Kiszivárgott a krími lista

Sem az orosz elnököt, sem külügyminiszterét nem érintik az EU tervezett személyre szabott szankciói, amelyeket akkor vezet be Brüsszel, ha Moszkva hivatalosan is területének részévé nyilvánítja a Krím félszigetet a terület vasárnapi népszavazása után.

Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrovon kívül azonban számos kiemelt személy beutazását tilthatja meg az EU és Washington is. A listán szereplők külföldi számláit is befagyasztják.

Az EuObserver forrásai szerint a listán egyelőre a következők állnak:

• Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) főnöke
• Nyikolaj Patrusev a az Orosz Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára
• Szergej Ivanov, az elnöki adminisztráció vezetője
• Szergej Glazjev, az államfő tanácsadója
• Vlagyiszlav Szurkov – ő is az elnök tanácsadója, korábban a Kreml főideológusaként tartották számon, aki az elnöki hivatal helyettes vezetőjeként mozgatta a szálakat, amelyek sokszor a Kremllel kritikus pártokig értek
• Alekszandr Vitko, az orosz fekete-tengeri flotta parancsnoka.
• Szergej Sojgu védelmi miniszter

A lista azonban tovább bővíthető, és bevetése attól függ, hogyan reagál Moszkva a vasárnap esedékes, Kijev és a Nyugat által is illegitimnek tartott krími népszavazás eredményére. (A 75 százalékban oroszok lakta, 2,3 milliós félsziget minden bizonnyal az Ukrajnától való elszakadás és az orosz csatlakozás mellett dönt majd.)

Rossz, de lehetne rosszabb is

A Kommerszant orosz napilap szerint négy forgatókönyv lehetséges az elkövetkező napokban a legoptimistábbról a legpesszimistábbig:

• Moszkva közbenjár, hogy halasszák el a népszavazást a Krímben és kivonja onnan erőit, csak a szerződés szerint megengedett mennyiséget hagyva ottani katonai bázisain.

Ebben az esetben az Egyesült Államok és az EU elejti a szankciók tervét. Washington felújítja a katonai együttműködést, Brüsszel pedig a vízumkönnyítésről szóló, mostanra befagyasztott tárgyalásait folytatja. Szinte kizárt, hogy Moszkva ezt az utat választaná – valójában nem is tehetné, hiszen az belföldön nem volna másképp értelmezhető, mint Putyin visszalépésének a nyugati fenyegetések hatására

• Krím az elszakadásról dönt, de az orosz parlament nem dönt a terület befogadásáról, és önálló országként ismeri el. Az volna az "abház- és dél-oszét-verzió", hiszen Moszkva így tett a két, Grúziától elszakadt területtel a 2008-as grúz-orosz fegyveres konfliktus után. A megoldás azért kevéssé valószínű, mert a krími népszavazás csak az Oroszországhoz csatlakozást vagy Ukrajnán belüli megmaradást kínálja fel a választóknak.

Ekkor nem újítaná fel Washington és Brüsszel a befagyasztott programokat, de újabb szankciók nem merülnének fel. A G8-ak Szocsiba tervezett találkozója azonban elmaradna, a többi tag bojkottja miatt.

A legvalószínűbbnek azonban az tűnik, hogy Oroszország elfogadja Krím jelentkezését és saját területének nyilvánítja a félszigetet. Ezután az EU és az USA a minimumra szorítja a katonai együttműködést, fegyverembargót rendel el és alaposan kibővíti a szankciókkal sújtott személyek listáját.

Az már a felsőház és az alsóház képviselőit is érintené, beutazási tilalommal, kintlevőségeik zárolásával. Ugyanez vonatkozna az elnök legközelebbi munkatársaira, és a legnagyobb orosz, állami vagy magáncégek – előbbi a Gazprom, a Rosznyefty, utóbbi például a Lukoil és más olajvállalatok – vezetőire is. A katonai együttműködés csak az atomfegyver-korlátozást érintő megállapodások területén maradna meg. Fegyverembargót rendelhetnek el Oroszországgal szemben. Ez egyébként legkellemetlenebbül Franciaországot érinthetné, amely 1,3 milliárd euróért két Mistral helikopterhordozót építene Franciaországban, és adna el Oroszországnak. Két továbbinak pedig oroszországi megépítéséhez járulna hozzá. Az első épp a napokban készült el Franciaországban, jelenleg zajlik a tesztelése. Francois Hollande államfő a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzetben nem látja okát az ügylet felmondásának.

Donyeck a következő?

