Kiszivárgott a krími lista

2014.03.14. 15:06

Sem az orosz elnököt, sem külügyminiszterét nem érintik az EU tervezett személyre szabott szankciói, amelyeket akkor vezet be Brüsszel, ha Moszkva hivatalosan is területének részévé nyilvánítja a Krím félszigetet a terület vasárnapi népszavazása után.

Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrovon kívül azonban számos kiemelt személy beutazását tilthatja meg az EU és Washington is. A listán szereplők külföldi számláit is befagyasztják.

Az EuObserver forrásai szerint a listán egyelőre a következők állnak:

  • Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) főnöke
  • Nyikolaj Patrusev a az Orosz Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára
  • Szergej Ivanov, az elnöki adminisztráció vezetője
  • Szergej Glazjev, az államfő tanácsadója
  • Vlagyiszlav Szurkov – ő is az elnök tanácsadója, korábban a Kreml főideológusaként tartották számon, aki az elnöki hivatal helyettes vezetőjeként mozgatta a szálakat, amelyek sokszor a Kremllel kritikus pártokig értek
  • Alekszandr Vitko, az orosz fekete-tengeri flotta parancsnoka.
  • Szergej Sojgu védelmi miniszter

A lista azonban tovább bővíthető, és bevetése attól függ, hogyan reagál Moszkva a vasárnap esedékes, Kijev és a Nyugat által is illegitimnek tartott krími népszavazás eredményére. (A 75 százalékban oroszok lakta, 2,3 milliós félsziget minden bizonnyal az Ukrajnától való elszakadás és az orosz csatlakozás mellett dönt majd.)

Rossz, de lehetne rosszabb is

A Kommerszant orosz napilap szerint négy forgatókönyv lehetséges az elkövetkező napokban a legoptimistábbról a legpesszimistábbig:

  • Moszkva közbenjár, hogy halasszák el a népszavazást a Krímben és kivonja onnan erőit, csak a szerződés szerint megengedett mennyiséget hagyva ottani katonai bázisain.

Ebben az esetben az Egyesült Államok és az EU elejti a szankciók tervét. Washington felújítja a katonai együttműködést, Brüsszel pedig a vízumkönnyítésről szóló, mostanra befagyasztott tárgyalásait folytatja. Szinte kizárt, hogy Moszkva ezt az utat választaná – valójában nem is tehetné, hiszen az belföldön nem volna másképp értelmezhető, mint Putyin visszalépésének a nyugati fenyegetések hatására

  • Krím az elszakadásról dönt, de az orosz parlament nem dönt a terület befogadásáról, és önálló országként ismeri el. Az volna az "abház- és dél-oszét-verzió", hiszen Moszkva így tett a két, Grúziától elszakadt területtel a 2008-as grúz-orosz fegyveres konfliktus után. A megoldás azért kevéssé valószínű, mert a krími népszavazás csak az Oroszországhoz csatlakozást vagy Ukrajnán belüli megmaradást kínálja fel a választóknak.

Ekkor nem újítaná fel Washington és Brüsszel a befagyasztott programokat, de újabb szankciók nem merülnének fel. A G8-ak Szocsiba tervezett találkozója azonban elmaradna, a többi tag bojkottja miatt.

A legvalószínűbbnek azonban az tűnik, hogy Oroszország elfogadja Krím jelentkezését és saját területének nyilvánítja a félszigetet. Ezután az EU és az USA a minimumra szorítja a katonai együttműködést, fegyverembargót rendel el és alaposan kibővíti a szankciókkal sújtott személyek listáját.

Az már a felsőház és az alsóház képviselőit is érintené, beutazási tilalommal, kintlevőségeik zárolásával. Ugyanez vonatkozna az elnök legközelebbi munkatársaira, és a legnagyobb orosz, állami vagy magáncégek – előbbi a Gazprom, a Rosznyefty, utóbbi például a Lukoil és más olajvállalatok – vezetőire is. A katonai együttműködés csak az atomfegyver-korlátozást érintő megállapodások területén maradna meg. Fegyverembargót rendelhetnek el Oroszországgal szemben. Ez egyébként legkellemetlenebbül Franciaországot érinthetné, amely 1,3 milliárd euróért két Mistral helikopterhordozót építene Franciaországban, és adna el Oroszországnak. Két továbbinak pedig oroszországi megépítéséhez járulna hozzá. Az első épp a napokban készült el Franciaországban, jelenleg zajlik a tesztelése. Francois Hollande államfő a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzetben nem látja okát az ügylet felmondásának.

Donyeck a következő?

Van a fentinél borúlátóbb forgatókönyv is, egyelőre azonban az elemzők ennek nem adnak nagy esélyt, egészen kizárni azonban nem lehet: eszerint Moszkva nem csak a Krímet csatolná magához, de ezután a kelet- és dél-ukrajnai területek felé is terjeszkedne, teljesen elzárva ezzel Ukrajnát a Fekete-tengertől. Igaz, ez a krími akcióval ellentétben aligha zajlana le vér nélkül. A félsziget esetében úgy tűnik, Kijev nem tesz katonai lépéseket, ám a további területek leszakadását – például a legiparosodottabb, szénben gazdag keleti részét – már nem nézhetné tétlenül, ráadásul ott már kevésbé volna egyértelmű az Oroszországhoz lojális lakosság túlsúlya sem.

