Az új budapesti nagykövet alkalmasságát is megkérdőjelezhetik amerikai diplomaták

Barack Obama alatt felerősödött az a szokás, hogy az elnök külföldi kiküldetésekkel hálálja meg az adományokat támogatóinak, írja a Guardian. Az ügyben a független Amerikai Külügyi Szövetség (American Foreign Service Association, AFSA) 1992 óta először fogalmazhat meg hivatalos panaszt egy nagykövet alkalmasságával kapcsolatban, ami arra utalhat, hogy a legutóbbi jelöléseknél betelt a pohár diplomatáknál.

A Szövetség március 5-én Obama új jelöltjeinek személyét is megvitatja, igaz, azokat hivatalosan még nem nevezte meg az elnök. A következő napokban dőlhet el véglegesen, ki lesz Magyarország, Norvégia és Argentína új amerikai nagykövete. Elődeik kiküldetésének lejárta után az új követeket Obama nevezi majd ki, de a döntés a szenátus szavazásán múlik.

A három jelölt, az oslói posztra jelölt George Tsunis, az Argentínába szánt Noah Mamet, illetve a tervek szerint Magyarországra küldött Colleen Bell ugyanis összesen több mint 4,2 millió dollárnak megfelelő összeget tettek hozzá Obama legutóbbi kampányához adományozókként. Tervezett megbízatásuk azért váltott ki felháborodást, mert a szenátusi meghallgatások közben a jelöltek aggályosan szerepeltek.

Colleen Bell tévésorozat-producer például küszködött azzal, hogy választ adjon arra a kérdésre, melyek az Egyesült Államok stratégiai érdekei Magyarországon, George Tsunis pedig hibás válaszokat adott néhány Norvégiára vonatkozó alapvető kérdésre. A testület mégis támogatta a jelölteket, egyedül a Buenos Aires-i misszióvezetői posztra jelölt Noah Bryson Mamet tanácsolták el, ő ugyanis még sohasem járt Argentínában.

Az AFSA kedden közzétette a nagykövetek kinevezésére vonatkozó irányelveit is. „Olyan átlátható irányelveket próbálunk felvázolni, amelyekhez minden jelölésnél igazodni lehet, nem csak ebben a három esetben" – mondta Robert Silverman, a Szövetség elnöke. Arra is próbáltak azonban figyelni, hogy ne élvezzenek egyértelmű előnyt a karrierdiplomaták a politikai kinevezettekkel szemben.

Az irányelvek között szerepel, hogy a leendő nagyköveteknek vezetői képességekkel, egyéniséggel, bizonyított kapcsolatteremtési képességekkel kell rendelkezniük, érteniük kell a magas szintű politikát és műveleteket, a kulcsfontosságú amerikai érdekeket és értékeket az érintett országgal vagy szervezettel kapcsolatban, érteniük kell egy szervezet igazgatásához, valamint ismerniük kell a fogadó országot és a nemzetközi kapcsolatokat.

A Fehér Ház nyilatkozata szerint mérlegelni fogja az AFSA ajánlásait. Nem gondolják, hogy közvetlen kapcsolat lenne az adományok és a későbbi jelölések között, de szerintük az sem lenne jó, ha valakit azért kizárnának a folyamatból, mert adományozó volt. „Washington a legalkalmasabb jelölteket keresi arra, hogy az amerikaiakat az élet minden területéről képviseljék” – írták.

A közlemény rámutatott, hogy az ország minden részéről származó, különböző szakmai háttérrel rendelkező jelöltek között vannak tudósok, olyanok, akik több éves szolgálattal rendelkeznek a közszolgálatban és a magánszektorban, „ami rendkívüli módon alkalmassá teszi őket azokra a pozíciókra, amelyekre jelölték őket".

Az AFSA utoljára 22 éve élt hivatalos panasszal, amikor egy adományozót jelöltek Svájcba nagykövetnek, de a szenátus ettől függetlenül megszavazta a jelöltet.