Van a fentinél borúlátóbb forgatókönyv is, egyelőre azonban az elemzők ennek nem adnak nagy esélyt, egészen kizárni azonban nem lehet: eszerint Moszkva nem csak a Krímet csatolná magához, de ezután a kelet- és dél-ukrajnai területek felé is terjeszkedne, teljesen elzárva ezzel Ukrajnát a Fekete-tengertől. Igaz, ez a krími akcióval ellentétben aligha zajlana le vér nélkül. A félsziget esetében úgy tűnik, Kijev nem tesz katonai lépéseket, ám a további területek leszakadását – például a legiparosodottabb, szénben gazdag keleti részét – már nem nézhetné tétlenül, ráadásul ott már kevésbé volna egyértelmű az Oroszországhoz lojális lakosság túlsúlya sem.

Moszkva azonban igyekszik nyitva hagyni a beavatkozás lehetőségét keleten is: hasonlóan a krími beavatkozást megengedő orosz parlamenti hozzájáruláshoz, a határon túli orosz védelmiére hivatkozva az orosz külügyminisztérium adott ki közleményt, amely szerint a Donyeckben zajlott csütörtöki összecsapás az oroszpárti és a Krím elszakadását ellenző tüntetők között– amely során egy ember életét vesztette –, komoly aggodalomra ad okot.

„Oroszország felelősséget érez Ukrajnában élő honfitársainak életéért és fenntartja magának a jogot arra, hogy megvédje őket" 

– áll a közleményben.

Erre a forgatókönyvre utalhat Andrej Illarionov, az orosz elnök volt tanácsadójának nyilatkozata is, aki szerint a népszavazással háború kezdődhet, éppen ezért szükséges megakadályozni az orosz és az ukrán nép háborúját, és „nem csak az övékét” – fogalmazott. Illarionov szerint az ukrán hatóságoknak meg kell akadályozniuk a március 16-i Krími népszavazást, különben a régió katonai támaszponttá válik, és a világ a harmadik világháború szélére sodródik.

Putyin korábbi tanácsadója az MTI szerint hozzátette: hiba abban reménykedni, hogy a referendumot követően valamilyen kompromisszum alakul ki. Az ukrán hatóságoknak a hátralevő 40 valahány órában ki kell gondolniuk, miképpen hiúsítsák meg a népszavazás megtartását, mert különben erőszakspirál alakulhat ki.

Damaszkuszig ér a vita

Amilyen nehezen hozták tető alá, olyan könnyen eshet szét a kompromisszumokkal teli, valódi változást nem is hozó szíriai rendezés: a NATO-főtitkár helyettese korábban már bejelentette, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös előkészületeket, amelyek nyomán a Szíriából megsemmisítésre elhozott vegyifegyvereket szállító hajókat a NATO és az orosz erők közösen kísérték volna. Alexander Vershbow szerint nehezen volna megmagyarázható, hogy a katonai szövetség olyan ország fegyveres erejével működik együtt, amely maga is egy másik országban hajt végre beavatkozást. Vershbow szerint könnyen lehet, hogy a hajót csak a NATO erői fogják kísérni. Az egykori moszkvai amerikai nagykövet szerint – aki jelenleg a védelmi miniszter nemzetközi ügyekben illetékes helyettese is – a krími helyzet kiélezéséért kizárólag Oroszországot terheli a felelősség – a beavatkozással megsértette az ENSZ alapokmányát, a Budapesti memorandumot és az EBESZ elődszervezete által elfogadott helsinki záróokmányt –, ezért Moszkván a sor, hogy a feszültséget enyhítő lépéseket tegyen.

Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé egy saját tervezetet szeretne benyújtani, amely kiáll Ukrajna területi integritása és az ország függetlensége mellett. Mivel azonban a BT öt állandó tagjának egyikeként Oroszországnak vétójoga van, elképzelhetetlen, hogy bármilyen, Ukrajnát érintő határozatot fogadjon el a testület.

Találkozó a 24. órában

Az orosz és az amerikai külügyminiszter Londonban tesz egy utolsó kísérletet arra, hogy még a népszavazás előtt sikerüljön nyugvópontra vinni a krími kérdést, amely a hidegháború vége óta a legkomolyabb feszültség forrása lett a Nyugat és Oroszország között.

„Meglátjuk mit tehetünk, sok idő lett elvesztegetve”

– mondta a Reutersnek Szergej Lavrov.

John Kerry pedig – miközben reményét fejezte ki, hogy sikerül pénteken közös álláspontra jutnia tárgyalópartnerével – kijelentette, hogy amennyiben Moszkva hétfőig nem tesz érdemi lépéseket a feszültség enyhítésére, úgy életbe fognak lépni a személyre szabott szankciók.

Kerry Lavrov előtt a brit kormányfővel is tárgyalt. David Cameron kijelentette: szükség volna arra, hogy az ukrán és az orosz fél mielőbb tárgyalóasztalhoz üljön, mert ha nem, akkor „annak következményei lesznek",