelművé tette ezt az irányt Örményország is. A földgáz és olajlelőhelyei miatt stratégiailag fontos Azerbajdzsán pedig nem adja jelét annak, hogy demokratikus átalakításba kezdene.

Nem meglepő módon egyébként a Keleti Partnerséghez sem viszonyul egységesen az EU. A kezdeménydezői és legaktívabb működtetői Svédország és Lengyelország voltak. „Ez érthető, hiszen biztonságpolitikai szempontból számukra fontosabb volna, hogy az EU és Oroszország között inkább Európa felé nyitott ütközőállamok jönnek létre. „A nyugatabbra lévő tagok számára viszont nagyobb a jelentősége az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatnak” – jegyezte meg Sz. Bíró, utalva arra, hogy a Keleti Partnerségre Moszkva úgy tekintett, mint az EU befolyási zónájának szélesítését célzó intézményre.
Eurázsia a tét
A vilniusi csúcson így várhatóan csak Grúzia és Moldávia írja majd alá a társulási szerződést az EU-val. Ez kudarcnak tekinthető, hiszen mindkét országnak rendezetlen területi vitái vannak – Grúziából kiszakadt a Moszkva által támogatott Abházia és Dél-Oszétia, míg Moldáviában az oroszajkúak lakta Dnyesztermenti Köztársaság létezik kváziállamként –, amelyek bármikor kiújuló vitákat okozhatnak Moszkvával. Igaz, a kicsi, 3 és 5 milliós két országnak, mérete miatt talán kézzelfoghatóbb segítséget tud nyújtani Brüsszel, mint az EU számára Törökországhoz hasonlóan nehezen emészthető Ukrajnának.
Épp ezért az a tény, hogy egyelőre mégsem születik megállapodás Ukrajnával, tulajdonképpen tehermentesítést is jelent az EU számára, ha az integráció elősegítésének költségeire gondolunk. Ezekre ugyanis a közösség láthatóan nem készült fel.

„Az igazi veszteséget azonban az jelentheti az EU-nak, hogy Ukrajnával, amennyiben Oroszország vonzáskörzetében marad, megnő az esélye annak, hogy a Putyin által vizionált, a Független Államok Közösségének (FÁK) térségére építő Eurázsiai Gazdasági Térség életképessé válik” – hívta fel a figyelmet Sz. Bíró, bár hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyelőre egyik fél mellett sem kötelezte el magát. „Kérdés, meddig tartható fenn ez a lebegő állapot” – mondta a Történettudományi Intézet főmunkatársa, aki szerint Putyin elnöki székbe való visszatérése óta világos, hogy az orosz külpolitika a FÁK-országokra összpontosítja energiáit. „Ukrajna nélkül ez a projekt nem több, mint szimuláció.”
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
A hörgőgörcs után stabilizálódni látszik Ferenc pápa állapota
A 88 éves szentatya jobban van, ma már kávézott és 20 percet imádkozott is.
25 perce
- Külföld
Nem jöttek be a nagy mellek és a szűk egyenruhák, a csőd szélére került Amerika ikonikus étteremlánca
A vállalat 300 millió dolláros adósságot halmozott fel.
február 23., 06:32
- Külföld
Aggasztó híreket közölt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról
Vérátömlesztésre volt szükség.
február 22., 20:00
- Mindeközben
Kiderült, miért nem Christopher Nolan rendezhette meg az utolsó James Bond-filmet
50 perce
- Címlapon
Orbán Viktor a Trump–Zelenszkij-találkozóról: Amit tegnap láttunk, az egy rossz dolog
A miniszterelnök elmondta, volt már részese ilyennek, de csak zárt ajtók mögött.
3 órája
- Külföld
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel
Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.
február 22., 19:36
- Külföld
Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, kritikus az állapota
A Vatikán szerint a szentatya „jobban szenved, mint tegnap”.
február 23., 06:30
- Külföld
Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány
Rég volt ennyire izgalmas és bizonytalan a német politika.
február 23., 06:13
- Külföld
Célegyenesben a tárgyalások Ausztriában, megalakulhat a kormánykoalíció
Összefoghat az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
február 22., 21:08
- Címlapon
A szakértő szerint ez okozhatta a Trump–Zelenszkij-tárgyalás kudarcát
Kis-Benedek Józseftől azt is megkérdeztük, hogy rendezhető-e a két elnök kapcsolata.
