Mátyás
-6 °C
1 °C

Még többet költ Kína védelemre

2014.03.05. 07:02

Egynyolcadával növeli Kína a védelmi költségvetését, miközben a kormáyn reményei szerint az ország gazdasági növekedése idén is eléri a 7,5 százalékot – derült ki a kabinet tervéből, amelyet 10 naps ülésre összegyűlt parlamentnek mutatott be szerdán.

Bár a 3,5 százalékos inflációval számoló Li Keqiang (Li Ko-csiang) kormányfő szerint a növekedés stabil lesz, „fájdalmas szerkezeti átalakításokra” lesz szükség ennek biztosítására. Ugyanakkor emberközpontú városfejlesztést ígért, elismerve, hogy vannak a lakosság életét megnehezítő problémák. Ilyen például a városi környezetszennyezés.

Az emberek nem örülnek

Az idén 50 ezer kisebb széntüzelésű kazánt fognak bezárni, hatmillió elavult járművet fognak bevonni az utakról, országosan elérhetővé teszik az országos négyes szabvány szerint üzemelő járművek számára a dízel üzemanyagot, a széntüzelésű erőműveket pedig korszerű technológiák alkalmazására ösztönzik – írta az MTI.

Egy másik cselekvési program részeként az ivóvízforrások védelmét, a fontos vízgyűjtő területeken a szennyezés kezelését, illetve megelőzését célozzák meg. Másutt a már szennyezett földterületek helyreállításába kezdenek.

Az emberek nem örülnek a lakásárak miatt, az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonsági problémák miatt, elégedetlenek az egészségügyi szolgáltatásokkal, az időskorúak ellátásával, az oktatással, a földhasználat gyakorlatával, a házrombolásokkal, a biztonsággal és a jövedelmek elosztásával - sorolta a miniszterelnök.

Tízmillió új munkahely

A kabinet tízmillió új városi munkahely teremtését, a városi regisztrált munkanélküliség 4,6 százalék alatt tartását is megcélozta. Elhangzott, a kormány a személyi jövedelmek gazdaság bővülésével arányos növekedését szeretné elérni.

A gazdaságot óvatosan tovább liberalizálná a kommunista vezetés.

Li arról is beszélt, hogy betétbiztosítási rendszer bevezetését tervezik, ami a betéti kamatok liberalizálásának egyik feltétele, egyben a kamatláb liberalizáció utolsó és legfontosabbnak tartott lépése.

Kína a jövőben még több területen és számban kívánja elősegíteni a vegyes tulajdonú vállalatok működését, ami azt jelenti, hogy az állami tulajdon mellé a magántőke is csatlakozhat a központi kormányzat nagyberuházásaiba például az olajiparban, a vasúti ágazatban, a távközlésben az áramszolgáltatásban és a bankszektorban.

Tovább duzzadó hadsereg

Nagy hangsúlyt kapott a védelmi költségvetés növelése is. A 12,2 százalékos növekedéssel Kína immár 125 milliárd dollárt költ évente hadseregére a tavalyi 112 milliárd dollárután. Már a 2013-as összeg is másfélszerese volt az orosz katonai költségvetésnek – amely 68 milliárd dollár – és több, mint a brit és a francia együttvéve – 57 és 52,4 – derült ki a BBC adataiból. Igaz, így még mindig csak annyit költ, amennyit az évi 600 milliárd dollárból gazdálkodó amerikai hadsereg fordít magára két és fél hónap alatt. Elemzők szerint azonban a valóságban már most magasabb ez az összeg, ám azok nem jelentkeznek közvetlenül a katonai költségvetésben. Japán különösen kifogásolja a védelmi büdzsé átláthatatlanságát.