NATO: az oroszok nemzetközi jogot sértenek

Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot – írják vasárnap este kiadott közös közleményükben a NATO-szövetségesek. A NATO elítéli az orosz katonai beavatkozást a Krímben, és súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.

Az orosz fegyveres erők által Ukrajna ellen végrehajtott katonai akció sérti a nemzetközi jogot és ellentétes a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Partnerség a békéért elveivel

– mondta a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

A szövetséges közös nyilatkozata felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ alapokmányában lefektetett szabályokat, az 1994-ben Budapesten aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó orosz-amerikai-brit memorandumot és az 1997-es orosz-ukrán barátsági szerződést.

A NATO arra is felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait bázisaikra, tartsa tiszteletben a fekete-tengeri flotta működését szabályozó jogi keretet, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. A dokumentum felszólítja Oroszországot a feszültség mérséklésére, valamint mindkét féltől azonnali hatállyal azt követeli, hogy nemzetközi közvetítéssel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a kialakult helyzet békés rendezése érdekében.

A NATO olyan, minden érintett bevonásával történő politikai folyamatot sürget a demokratikus értékek, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartásával, amely eleget tesz az egész ukrán nép demokratikus vágyainak.A tanácskozás után Anders Fogh Rasmussen szervezési és praktikus okokra hivatkozva gyakorlatilag kizárta, hogy külügyminiszteri szintű tanácskozást tartsanak hétfőn Brüsszelben a NATO-szövetségesek. Kitért viszont arra, hogy Oroszországgal szeretnének egyeztetni a tagállamok, a NATO-Oroszország Tanács keretében.

Egy név nélkül nyilatkozó NATO-forrás a tanácskozást követően azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország pozitív választ ad, akkor a NATO-Oroszország Tanács ülését már hétfőn meg lehet tartani. Úgy értékelte ugyanakkor, nem túl valószínű, hogy az oroszok intézményesített keretek közé óhajtják helyezni a témát a NATO-val, ahol 28 szövetségessel konfrontálódhatnának.

A forrás szerint a tanácskozáson Rasmussen világossá tette, hogy a vasárnapi tárgyalást nem a washingtoni szerződés 4. cikke alapján, a saját biztonságát fenyegetve érző valamelyik tagállam kérésére, hanem saját kezdeményezésként hívta össze a kialakult helyzetre való tekintettel. A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint ugyanis annak sokkal súlyosabb diplomáciai-politikai üzenete lett volna, ha az Észak-Atlanti Tanács azért ül össze, mert az egyik szövetséges saját biztonságát érzi fenyegetve.

A hét óra hosszúra nyúlt ülésezést követően kiadott kommünikében a NATO-szövetségesek mindemellett megerősítik, hogy továbbra is támogatják Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét, és az egész ukrán nép jogát, hogy külső beavatkozás nélkül dönthessen országa jövőjéről.