Németországba repült Hodorkovszkij

A tíz éve börtönben ülő Mihail Hodorkovszkij pénteken helyi idő szerint 12 óra 20 perc körül elhagyta a karéliai Szegezsában lévő büntetőtelepet, alig egy órával azután, hogy Vlagyimir Putyin pénteken aláírta az orosz olajmágnás megkegyelmezéséről szóló rendeletet – közölte a Kreml.

Lehet, hogy elkerülték egymást

A büntetés-végrehajtási szolgálat (FSZIN) hivatalos közlése szerint az egykori milliárdos Németországba repült, ahol beteg édesanyját ápolják. Magyar idő szerint négy órakor Hodorkovszkij megérkezett Berlinbe, ahol a német külügyminisztérium képviselője fogadta. A moszkvai német nagykövetség járt közben, hogy az 50 éves üzletember mielőbb kiutazhasson. Gyors távozásához azonban nemcsak ez, hanem az is kellett, hogy a hatóságok szokatlanul gyorsan kiállítsák útlevelét.

Némi zavart okoz azonban, hogy a Kommerszant közölte: kapcsolatba léptett velük Hodorkovszkij édesanyja, aki közölte, hogy jelenleg Oroszországban van, Moszkva közelében.

Nyolc hónapot nyert

Putyin csütörtökön jelentette be váratlanul, hogy megkegyelmez az ötven éves Hodorkovszkijnak, aki 2003-as letartóztatásakor a Jukosz olajvállalat elnökeként még Oroszország leggazdagabb embere volt. Az egykori milliárdos a vád szerint adócsalást és sikkasztást követett el, amiért 2005-ben – 2003 októberi letartóztatásától számítva – nyolc év börtönt kapott. 2011-ben azonban nem szabadult, mert 2010-ben újabb vádakkal 13 évre ítélték. (Azonban ezt is letartóztatásától számították, így 2016-ban szabadult volna.) 2012-ben azonban felülvizsgálati kérelem nyomán a bíróság a büntetést két évvel, majd nem sokkal később még további két hónappal csökkentette, így Hodorkovszkij 2014. augusztus 25-én szabadult volna.

A putyini rendszer bírálói szerint Hodorkovszkijt politikai okokból juttatta rács mögé a hatalom. Hodorkovszkij ügyvédjei az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultak, ám Strasbourgban csak részsikernek örülhettek. A testület idén júliusban elismerte, hogy a Hodorkovszkij elleni eljárásban voltak szabálytalanságok, sérült a magántulajdont és a magánélet védelmét biztosító Európai konvenció, amiért az orosz államot arra kötelezték, hogy fizessen tízezer eurót Hodorkovszkijnak. Azt azonban nem mondta ki az ítélet, hogy a per politikailag motivált lett volna, így azt sem, hogy az eljárásban Hodorkovszkijnak nem volt meg a lehetősége a jog szerinti védelemre.

Putyin rendelete különösen meglepő azután, hogy a múlt héten a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Hodorkovszkij ellen egy harmadik per is indul, a még távolabbi jövőbe helyezve az üzletember szabadulását.

Kérte vagy nem kérte

Az elnök korábban többször jelezte, hogy az amnesztiának előfeltétele, hogy az elítélt azt maga kérje, ezzel elismerve bűnösségét. Hodorkovszkij ügyvédjei szerint jogilag erre nincsen szüksége az elnöknek a kegyelem megadásához.

Az elnöki rendelet az indoklás szerint emberiességi szempontok alapján született. Az orosz elnöki hivatal közölte, hogy a rendelet azonnali hatállyal érvénybe lépett.

A lap szerint erre hivatkozva Hodorkovszkij maga kérte a kegyelmet az elnöktől.

Ennek komoly jelentősége van az egykori milliárdos sorsára nézve. Ebben az esetben ugyanis automatikusan elismeri bűnösségét, így nem kérheti rehabilitációját, és nem perelhet az egykor legnagyobb olajvállalat vagyonának visszaszerzéséért sem. Ennek alapján meglepő, hogy bő tíz évet leülve, nyolc hónappal a szabadulás előtt saját maga vágja el a rehabilitáció jogi lehetőségét.

„Nincs szükség a bűn elismerésre, sőt, a kérelem benyújtására sem ahhoz, hogy az elnök kegyelmet gyakoroljon egy elítélt felett” – mondta az Indexnek Marija Lipman. A moszkvai Carnegie Intézet munkatársa szerint tehát nem feltétlenül szűkíti jogi lehetőségeit Hodorkovszkijnak az amnesztia. a politológus szerint csak találgatni lehet arról, hogy miért döntött így Putyin.

„Kézenfekvő a szocsi olimpiára gondolni, és arra, hogy ezzel Oroszország megítélésén és az üzleti légkör hangulatán kíván javítani, de a választ egyetlen ember tudhatja, maga az elnök" – fogalmazott Lipman. Az elnök emberiességi okokra – Hodorkovszkij édesanyjának betegségére – hivatkozott, és arra, hogy levelet kapott Hodorkovszkijtól.

