Japán új zátonyokat kebelez be
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Japán bejelentette, hogy megkezdi a felségvizein lévő 280 apró szigetecske nemzeti kataszterét, a felmérést követően pedig hivatalosan is birtokba veszi azokat -írja a Reuters kormányzati értesülésekre hivatkozva. A szigetek Tokió szerint eddig is a japán felségvizeken belül feküdtek, és a birtokba vétel nem fog változtatni az ország vámhatárain.
Japán szomszédjai azonban biztos nem fogják osztani ezt az álláspontot. A Dél-Kínai-tengeren lévő Senkaku-szigetek például pontosan úgy helyezkedik el, hogy Tajvan, Kína és Japán is azt mondhassa: Ez a miénk!
Japán gyarmati terjeszkedésének első fázisában, 1895-ben már egyszer annektálta a szigeteket - Tajvannal együtt -, de a II. világháború után az amerikaiak vették irányításuk alá, melyről csak csak 1971-ben mondtak le. Közben azonban az egyre izmosabb Kína is elkezdte pedzegetni, hogy a szigetcsoport voltaképpen az ő felségterülete alá tartozik, hiszen a XV. századi Ming-dinasztia térképein saját birtokként szerepelt.
Japán ezzel szemben azzal vág vissza, hogy a sziget 1884-es felfedezése idején ún "terra nullius", azaz senkiföldje volt. A cikkben nem is vállalkoznánk az igazságtételre - ha valaki kíváncsi a vitára, akkor a BBC egy jó kis Q&A-ben összeszedte a tudnivalókat - , de az biztos, hogy a flottafelvonulásokkal tarkított történetben nagyon nem látszik a megoldás. Már csak azért sem, mert a két, energiára éhes országot a nemzeti büszkeségnél is erősebben hajtja a Senkaku-szigetek közelében 1968-ban felfedezett olaj.
Kína máris tiltakozott - igaz nagyon általánosan és nagyon szolidan - a tervek ellen, a kormány képviseletében nyilatkozó Hua Csunjing kifejtette, hogy Japán lépéseinek a nemzetközi jogot kéne követniük, és nem kéne megsérteni a szomszédos országok érdekeit sem. A felméréssel egybekötött annexió egyébként nem csak a Senkaku-konfliktust fogja még jobban kiélezni, de a brutális japán gyarmati időkre jól emlékező Dél-Koreát is lépésekre fogja sarkallni. A 280-ból ugyanis több zátony és sziget koreai érdekkörbe esik.