További Külföld cikkek
-
A hörgőgörcs után stabilizálódni látszik Ferenc pápa állapota
- Alekszandar Vucsics egész éjjel nem aludt, majd üzent egy erőset az európai vezetőknek
- Tragédia Bolíviában, legalább harmincheten haltak meg egy buszbalesetben
- Washingtontól pofont, a britektől ölelést kap Zelenszkij, hamarosan III. Károllyal is találkozik
- A szakértő szerint ez okozhatta a Trump–Zelenszkij-tárgyalás kudarcát
Sem az orosz elnököt, sem külügyminiszterét nem érintik az EU tervezett személyre szabott szankciói, amelyeket akkor vezet be Brüsszel, ha Moszkva hivatalosan is területének részévé nyilvánítja a Krím félszigetet a terület vasárnapi népszavazása után.
Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrovon kívül azonban számos kiemelt személy beutazását tilthatja meg az EU és Washington is. A listán szereplők külföldi számláit is befagyasztják.
Az EuObserver forrásai szerint a listán egyelőre a következők állnak:
- Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) főnöke
- Nyikolaj Patrusev a az Orosz Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára
- Szergej Ivanov, az elnöki adminisztráció vezetője
- Szergej Glazjev, az államfő tanácsadója
- Vlagyiszlav Szurkov – ő is az elnök tanácsadója, korábban a Kreml főideológusaként tartották számon, aki az elnöki hivatal helyettes vezetőjeként mozgatta a szálakat, amelyek sokszor a Kremllel kritikus pártokig értek
- Alekszandr Vitko, az orosz fekete-tengeri flotta parancsnoka.
- Szergej Sojgu védelmi miniszter
A lista azonban tovább bővíthető, és bevetése attól függ, hogyan reagál Moszkva a vasárnap esedékes, Kijev és a Nyugat által is illegitimnek tartott krími népszavazás eredményére. (A 75 százalékban oroszok lakta, 2,3 milliós félsziget minden bizonnyal az Ukrajnától való elszakadás és az orosz csatlakozás mellett dönt majd.)
Rossz, de lehetne rosszabb is
A Kommerszant orosz napilap szerint négy forgatókönyv lehetséges az elkövetkező napokban a legoptimistábbról a legpesszimistábbig:
- Moszkva közbenjár, hogy halasszák el a népszavazást a Krímben és kivonja onnan erőit, csak a szerződés szerint megengedett mennyiséget hagyva ottani katonai bázisain.
Ebben az esetben az Egyesült Államok és az EU elejti a szankciók tervét. Washington felújítja a katonai együttműködést, Brüsszel pedig a vízumkönnyítésről szóló, mostanra befagyasztott tárgyalásait folytatja. Szinte kizárt, hogy Moszkva ezt az utat választaná – valójában nem is tehetné, hiszen az belföldön nem volna másképp értelmezhető, mint Putyin visszalépésének a nyugati fenyegetések hatására
- Krím az elszakadásról dönt, de az orosz parlament nem dönt a terület befogadásáról, és önálló országként ismeri el. Az volna az "abház- és dél-oszét-verzió", hiszen Moszkva így tett a két, Grúziától elszakadt területtel a 2008-as grúz-orosz fegyveres konfliktus után. A megoldás azért kevéssé valószínű, mert a krími népszavazás csak az Oroszországhoz csatlakozást vagy Ukrajnán belüli megmaradást kínálja fel a választóknak.
Ekkor nem újítaná fel Washington és Brüsszel a befagyasztott programokat, de újabb szankciók nem merülnének fel. A G8-ak Szocsiba tervezett találkozója azonban elmaradna, a többi tag bojkottja miatt.
A legvalószínűbbnek azonban az tűnik, hogy Oroszország elfogadja Krím jelentkezését és saját területének nyilvánítja a félszigetet. Ezután az EU és az USA a minimumra szorítja a katonai együttműködést, fegyverembargót rendel el és alaposan kibővíti a szankciókkal sújtott személyek listáját.