„Nem hiszem, hogy politikus lenne Hodorkovszkijból. Többször elmondta, hogy nem kíván ezzel foglalkozni, ráadásul elítéltként számos posztot nem is tölthetne be” – mondta a politológus.

Elbeszélgettek vele

A Kommerszant napilap úgy tudja, Hodorkovszkijjal ügyvédek jelenléte nélkül a múlt héten beszélt a titkosszolgálat egy ellene induló harmadik ügy lehetőségéről, és arról, hogy rákkal küzdő nyolcvanéves édesanyja állapota egyre rosszabb. A hivatalos források szerint Hodorkovszkij édesanyja állapotára hivatkozva kérte a kegyelmet.

Ügyvédei szerint védencük nem tett ilyet, ám Hodorkovszkij sajtóközpontja közölte: „A jogi képviselők korábbi nyilatkozatait tekintsék érvénytelennek.”

Nomer ogyin

Hodorkovszkij 2004-ben Oroszország 1., a világ 16. leggazdagabb embere volt. Karrierjét még a Komszomolban kezdte. Az 1990-es években a jelcini „családba” tartozó oligarcha 1992–1993 között – alig 30 évesen – energetikai és üzemanyagügyi miniszter helyettese és Viktor Csernomirgyin kormányfő pénzügyi tanácsadója volt, Majd a Jukosz olajipari vállalat alapítója és főrészvényese 1997-től 2004-ig.

A Putyinnal szemben álló olajmágnást 2003-ban tartóztatták le. 2005-ben nyolc év börtönt kapott adócsalásért és sikkasztásét.

A második ügyben 350 millió tonnányi kőolaj ellopásában és 23,5 milliárd dollár tisztára mosásában találták bűnösnek. Az ítéletben több ellentmondás is volt: egyrészt bűnösségét állapították meg abban, hogy a Jukosz leányvállalatain keresztül – ­ szintén elítélt üzlettársával, Platon Lebegyevvel közösen – ­ eltulajdonította a Jukosz csaknem teljes olajtermelését, másrészt elismerte, hogy a cég több milliárd dolláros haszonra tett szert.

A Kreml politikai ellenfelei szerint a másfél évig zajló pernek egyetlen célja volt: mindenképp börtönben tartani Hodorkovszkijt, hogy a börtönében – és valójában már a 2000-es évek elejétől, Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványtól megihletve létrehozott Nyílt Oroszországgal – mind gyakrabban a valódi demokrácia megteremtéséről szóló üzletember politikai ambíciói ne veszélyeztessék Putyin hatalmát.

Kooperatyiv, milliárdok

Vegyészmérnök szüleihez hasonló tanulmányokat folytatott a Mengyelejev Egyetemen. Tanulmányai közben az egyetem a kooperatyivjában – amit leginkább a magyarországi gmk-hoz lehetne hasonlítani –, asztalosként dolgozott.

1987-ben a Komszomol egyik fővárosi kerületi bizottságának tagja lett. A gorbacsovi változás szelét megérezve a szervezeten belül létrehozta a kerületi tudományos technikai alkotói ifjúsági központot. Az vált a peresztrojka időszakának egyik első vállalkozási formájává. Az ilyen központok ugyanis saját számlát nyithattak, állami megrendeléseket vállalhattak. Ennek vezetője a Komszomol megbízásából Hodorkovszkij lett, míg a „cég” reklámosztályának vezetését nem más kapta, mint Vlagyiszlav Szurkov, aki később, a Putyin elnöki adminisztrációjának helyettes vezetőjeként a Kreml szürke eminenciása, a rendszer egyik főideológusa lett.

A vállalkozásra építve létrehozta a Ágazatközi Tudományos Technikai Programok (MENATEP) néven futó kooperatyivot. A MENATEP állami közreműködéssel a Komszomollal közösen bankot hozott létre. A privatizáció lehetővé válásával a MENATEP kivásárolta a bankból a Moszkva Városi Tanács részesedését.

Az egyre gyarapodó és jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező bank nem meglepő módon az 1993-ban létrehozott állami Jukosz privatizációjának nyertese lett. 150 millió dollárért és ezzel azonos mértékű beruházási kötelezettségért cserébe megkapta az ország második legnagyobb olajvállalatának 45 százalékát.

Ezt hamarosan további hét százalékkal fejelte meg, majd újabb részvénykibocsátással az állam részesedése 33 százalékra csökkent. 1996 tavaszán a MENATEP újabb 160 millió dollárért kivásárolta ezt az állami hányadot is. Nyáron már a Jukosz igazgatótanácsának feje lett, feladva a MENATEP vezetését, bár a bank irányításában továbbra is részt vállalt, sőt. 1998-ban a bank az igazgatótanácsának is vezetője lett.

