Megunta a rendőrség a kijevi tüntetőket
További Külföld cikkek
- Nagy Csaba: A háború árnyékában a gyerekek mosolya ad reményt
- Két ember eltűnt, miután egy orosz teherhajó elsüllyedt a Földközi-tengeren
- Vlagyimir Putyin afrikai hatalma kezd összeomlani
- Elon Musk szerint csak az AfD mentheti meg Németországot
- Az Aszad utáni Közel-Keleten Irán a legnagyobb vesztes, a legnagyobb nyertes pedig Törökország
Könnygázzal és gumibotokkal tisztította meg a rendőrség különleges egysége az ellenzéki tüntetőktől Kijev főterét. Az akció már péntek este megindult, már ekkor tömegverekedés alakult ki az EU-párti tiltakozók és a rendőrök között. Helyszíni jelentések szerint az incidensben megsérült a Reuters tudósítója is.
A verekedésben több százan vettek részt, köztük mintegy kétszáz rohamrendőr, valamint sportos megjelenésű, vélhetően provokátorok és EU-párti aktivisták.
A demonstrálók ekkor már tömegével menekültek el a térről. Helyi beszámolók szerint a békésen álló csoportok ellen is erővel lépett fel a rendőrség.
Az Egyesült Államok és az EU képviselete szeritnt komoly következményeket von maga után az erőszak bevetése, ami elszigetelheti a kijevi vezetést a Nyugattól.
„Aki biztosan nem érdekelt egy ilyen helyzetben, az a kormány” – jelentette ki Nyikolaj Azarov. A kormányfő visszautasította a feltételezést, hogy a hatalom utasítást adott volna békés tüntetők megtámadására. A politikus szerint provokáció állhat az ügy hátterében. „Azokat, akik békésen, törvénytisztelő módon tiltakoznak, minden eszközzel meg kell védenünk” – írta Facebook-bejegyzésében, az ügy mielőbbi kivizsgálását ígérve.
Brüsszel és Moszkva között
Az egy hete tartó tiltakozás célja, hogy rákényszerítse az ukrán vezetést az EU-val kötendő társulási szerződés aláírására, ami a támogatók szerint hosszabb távon az ország EU-integrációját jelenthetné, és biztosítaná az orosz befolyás csökkentését. Viktor Janukovics elnök azonban, gazdasági okokkal indokolva a döntést, tavaszig várna az aláírással, amelyre szerinte csak akkor kerülhetne sor, ha Moszkvát is sikerül bevonni a tárgyalásokba, elkerülendő a csatlakozás miatti orosz ellenlépéseket.
Elképzelhető azonban, hogy Ukrajna végül nem az EU-hoz közelít, hanem az orosz-kazah-belarusz Vámunió (TSZ) részévé válik. Brüsszel szerint ez kizárja, hogy az EU-val ukrajna közös szabadkereskedelmi zónát alkosson.
Az aláírásra a Keleti Partnerség pénteken befejeződött, kétnapos vilniusi csúcstalálkozóján került volna sor, ám néhány nappal korábban az ukrán kormány felfüggesztette az előkészületeket. Janukovics azonban elment a vilniusi csúcsra, ahol – néhány kritikusabb megjegyzéstől eltekintve – úgy tűnt, Brüsszel kész időt adni Kijevnek az aláírásra. Az ukrán elnök pénteken Angela Merkel német kancellártól is kapott egy berlini meghívást.
Vasárnap újra kezdik
A börtönben lévő exkormányfő, Julia Timosenko mögött álló Batykivscsina (Haza) – amelyet így most Arszenyij Jacenyjuk vezet –, a világbajnok nehézsúlyú bokszoló Vitalij Klicsko vezette UDAR, és az Oleg Tyahnibok irányítása alatt álló, ultranacionalista Szvoboda (Szabadság) párt által szervezett tüntetések azonban folytatódnak.
Pénteken a három ellenzéki vezető egy vitaműsorban lépett volna fel, ám az épületbe nem juthattak be, mert a kormánypárti Régiók Pártja támogatói útjukat állták. Az Inter csatorna Suszter Live műsora így elmaradt.