Nem elég az ukrán elnök vezéráldozata

Váratlan ajánlattal állt elő az ukrán elnök: négy órával azután, hogy az elnöki hivatalban Viktor Janukovics fogadta a három ellenzéki párt vezetőjét, nyilvánosságra került a megoldás lehetséges menete: eszerint az államfő lemondatja Nyikolaj Azarov kormányfőt, és a kormány alakítására a Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina irányítóját, Arszenyij Javenyjukot kérte fel.

A megbeszélésen jelen volt a Batykivscsinával szövetséges UDAR párt vezetője – Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló – és a nacionalista Szvoboda elnöke, Oleg Tyahnibok.

A jelenleg hét éves börtönbüntetését töltő Timosenko kormányában alig harminc évesen több tárcát is betöltött Jacenyjuk helyettese Vitalij Klicsko lesz, aki egyuttal a humanitárius kérdésekért lesz felelős – jelentette be az Azarov-kormány igazságügyminisztere.

Klicskóék egyelőre azonban nem kaptak a lehetőség után: az ellenzék most már előrehozott elnökválasztást követel Azarov lemondatása mellé.

A Majdan Nezalezsnosztin – a Függetlenség téren, amit a kijeviek röviden csak Majdannak neveznek – összegyűlt tömeg előtt Jacenyjuk Klicskóval és Tyahnibokkal a színpadon közölte: „A hatalom a kormányalakítás felajánlásával beismerte, hogy nem vállalja a felelősséget az országért”. Az ellenzék viszont nem fél a felelősségtől, készek az ország irányítására, ám feltételeket szabnak.

• Engedjék szabadon a tavalyelőtt hét év börtönre ítélt Julija Timosenko kormányfőt, aki hivatalosan az ukrán-orosz gázszerződés előnytelen feltételei miatt okozott károkért került rács mögé, ám az ellenzék és az EU szerint valójában Janukovics politikai bosszújának áldozata.
• Térjenek vissza a 2004-es alkotmányhoz, amely az elnök rovására a kormányfőnak ad nagyobb hatalmat.
• Vonják vissza a múlt héten elfogadott törvényeket, amelyek a tüntetők elleni fellépést és az internet, a sajtó hatalmi kontrollját könnyítik meg.
• Még idén legyen elnökválasztás, a soron következő jövő évi helyett.

Harmadszorra majdnem sikerült

Az ellenzékiek négy nap alatt harmadszor talákoztak az elnökkel, bár a korábbi hírek szerint úgy tűnt, a megbeszélések nem vezetnek eredményre.

Január 19. óta nagy a feszültség Kijev belvárosában: a tüntetők és a rendőrök közötti összecsapásoknak öt halálos áldozatuk van. A tiltakozók két hónapja vonultak utcára, miután Janukovics bejelentette, hogy Ukrajna mégsem írja alá a társulási szerződést az EU-val.

Ezután pedig a hatalmas költségvetési lyukakkal küszködő vezetés Oroszországhoz fordult, amely tavaly decemberben 15 milliárd dolláros hitelt kínált fel, és még az év végén el is küldte az első, 3 milliárd dolláros tételt. (A hitelt öt százalékos kamatra, két évi lejárattal adja Moszkva, eurós ukrán államkötvényekért cserébe.)

Nyikolaj Azarov a héten már jelezte, hogy január végéig országa igényt tartana az újabb, kétmilliárd dolláros részletre, amelynek felét azonnal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének esedékes törlesztésére fordítaná.

Janukovics magát is gyengítené

Az államfő abba is belement a megbeszéléseken, hogy Ukrajna visszatérjen a 2004-es alkotmányhoz, amely az államfő rovására a kormányfőnek adna nagyobb jogköröket. A mostani leosztás inkább a francia típusú félprezidenciális köztársasági struktúrához hasonlít.

Ez elnöknek erről a szándékáról az elnöki adminisztráció helyettese számolt be.

Andrej Portnov azt is közölte, hogy Janukovics enyhítene a január 16-án elfogadott törvényeken, amelyek megkönnyítették a tiltakozók elleni hatósági fellépést. Ezenkívül az államfő azt ígérte, hogy amnesztiát ad a zavargások miatt letartóztatottaknak.

Az előrehozott elnökválasztásra vonatkozó ellenzéki feltételről azonban nem tett említést.

Az ostrom mégsem áll le

Janukovics eddigiekhez képest váratlan ajánlata ellenére az Eszpreszo.TV szerint az elmúlt napok tiltakozásainak központjában, a Grusevszkaja utcában továbbra is egymásnak feszülnek a barikádjaikat megerősítő tiltakozók és a rendőrség, amely páncélos autókat is a helyszínre rendelt.

Délután a Szvoboda párt védelme alá vonta a Kijev belvárosában lévő, több külföldi újságírónak otthont adó Ukraina szállót, arra hivatkozva, hogy provokátorok támadást terveztek a külföldi újságírók ellen – írta a Newsru.ua.

Késő este a Grusevszkaja utcán lévő tüntetők az Ukrajna Háza köré gyűltek, miután elterjedt a hír, hogy ott rendőri egységek rejtőzködnek, akik a tüntetők elleni rohamra készülnek – írta az Unian.ua.

Kijevben a rendőrök vasárnap kivonultak a belvárosi Európai téren lévő Ukrán Ház nevű kulturális központból, amely ezt követően a tüntetők ellenőrzése alá került - közölte a helyi sajtó.

Az ukrán belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy előző nap az épületben a rendfenntartó erők pihenő tartalékosait szállásolták el. Vasárnap egy órakor – helyi idő szerint – a tüntetők váratlanul megrohamozták az épületet, betörték ablakait és a bejárati ajtót, de nem sikerült benyomulniuk. 

A tárca szerint a rendőrök nem hagyták magukat provokálni. A tüntetők azonban körülzárták az épületet és tárgyalásokat kezdtek a bent lévőkkel. Céljuk az volt, hogy a rendőröket túszul ejtsék, és a megmozdulások fő helyszínén, a Majdanon (Függetlenség terén) őrizetbe vett társaikra cseréljék ki őket. 

Hogy ezt elkerüljék, a belügyminiszter parancsot adott az épületben lévő erők kivonására, ami zavartalanul meg is történt.

Nem akarnak lenullázódni

A parlamenti erőviszonyok meglehetősen ingatagok a 450 fős ukrán törvényhozásban. Az elnök mögött álló Régiók Pártjának csak az Ukrán Kommunista Párttal (KPU) és a független képviselők egy részével van többsége. Az ellenzéknek tehát korántsem volna biztosított a többség, így hamar erejüket veszíthetik a parlamentben, pillanatok alatt lenullázva népszerűségüket.

Az ukrán politikai életben nyílt titok a képviselők megvásárolhatósága, a frakciótagok, de különösen a függetlenek esetében. Bár a módszert az ellenzék is bevetheti a többség megszerzésére, Klicskóék vélhetően nem látják garanciáját annak, hogy ez hosszú távon biztosíthatóm, ezért csak az elnöki szék megszerzésével látják garanciáját annak, hogy elérhetik első számú politikai célkitűzésüket, az euroatlanti integráció megvalósítását.