Kiállt Borisz Jelcin újraválasztása mellett – a vitatott tisztaságú elnökválasztáson az államfő kihívója Gennagyij Zjuganov, az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának (KPRF) vezetője volt –, és meghívót kapott a kormányba is, de visszautasította a felkínált miniszteri posztot.

1999-re már a vezetés számára is egyre nyomasztóbb volt a Jukosz vezetőjének informális hatalma. A parlament összes pártjának nyújtott támogatást, becslések szerint a 450 fős dumában száz képviselő volt a zsebében. Egyik nagyrészvényese parlamenti képviselő is lett a Haza–Egész Oroszország párt színeiben. (A formáció később a putyini Egységes Oroszország – JeR – alapját adta, az Egység – Jegyinsztvo – párttal együtt.)

Elszámolta magát

A cég részvényei kolosszális vagyont hoztak össze tulajdonosaiknak. 2000-ben 60 centet, két évvel később már 69 dollárt ért egyetlen részvény. A cég tőkéje 350 millió dollárról 10,3-ra nőtt – írta a Lenta.ru összefoglalójában.

Vagyona és befolyása Putyin megválasztásával nem csökkent azonnal, de látható volt, hogy az új – KGB-s múlttal rendelkező vezetés – gátat akar szabni Hodorkovszkijnak.

Látványos törés volt, hogy az elnök nem járult hozzá Hodorkovszkij kéréséhez, amely nyomán a Jukosz Dél-Szibériából kőolajvezetéket épített volna Kínába. (Ez 2009-ben valósult meg a Transznyefty révén, állami ellenőrzés alatt.) A hadüzenetet Putyin végül akkor határozhatta el, amikor kiderült, hogy a Jukosz – egy 1998-as sikertelen próbálkozás után – összeolvadna a Roman Abramovics vezetése alatt álló Szibnyefttyel, előbbi javára: a Jukosz 17 százalékáért a Szibnyefty részvényeinek 57 százalékát adta. Ezt egy újabb, részvénycsere, követte, végül a Szibnyefty további 20 százalékát hárommilliárd dollárért megvette a Jukosz.

Ennél azonban sokkal veszélyesebb volt azonban az orosz vezetés számára, hogy az összeolvadás után a cég részvénycserét hajtott volna végre az amerikai Shevron-Texacóval, ami nemcsak a világ egyik leggazdagabbjává – akár a legelsővé – tette volna Hodorkovszkijt, de legyőzhetetlen lett volna politikai befolyása is.

A 2003 tavaszi összeolvadási kísérlet végül az utolsó pillanatban meghiúsult, Abramovics visszavonta hozzájárulását, a Jukosz ellen nyáron eljárások indultak: őrizetbe vették Hodorkovszkij üzlettársát, Platon Lebegyevet is, majd október végén, az irkutszki repülőtéren a Jukosz gépével landoló Hodorkovszkijt is.

A legerősebb oligarcha őrizetbe vételével – amit akkor több liberális politikus is helyeselt – egyértelmű jelzést kapott az üzleti élet: vagy elfogadják az új hatalom játékszabályait, vagy Hodorkovszkij sorsára jutnak. (Esetleg időben külföldre mennek, ahogyan azt tette Vlagyimir Guszinszkij médiamágnás és a Putyin hatalomra jutása után még befolyása megőrzésében bízó Borisz Berezovszkij.)

Már nem veszélyes

Elemzők szerint Putyin jól időzítette Hodorkovszkij kiengedését. Az új elnökválasztás csak 2018-ban esedékes, hiszen a 2008-as alkotmánymódosítás nyomán az elnöki mandátumot négyről hat évre növelték. (A módosítást a 2008-ban Putyin támogatásával hatalomra került, „átmeneti elnök” javasolta, aki a 2012-es választásokra aztán készségesen átadta az indulás lehetőségét elődjének, elfogadva a kormányfői posztot.)

Ráadásul ezzel egy komoly támadási felületet szüntetett meg nem sokkal a téli olimpia előtt, amelynek Szocsi ad otthont.

Váratlanul megadott elnöki kegyelme sokkal inkább Putyin erejét jelzi, érzékeltetve, hogy ma már nem tekinti ellenfélnek az egykor megdönthetetlennek tűnő befolyásos Hodorkovszkijt.

Meló közben érte a hír

Az Izvesztyija úgy tudja, hogy Hodorkovszkij visszafogott örömmel fogadta az elnöki kegyelmet. A karéliai börtönben dolgozott az egykori milliárdos, amikor közölték a hírt. (Az intézetben autószerelést, fafeldolgozást végeznek, és egy kisebb műanyagüzem is működik.) Ezután elintézték a szabaduláshoz szükséges papírokat, kifizették neki a decemberben ledolgozott bérét. A lapnak nyilatkozva a börtönben közölték, előbb értesültek az újságíróktól a kegyelem aláírásáról, mint hivatalos forrásokból. Mostanra már megszállták a települést az újságírók. A börtön közelében öt televíziós stáb állomásozik.