Az már a felsőház és az alsóház képviselőit is érintené, beutazási tilalommal, kintlevőségeik zárolásával. Ugyanez vonatkozna az elnök legközelebbi munkatársaira, és a legnagyobb orosz, állami vagy magáncégek – előbbi a Gazprom, a Rosznyefty, utóbbi például a Lukoil és más olajvállalatok – vezetőire is. A katonai együttműködés csak az atomfegyver-korlátozást érintő megállapodások területén maradna meg. Fegyverembargót rendelhetnek el Oroszországgal szemben. Ez egyébként legkellemetlenebbül Franciaországot érinthetné, amely 1,3 milliárd euróért két Mistral helikopterhordozót építene Franciaországban, és adna el Oroszországnak. Két továbbinak pedig oroszországi megépítéséhez járulna hozzá. Az első épp a napokban készült el Franciaországban, jelenleg zajlik a tesztelése. Francois Hollande államfő a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzetben nem látja okát az ügylet felmondásának.
Donyeck a következő?
Van a fentinél borúlátóbb forgatókönyv is, egyelőre azonban az elemzők ennek nem adnak nagy esélyt, egészen kizárni azonban nem lehet: eszerint Moszkva nem csak a Krímet csatolná magához, de ezután a kelet- és dél-ukrajnai területek felé is terjeszkedne, teljesen elzárva ezzel Ukrajnát a Fekete-tengertől. Igaz, ez a krími akcióval ellentétben aligha zajlana le vér nélkül. A félsziget esetében úgy tűnik, Kijev nem tesz katonai lépéseket, ám a további területek leszakadását – például a legiparosodottabb, szénben gazdag keleti részét – már nem nézhetné tétlenül, ráadásul ott már kevésbé volna egyértelmű az Oroszországhoz lojális lakosság túlsúlya sem.
Moszkva azonban igyekszik nyitva hagyni a beavatkozás lehetőségét keleten is: hasonlóan a krími beavatkozást megengedő orosz parlamenti hozzájáruláshoz, a határon túli orosz védelmiére hivatkozva az orosz külügyminisztérium adott ki közleményt, amely szerint a Donyeckben zajlott csütörtöki összecsapás az oroszpárti és a Krím elszakadását ellenző tüntetők között– amely során egy ember életét vesztette –, komoly aggodalomra ad okot.
„Oroszország felelősséget érez Ukrajnában élő honfitársainak életéért és fenntartja magának a jogot arra, hogy megvédje őket"
– áll a közleményben.
Erre a forgatókönyvre utalhat Andrej Illarionov, az orosz elnök volt tanácsadójának nyilatkozata is, aki szerint a népszavazással háború kezdődhet, éppen ezért szükséges megakadályozni az orosz és az ukrán nép háborúját, és „nem csak az övékét” – fogalmazott. Illarionov szerint az ukrán hatóságoknak meg kell akadályozniuk a március 16-i Krími népszavazást, különben a régió katonai támaszponttá válik, és a világ a harmadik világháború szélére sodródik.
Putyin korábbi tanácsadója az MTI szerint hozzátette: hiba abban reménykedni, hogy a referendumot követően valamilyen kompromisszum alakul ki. Az ukrán hatóságoknak a hátralevő 40 valahány órában ki kell gondolniuk, miképpen hiúsítsák meg a népszavazás megtartását, mert különben erőszakspirál alakulhat ki.
