Amíg a kormány le nem mond

2013.12.04. 11:22 Módosítva: 2013.12.04. 11:24
Az tüntetők az utcán maradnak, a kormány pedig a helyén, miután megbukott az ukrán ellenzék bizalmatlansági indítványa – mi viszont kimozdultunk a szerkesztőségből, és már itt vagyunk az ukrán fővárosban. Viktor Janukovics csatát nyert, de az elnökön továbbra is nyomást gyakorolnak a kijevi tiltakozások. Az EU-párti tüntetők szerint az oroszbarát elnöknek mennie kell, mert nem írta alá az EU-val a társulási szerződést. Janukovics inkább Brüsszellel és Moszkvával is tárgyalna.

Az EU-tagsággal kevesebb lenne az utcára kicsapott házikedvenc.

Vannak buzik és leszbikusok Európában, de mégis fontos értékeket biztosítana Ukrajna számára.

Biztosan jó dolog az EU, ha ennyi ember akarja.

Janukovics egy gyilkos, aki rengeteg fát is kivágatott.

Ki, ha én nem, és mikor, ha nem most? 

Néhány váratlan válasz azok közül, amelyekkel a kijevi tüntetők megindokolták nekünk, hogy miért támogatják a lassan két hete zajló kormányellenes tiltakozást, amely azután indult el, hogy Viktor Janukovics elnök úgy döntött, egyelőre nem írja alá a társulási szerződést az EU-val. A tüntetők úgy kezelik a helyzetet, mintha az elnök egyenesen az EU-tagságtól ütötte volna el a 47 milliós Ukrajnát, ahol még a nacionalisták is a belépést szorgalmazzák – védelmet remélve Oroszország szerintük birodalmi törekvéseitől. Sok tüntető a szerződés nyomán fokozatosan létrejövő vámmentességet keverte a vízummentességgel, és úgy érezte, hogy őket a szabad utazástól és az európai munkavállalás lehetőségétől fosztotta meg a „moszkvai érdekeket szolgáló” Janukovics. 

Kedden is tízezer ember ment ki a decemberi fagyban a Függetlenség térre – a Majdanra –, a 2004-es narancsos forradalom képeit idézve. De a fesztiválhangulat ellenére az ellenzéki pártok vezetőinél érezhető a tanácstalanság, miután a parlamentben nem tudták megbuktatni Nyikolaj Azarov kormányát. Bizalmatlansági indítványukat kedden elutasította a Régiók Pártja (PR) és a vele koalícióban lévő Ukrán Kommunista Párt (KPU) is. Újabb bizalmatlansági indítványra az alkotmány szerint csak februárban kerülhet sor, addig legfeljebb az államfő meneszthetné a kormányt.

A parlamentben alulmaradt ellenzék erre három napot adott Viktor Janukovicsnak, aki az ellenzéki követelésnek aligha tesz eleget, már csak azért sem, mert a három pártból – a börtönben lévő Julia Timosenko mögött álló Batykivscsinából (Haza), a világbajnok nehézsúlyú bokszoló, Vitalij Klicsko UDAR-jából (Ütés) és az ultranacionalista Oleg Tyahnibok vezette Szvobodából (Szabadság) – álló ellenzéki erők nem csak új parlamenti, de új elnökválasztást is követelnének. Janukovicsot – akinek mandátuma 2015 elejéig tart – olyannyira hidegen hagyták ezek az események, hogy kedden Kínába utazott, elnöki honlapján pedig aznap kizárólag a fogyatékos emberek világnapját üdvözlő köszöntője jelent meg.

Előzetesben a szobordöntögető

A kormány magabiztosságát jelzi, hogy több eljárás is indult az elmúlt napok akcióiban részt vevő tüntetőkkel szemben. A bíróság két hónappal hosszabbította meg előzetes letartóztatását annak a Szvoboda-párti aktivistának is, aki a rendőrség szerint vasárnap Lenin szobrát akarta ledönteni az ukrán fővárosban. A szobor környékén összecsapások is voltak a rendfenntartókkal, a helyszínen több embert őrizetbe vettek. A Szvoboda tagadja, hogy bárki megkísérelte volna a szobor ledöntését.

Miután a kormány a parlamentben, az ellenzék meg az utcán érzi magát nyeregben, nem világos, hogy a kialakult patthelyzetben hogyan is érhetnek véget a csaknem két hete zajló kijevi kormányellenes, EU-párti tüntetések. Attól azonban nem tart az ellenzék, hogy a péntek éjszakaihoz vagy a vasárnapihoz hasonló kemény rendőri fellépésre kerülne sor ellenük.

Párizsis forradalom

Azarov kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ártatlanok is megsérültek a hétvégi rendőri attakban, viszont szerinte a lépést a tüntetők között lévő provokátorok kényszerítették ki. Ennek megismétlődése a kormánynak sem érdeke, hiszen éppen az ilyen atrocitások miatt kaptak újabb lendületet a tiltakozások. Olyannyira, hogy vasárnap már 200-700 ezerre becsülték az utcára vonultak tömegét. Elképzelhető, hogy a hétvégén ismét összegyűlik százezer ember, de az ellenzék kézzelfogható sikerei nélkül a mozgósítás napról napra nehezebb lehet, különösen, ha a rendőrség nem keveredik újabb összecsapásba a tiltakozókkal.