2 órája
- Külföld
Autóbalesetben meghalt gitárost gyászol a KISS
A járművet a férfi 90 éves édesanyja vezette.
február 22., 20:37
- Külföld
Elmozdították posztjáról Caleb Vitellót
Mostantól már csak helyszíni és végrehajtási művelteket felügyel.
február 22., 14:03
- Külföld
Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám
Az amerikai elnök záró szónokként szólalt fel a CPAC konzervatív konferencián.
február 23., 06:40
- Külföld
Visszavitték Izraelbe a két gyermekével meggyilkolt édesanya holttestét
A család is megerősítette a hazaszállítást.
február 22., 07:16
- Címlapon
Alekszandar Vucsics egész éjjel nem aludt, majd üzent egy erőset az európai vezetőknek
Szerinte muszáj következetesnek lenni.
58 perce
- Külföld
Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa lemondásáról
Parolin bíboros szerint biztató hírek érkeztek a kórházból.
február 22., 16:56
- Címlapon
Ukrán támadás érte a Török Áramlatot, Szergej Lavrov azonnal felhívta Szijjártó Pétert
A külgazdasági és külügyminiszter azonnali intézkedéseket sürget.
4 órája
- Külföld
Több utas is a repülőtéren rekedt Dubajban, reagált a Wizz Air
Technikai nehézség okozott problémát.
február 22., 11:31
- Külföld
Donald Trump pár hét alatt mindent lesöpört az asztalról, Európa és Zelenszkij próbál magához térni
Az eddigi nyilatkozatok alapján Amerika számára Ukrajna és Európa sorsa sokadrendű kérdés.
február 22., 12:18
- Külföld
Ferenc pápa továbbra is nehezen lélegzik, megmutatjuk Erdő Péter Szentatyához írt levelét
Az egyházfő a problémák ellenére továbbra is jó hangulatban működik együtt az orvosaival.
február 22., 09:52
- Külföld
Olyan túszokat engedett szabadon a Hamász, akiket már 10 éve tartottak fogva
Egy másik túszt kamerák jelenléte nélkül juttattak el Izraelbe.
február 22., 12:45
- Mindeközben
Szolnoki Szabolcsnak döntenie kell egy TV2-s műsor és Optiz Barbi között: „Úgy van vele, ha elvállalom, akkor nincs miről beszélnünk”
10 órája
- Külföld
Szír bevándorló késelt pénteken a berlini holokauszt-emlékműnél
A 19 éves elkövetőnek politikai indíttatásai lehettek az ügyészség szerint.
február 22., 11:29
- Külföld
Donald Trump: A németek nem szeretnek engem, sok szerencsét nekik a választáshoz
Az amerikai elnök szerint megvannak a saját problémáik.
február 22., 07:37
- Címlapon
Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket
Páncélautóval, az éj leple alatt érkezett vissza Magyarországra az 5 és fél milliárd forintot érő gyűjtemény.
9 órája
- Címlapon
Tucker Carlson kőkeményen megvádolta Ukrajnát, szerinte egy amerikai szenátor is bűnrészes
16 órája
- Külföld
Őrizetbe vették a berlini holokauszt-emlékműnél megszúrt férfi támadóját
A támadás oka egyelőre ismeretlen.
február 22., 06:13
- Mindeközben
Jó hír a rajongóknak, visszatér az új The Office-ban a régi sorozat egyik szereplője
12 órája
- Külföld
Több templomban tűz ütött ki Új-Zélandon, gyújtogatás történhetett
Nem ez az első ilyet eset Új-Zélandon.
február 23., 06:35
- Külföld
Meghalt két ember egy elefánttámadásban Srí Lankán
A hasonló támadások évek óta problémát jelentenek az országban.
február 22., 08:43
- Címlapon
Halálra nevettük magunkat ezen az új Stephen King-filmen
A majom egy horrorfilm, de nem a megszokott fajtából.
1 órája