Damaszkuszig ér a vita
Amilyen nehezen hozták tető alá, olyan könnyen eshet szét a kompromisszumokkal teli, valódi változást nem is hozó szíriai rendezés: a NATO-főtitkár helyettese korábban már bejelentette, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös előkészületeket, amelyek nyomán a Szíriából megsemmisítésre elhozott vegyifegyvereket szállító hajókat a NATO és az orosz erők közösen kísérték volna. Alexander Vershbow szerint nehezen volna megmagyarázható, hogy a katonai szövetség olyan ország fegyveres erejével működik együtt, amely maga is egy másik országban hajt végre beavatkozást. Vershbow szerint könnyen lehet, hogy a hajót csak a NATO erői fogják kísérni. Az egykori moszkvai amerikai nagykövet szerint – aki jelenleg a védelmi miniszter nemzetközi ügyekben illetékes helyettese is – a krími helyzet kiélezéséért kizárólag Oroszországot terheli a felelősség – a beavatkozással megsértette az ENSZ alapokmányát, a Budapesti memorandumot és az EBESZ elődszervezete által elfogadott helsinki záróokmányt –, ezért Moszkván a sor, hogy a feszültséget enyhítő lépéseket tegyen.
Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé egy saját tervezetet szeretne benyújtani, amely kiáll Ukrajna területi integritása és az ország függetlensége mellett. Mivel azonban a BT öt állandó tagjának egyikeként Oroszországnak vétójoga van, elképzelhetetlen, hogy bármilyen, Ukrajnát érintő határozatot fogadjon el a testület.
Találkozó a 24. órában
Az orosz és az amerikai külügyminiszter Londonban tesz egy utolsó kísérletet arra, hogy még a népszavazás előtt sikerüljön nyugvópontra vinni a krími kérdést, amely a hidegháború vége óta a legkomolyabb feszültség forrása lett a Nyugat és Oroszország között.
„Meglátjuk mit tehetünk, sok idő lett elvesztegetve”
– mondta a Reutersnek Szergej Lavrov.
John Kerry pedig – miközben reményét fejezte ki, hogy sikerül pénteken közös álláspontra jutnia tárgyalópartnerével – kijelentette, hogy amennyiben Moszkva hétfőig nem tesz érdemi lépéseket a feszültség enyhítésére, úgy életbe fognak lépni a személyre szabott szankciók.

Kerry Lavrov előtt a brit kormányfővel is tárgyalt. David Cameron kijelentette: szükség volna arra, hogy az ukrán és az orosz fél mielőbb tárgyalóasztalhoz üljön, mert ha nem, akkor „annak következményei lesznek",
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Nem jöttek be a nagy mellek és a szűk egyenruhák, a csőd szélére került Amerika ikonikus étteremlánca
A vállalat 300 millió dolláros adósságot halmozott fel.
február 23., 06:32
- Külföld
A hörgőgörcs után stabilizálódni látszik Ferenc pápa állapota
A 88 éves szentatya jobban van, ma már kávézott és 20 percet imádkozott is.
25 perce
- Külföld
Autóbalesetben meghalt gitárost gyászol a KISS
A járművet a férfi 90 éves édesanyja vezette.
február 22., 20:37
- Mindeközben
Kiderült, miért nem Christopher Nolan rendezhette meg az utolsó James Bond-filmet
50 perce
- Külföld
Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány
Rég volt ennyire izgalmas és bizonytalan a német politika.
február 23., 06:13
- Külföld
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel
Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.
február 22., 19:36
- Külföld
Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, kritikus az állapota
A Vatikán szerint a szentatya „jobban szenved, mint tegnap”.
február 23., 06:30
- Külföld
Célegyenesben a tárgyalások Ausztriában, megalakulhat a kormánykoalíció
Összefoghat az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
február 22., 21:08
- Címlapon
Orbán Viktor a Trump–Zelenszkij-találkozóról: Amit tegnap láttunk, az egy rossz dolog
A miniszterelnök elmondta, volt már részese ilyennek, de csak zárt ajtók mögött.