Ezt kedden sikerült elkerülni, pedig a tüntetők blokád alá vették az elnöki adminisztráció hivatalát. Az épületet kétszáz rendőr védte, az odavezető utakat lezárták. A Majdanról átvonult tüntetők a távolabb felhúzott barikádok mögül nézték a rendőrkordont, olajoshordón rögtönzött utcai dobolással szórakoztatva magukat, miközben mások párizsis szendvicseket, forró teát osztogattak a demonstrálóknak. Késő este azonban a legaktívabbak is inkább visszavándoroltak a főtérre, ahol először az ukránul felszólaló Vitalij Klicskót, majd oroszul beszélő öccsét, Vlagyimirt hallgathatták meg. A két bokszoló a kitartásról, az európaiságról, a tiszta választások fontosságáról szónokolt, na meg a mindent elöntő korrupcióról, amit „rákos daganatként kell kivágni az ország testéből”. Az általános szöveg – és Vitalij feleségének színpadi éneke – még hatott, de újra és újra valószínűleg nem fogja lázba hozni a hideg ellen olajhordókban rakott tüzekkel, tábori konyhával és zenével védekező tüntetőket. Mert tényleg nagyon hideg van itt.

A kemény magot az egyetemisták, a fekete-vörös zászlókkal vonuló nacionalisták adják, akik nagy számban érkeztek Nyugat-Ukrajnából. Ők azonban azt állítják, nincs látványos megosztottság az országban, az orosz ajkúak lakta keleti rész éppúgy változást és EU-hoz való közeledést akar, mint a történelmileg kissé más utat bejárt, a Habsburg Birodalomhoz, a két világháború között pedig Lengyelországhoz tartozott nyugati rész. Igaz, keletről érkezett tüntetőt nem nagyon sikerült találnunk a tömegben. Jöttek viszont görögkatolikus papnövendékek Lvovból.

Nem hiszem, hogy mi, akik a római pápa fennhatóságát ismerjük el, másképp gondolkodnánk, mint a pravoszláv egyház, hiszen a tüntetőket ért támadást a metropolita is elítélte.

– mondott egy ellenérvet az ország sokat hangoztatott megosztottságára Andrej. A negyedéves szeminarista azt azonban bevallotta, hogy Kelet-Ukrajnából neki sincs személyes ismerőse:

Biztosan jöttek onnan is, legfeljebb nem olyan sokan. Mi talán péntekig maradunk. A célunk, hogy a kormány lemondjon.

Azt azonban elismerte, nem tudja, kire szavazna.

Így van ezzel az elnöki adminisztráció közelben lévő cukrászda eladója is. Marija szerint biztosan jó dolog az EU, de neki már kicsit unalmas a tüntetés.

Bár napközben talán jobb a forgalmunk, mint általában

– jelezte a barikádok pozitív hozadékát az eladónő.

Zsákutcában Janukovics

A bizalmatlansági indítvány elfogadása volt Janukovics utolsó lehetősége, hogy alkotmányos úton rendezze a kialakult helyzetet.

– mondta nekünk Oleg Szobeljev. A Batykivscsina parlamenti képviselője szerint ezután kerekasztal-tárgyalást lehetett volna folytatni a választások menetrendjéről, fokozatosan csökkentve a feszültséget. Mindez azonban mostanra szerinte lehetetlenné vált, Janukovics zsákutcába manőverezte magát. Szobeljev úgy véli, a mostani helyzeten már az sem segítene, ha a kormány váratlanul mégis aláírná a társulási szerződést az EU-val. Janukovics ugyan küld egy delegációt Brüsszelbe, de az ellenzéki honatya szerint nem érdemi tárgyalást akar az ukrán kormány folytatni, csupán pénzt szeretne kicsikarni az EU-tól.

José Manuel Barroso Janukoviccsal folytatott hétfői telefonbeszélgetésén már jelezte, hogy a társulási szerződés szövegéről nem kíván az EU tárgyalni, legfeljebb a megvalósítás menetrendjéről. Egyelőre azonban nem tudni mikor: Azarov – aki egy küldöttséget Moszkvába is elindít a stratégiai kapcsolatok fenntartása érdekében – úgy nyilatkozott, hogy már szerdán delegáció utazik Brüsszelbe, ám ott közölték, nincsen egyeztetett időpont.

Alkotmányos vita a mekiben

Az ország sorskérdéseinek utcai megvitatása és az elhúzódó politikai cirkusz azonban úgy tűnik, egyeseknek már agyára megy. 

Ismeri maga az alkotmányt? Benne van, hogy jogom van hozzá!

– kiabálta egy vendég a belvárosi gyorsétterem bejáratánál, amikor a biztonsági őr közölte vele: a kiszolgálásnak mára vége. A jogfosztott férfi az alkotmány megtiprása felett szitkozódva elindult a Majdannál álló aluljáróba, ahol még talán kiszolgálják a hon öntudatos fiait.

A hatalmas aluljáró falatozói, virágárusai között éjjel már elindult a tüntetői underground, önjelölt zenészekkel, táncosokkal, filozófusokkal. És persze a hideg elől lemenekülő hajléktalanokkal, akik szerint nekik is jobb lenne, ha az aluljáró, ahol életvitelszerűen tartózkodnak, egyszer az EU része lehetne.