Falba ütközött az EBESZ-misszió

Negyedik próbálkozásra sem engedték át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziójának megfigyelőit a Krím-félszigetre

„Először egy ukrán ellenőrzési ponton jöttünk át, ahol ukrán zászlókkal nagy tömeg gyűlt össze az út mindkét oldalán.” – mesélte az átkelési kísérelt részleteit Ács Gábor alezredes, az EBESZ missziójának vezetője „Itt a tömegből sokan csatlakoztak a konvojunkhoz, így értünk a krími ellenőrzési pontra, ahol emiatt elég nagy volt a hangzavar, le is kellett csitítani a tömeget” – mondta az alezredes, megjegyezve, hogy a krími oldalon ellentüntetők is felsorakoztak.

A béke nem biztonságos

„A mi feladatunk a katonai tevékenység megfigyelése, nem kell a lakossággal kapcsolatba kerülnünk, bár erre a túloldalon lévőkkel nem is volt módunk, miután az ellenőrző ponton álló fegyveresek nnem engedtek át”.

A magukat önvédelmi erőnek tartó csoport tagjai arra hivatkoztak, hogy nem tudják biztosítani a misszió biztonságát. „Arra már nem tudtak válaszolni, hogy ha szavaik szerint a Krímben csend és béke honol, akkor milyen veszély leselkedhet ránk” – jegyezte meg Ács, akinek missziója másfél óra alatt összesen négy alkalommal próbálkozott meg az átkeléssel. „Utoljára végül azt mondták, azért nem engednek át, mert nem kaptak erre vonatkozó parancsot a krími vezetéstől.” –mondta az alezredes. Szavait alátámasztja Moszkva bejelentése is, amely szerint az EBESZ katonai megfigyelői azért nem juthattak át a félszigetre, mert a krími hatóságok nem kaptak erre vonatkozó hivatalos megkeresést.

Miért nem helikpoterrel?

A misszió biztonságáért az megfigyelőket felkérő ukrán fél felel. Ám Kijev nem rendelkezik kellő információval arra vonatkozólag, hogy milyen fegyverek lehetnek a krími önvédelmi erők kezében, ezért nem tudja szavatolni a misszió biztonságát a térségben – Ács szerint ezzel indokolta az ukrán fél, hogy miért nem helikopterrel, repülővel, vonattal, vagy akár hajón érjék el az Ukrajnától elszakadni vágyó, Moszkva támogatását élvező területet. „Együtt kell mozognunk, egyenruhában, titokban természetesen nem mehetünk” – vetette fel, miért volna megoldhatatlan, hogy a misszió tegjai egyszerűen repülőgéppel jussanak el Szimferopolba.

A 22 ország 42 képviselőjéből álló küldöttséget az ukrán fegyverzetellenőrzési központ hét munkatársa kíséri, Igor Fedotov parancsnok vezetésével. Az ő feladatuk eldönteni, hogy milyen módon lehet a legbiztonságosabban lebonyolítani a missziót. Hogy az ukrán fél reális veszélynek tartjaná-e hogy az EBESZ megfigyelőit szállító helikoptert lelőnék, arról a magyar alezredesnek nem voltak információi.

Holnap újra kezdik

Az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva a misszió feladata a krími katonai tevékenység megfigyelése volna, mandátuma március 5-től 12-ig szól.

„Holnap ismét megpróbálunk átjutni a krími ellenőrző ponton. Olyan helyre megyünk, ahol ma már jártunk. Volna még két átkelőhely, de ott olyan rosszak az utak, hogy azon nem tudna átjutni a buszunk” – adott képet az infrastrukturális nehézségekről Ács.

„Mindaddig próbálkozunk, amíg az ukrán fél ezt kéri” – mondta az alezredes, hangsúlyozva, hogy a bejutás mikéntjét az őket felkérő ukrán oldal határozza meg. Elméletben a misszió tagjai akár légi úton is eljuthatnak a Krímbe. „Ha az ukrán kísérőink velünk jönnek, akkor minden jogszerű, legális úton készek vagyunk feladatunk ellátására” – mondta az EBESZ missziójának magyar vezetője.