3 órája
- Külföld
Aggasztó híreket közölt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról
Vérátömlesztésre volt szükség.
február 22., 20:00
- Külföld
Elmozdították posztjáról Caleb Vitellót
Mostantól már csak helyszíni és végrehajtási művelteket felügyel.
február 22., 14:03
- Külföld
Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa lemondásáról
Parolin bíboros szerint biztató hírek érkeztek a kórházból.
február 22., 16:56
- Külföld
Visszavitték Izraelbe a két gyermekével meggyilkolt édesanya holttestét
A család is megerősítette a hazaszállítást.
február 22., 07:16
- Címlapon
A szakértő szerint ez okozhatta a Trump–Zelenszkij-tárgyalás kudarcát
Kis-Benedek Józseftől azt is megkérdeztük, hogy rendezhető-e a két elnök kapcsolata.
2 órája
- Címlapon
Alekszandar Vucsics egész éjjel nem aludt, majd üzent egy erőset az európai vezetőknek
Szerinte muszáj következetesnek lenni.
58 perce
- Külföld
Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám
Az amerikai elnök záró szónokként szólalt fel a CPAC konzervatív konferencián.
február 23., 06:40
- Külföld
Több utas is a repülőtéren rekedt Dubajban, reagált a Wizz Air
Technikai nehézség okozott problémát.
február 22., 11:31
- Mindeközben
Szolnoki Szabolcsnak döntenie kell egy TV2-s műsor és Optiz Barbi között: „Úgy van vele, ha elvállalom, akkor nincs miről beszélnünk”
10 órája
- Külföld
Olyan túszokat engedett szabadon a Hamász, akiket már 10 éve tartottak fogva
Egy másik túszt kamerák jelenléte nélkül juttattak el Izraelbe.
február 22., 12:45
- Külföld
Donald Trump: A németek nem szeretnek engem, sok szerencsét nekik a választáshoz
Az amerikai elnök szerint megvannak a saját problémáik.
február 22., 07:37
- Külföld
Donald Trump menesztette az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnökét
Az amerikai elnök kiváló vezetőnek nevezte a távozó főtisztet.
február 22., 08:19
- Mindeközben
Jó hír a rajongóknak, visszatér az új The Office-ban a régi sorozat egyik szereplője
12 órája
- Címlapon
Ukrán támadás érte a Török Áramlatot, Szergej Lavrov azonnal felhívta Szijjártó Pétert
A külgazdasági és külügyminiszter azonnali intézkedéseket sürget.
4 órája
- Külföld
Donald Trump pár hét alatt mindent lesöpört az asztalról, Európa és Zelenszkij próbál magához térni
Az eddigi nyilatkozatok alapján Amerika számára Ukrajna és Európa sorsa sokadrendű kérdés.
február 22., 12:18
- Külföld
Ferenc pápa továbbra is nehezen lélegzik, megmutatjuk Erdő Péter Szentatyához írt levelét
Az egyházfő a problémák ellenére továbbra is jó hangulatban működik együtt az orvosaival.
február 22., 09:52
- Külföld
Allah akbart kiáltott a késes támadó Franciaországban, egy ember meghalt, több rendőr súlyosan megsebesült
Emmanuel Macron szerint kétség sem fér hozzá, hogy terrortámadás történt.
február 22., 17:52
- Külföld
Több templomban tűz ütött ki Új-Zélandon, gyújtogatás történhetett
Nem ez az első ilyet eset Új-Zélandon.
február 23., 06:35
- Címlapon
Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket
Páncélautóval, az éj leple alatt érkezett vissza Magyarországra az 5 és fél milliárd forintot érő gyűjtemény.
9 órája
- Külföld
Őrizetbe vették a berlini holokauszt-emlékműnél megszúrt férfi támadóját
A támadás oka egyelőre ismeretlen.
február 22., 06:13
- Címlapon
Tucker Carlson kőkeményen megvádolta Ukrajnát, szerinte egy amerikai szenátor is bűnrészes
16 órája
- Mindeközben
Nem voltunk felkészülve a csillogó, feszülős overálban éneklő Mark Zuckerberg videójára
14 órája
- Mindeközben
A fél internet az apukán nevet, aki váratlan módon trollkodta meg lánya eljegyzését
tegnap, 21:25