Vége a békés ellenállásnak Kijevben

Azért tartunk itt, mert az elnök két hónapja hallgat és rejtőzködik. A hatalom süketsége miatt most már jogunk van arra, hogy a békés ellenállás után áttérjünk a nem békésre” – jelentette ki a Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina gyakorlati vezetője, Arszenyij Jacenyjuk. A politikus elmondta: az ellenzék hétfő óta ugyan konzultál a kormánnyal, de a politikai patthelyzet rendezéséről érdemi tárgyalások még nem indultak – írta a Newsru.ua.

Kilőtt szem, amputált kéz

Egyelőre arról folyik az alkudozás, hogy a rendőrség vonja vissza speciális egységeit Kijev központjából. Igaz, az ellenzék azt is szeretné, ha a politikai tárgyalások megkezdése előtt Nyikolaj Azarov kormányfő kabinetje azonnal lemondana, és Janukovics pedig visszavonná a múlt héten elfogadott, a tüntetésekkel, adatvédelemmel és a sajtó működésével kapcsolatos, az internetes hozzáférés korlátozását is lehetővé tevő szigorított törvényeket.

Kijevben harmadik napja kapcsoltak ismét magasabb hőfokra a tüntetések, az összecsapások központja ezúttal a Dinamo-stadion környéke. Eddig mintegy kétszáz rendőr, és az ellenzékiek szerint csaknem másfél ezer tüntető sérült meg a gumilövedékeket is bevető rendőrökkel való összecsapásokban. Három tüntető elvesztette fél szemét, egy férfinak pedig amputálni kellett az egyik kezét egy menthetetlen csonttörés miatt.

Klicsko nem ver éket

A Batykivscsinával és a nacionalista Szvobodával november vége óta közösen tiltakozó UDAR pártot vezető Vitalij Klicsko kedden az elnöki hivatalba ment, hogy találkozzon Viktor Janukoviccsal.

Az államfő nem fogadta az egykori világbajnok nehézsúlyú bokszolót, viszont pártja magyarázkodásra kényszerült a kísérlet miatt. A hírek ugyanis arról szóltak, hogy Klicsko az épületben részt vett a kormányzat Nemzetbiztonsági Tanácsának ülésén. Klicsko tagadta, hogy megjelent volna az ülésen, amit esetleg ellenzéki szövetségesei a hatalommal való különutas egyezkedésnek vélhetnének.

Klicsko szerint az álhírek terjesztése is azt jelzi, hogy Janukovics valójában nem akar megegyezni az ellenzékkel.

Megosztott ország

A nyelvileg, történelmileg is keleti és nyugati részre osztott ország töredezettségét a parlamenti és elnökválasztások eredményei mellett a közvélemény-kutatások is megerősítik. Az ellenzék mellett álló nyugati részen egy december végi felmérés szerint a lakosság 1 százaléka fogadná el, hogy az Európa-párti tüntetést – amely azért indult, mert Janukovics nem írta alá az EU-val a társulási szerződést – rendőri erőkkel oszlassák szét. Ugyanezt a fővárost is magába foglaló középső részen hat százalék támogatná, míg a kormány fő erejét adó Régiók Pártja (PR) hátországának tekintett oroszajkú déli és keleti területeken a rendőrségi megoldás hívei elérik a 27 és a 30 százalékot. Igaz, Janukovics számára figyelmeztető lehet, hogy még ezen a területen sem élvezné a beavatkozás a lakosság többségének támogatását.

A 46 milliós ország több nyugati városában ellenzéki aktivisták megtámadták a PR helyi képviseleteit.

Tiltakozik az ukrán Wikipedia

A múlt héten megszavazott törvények lehetővé teszik a hatóságoknak, az internetszolgáltatók könnyebb irányítását. Kötelezhetik őket arra is, hogy bizonyos – a hatóság szerint valótlan információkat közlő, vagy hivatalos regisztrációval nem rendelkező, de a szervek által hírközlőnek minősített – portálokat elzárjanak az előfizetők elől. Az oldalak blokkolását megkönnyítő szabályok miatti tiltakozásul az ukrán nyelvű Wikipédia, keddtől kezdve minden nap fél órára elsötétül.

Rendkívüli állapot jöhet

Az Unian kormánypárti forrásai szerint a PR – a vele szövetségben lévő Ukrán Kommunista Párt és néhány független képviselő révén biztosított többséggel – csütörtökön megszavazná, hogy az országban rendkívüli állapotot vezessenek be.

Az orosz vezetés december közepén 15 milliárd dolláros hitel folyósításáról egyezett meg Janukoviccsal. Az első, hárommilliárd dolláros tétel még újév előtt megérkezett.

A megállapodás csak megerősítette az ellenzéket abban, hogy Janukovics végleg Moszkvával köti össze az ország sorsát, eltávolodva az EU-integráció lehetőségétől.

Az orosz külügyminiszter szerint a kijevi tiltakozást külső erők provokálták ki. Az Interfax által idézett Szergej Lavrov megjegyezte: ha az ukrajnaihoz hasonló tiltakozások lennének valamely EU-tagállam fővárosában, akkor senkinek sem lenne kifogása az állam „keményebb fellépése” ellen.

EU-párti drukkerek

A tüntetéseken aktivizálta magát a Dinamo B-közepe is. A WBC Ultras Dinamo a vKontakte közösségi oldalon szervezi csapatait, amelyek feladata, hogy kézre kerítsék a hatalom által megbízott utcai provokátorokat. A drukkerek azonban hangsúlyozzák: akcióik nem Oroszország és az oroszok ellen irányulnak. Keddre virradóra több, provokátornak tartott személyt a tüntetők bevittek az ellenzék főhadiszállásaként szolgáló Szakszervezeti Házba, ahol kikérdezték őket.

Ezután szabadon engedték a félszáz, szerintük fizetett felforgatót, akik a kamerák előtt azt vallották, hogy 200-300 hrivnyát – egy hrivnya kb 30 forint – kaptak a rendbontásért, amellyel az ellenzéki tüntetőket akarták kompromittálni.