Moszkva azonban igyekszik nyitva hagyni a beavatkozás lehetőségét keleten is: hasonlóan a krími beavatkozást megengedő orosz parlamenti hozzájáruláshoz, a határon túli orosz védelmiére hivatkozva az orosz külügyminisztérium adott ki közleményt, amely szerint a Donyeckben zajlott csütörtöki összecsapás az oroszpárti és a Krím elszakadását ellenző tüntetők között– amely során egy ember életét vesztette –, komoly aggodalomra ad okot.

„Oroszország felelősséget érez Ukrajnában élő honfitársainak életéért és fenntartja magának a jogot arra, hogy megvédje őket" 

– áll a közleményben.

Erre a forgatókönyvre utalhat Andrej Illarionov, az orosz elnök volt tanácsadójának nyilatkozata is, aki szerint a népszavazással háború kezdődhet, éppen ezért szükséges megakadályozni az orosz és az ukrán nép háborúját, és „nem csak az övékét” – fogalmazott. Illarionov szerint az ukrán hatóságoknak meg kell akadályozniuk a március 16-i Krími népszavazást, különben a régió katonai támaszponttá válik, és a világ a harmadik világháború szélére sodródik.

Putyin korábbi tanácsadója az MTI szerint hozzátette: hiba abban reménykedni, hogy a referendumot követően valamilyen kompromisszum alakul ki. Az ukrán hatóságoknak a hátralevő 40 valahány órában ki kell gondolniuk, miképpen hiúsítsák meg a népszavazás megtartását, mert különben erőszakspirál alakulhat ki.

Damaszkuszig ér a vita

Amilyen nehezen hozták tető alá, olyan könnyen eshet szét a kompromisszumokkal teli, valódi változást nem is hozó szíriai rendezés: a NATO-főtitkár helyettese korábban már bejelentette, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös előkészületeket, amelyek nyomán a Szíriából megsemmisítésre elhozott vegyifegyvereket szállító hajókat a NATO és az orosz erők közösen kísérték volna. Alexander Vershbow szerint nehezen volna megmagyarázható, hogy a katonai szövetség olyan ország fegyveres erejével működik együtt, amely maga is egy másik országban hajt végre beavatkozást. Vershbow szerint könnyen lehet, hogy a hajót csak a NATO erői fogják kísérni. Az egykori moszkvai amerikai nagykövet szerint – aki jelenleg a védelmi miniszter nemzetközi ügyekben illetékes helyettese is – a krími helyzet kiélezéséért kizárólag Oroszországot terheli a felelősség – a beavatkozással megsértette az ENSZ alapokmányát, a Budapesti memorandumot és az EBESZ elődszervezete által elfogadott helsinki záróokmányt –, ezért Moszkván a sor, hogy a feszültséget enyhítő lépéseket tegyen.

Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé egy saját tervezetet szeretne benyújtani, amely kiáll Ukrajna területi integritása és az ország függetlensége mellett. Mivel azonban a BT öt állandó tagjának egyikeként Oroszországnak vétójoga van, elképzelhetetlen, hogy bármilyen, Ukrajnát érintő határozatot fogadjon el a testület.

Találkozó a 24. órában

Az orosz és az amerikai külügyminiszter Londonban tesz egy utolsó kísérletet arra, hogy még a népszavazás előtt sikerüljön nyugvópontra vinni a krími kérdést, amely a hidegháború vége óta a legkomolyabb feszültség forrása lett a Nyugat és Oroszország között.

„Meglátjuk mit tehetünk, sok idő lett elvesztegetve”

– mondta a Reutersnek Szergej Lavrov.

John Kerry pedig – miközben reményét fejezte ki, hogy sikerül pénteken közös álláspontra jutnia tárgyalópartnerével – kijelentette, hogy amennyiben Moszkva hétfőig nem tesz érdemi lépéseket a feszültség enyhítésére, úgy életbe fognak lépni a személyre szabott szankciók.

Kerry Lavrov előtt a brit kormányfővel is tárgyalt. David Cameron kijelentette: szükség volna arra, hogy az ukrán és az orosz fél mielőbb tárgyalóasztalhoz üljön, mert ha nem, akkor „annak következményei lesznek",

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Nem jöttek be a nagy mellek és a szűk egyenruhák, a csőd szélére került Amerika ikonikus étteremlánca

Nem jöttek be a nagy mellek és a szűk egyenruhák, a csőd szélére került Amerika ikonikus étteremlánca

A vállalat 300 millió dolláros adósságot halmozott fel.

február 23., 06:32

  • Külföld
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel

Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel

Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.

február 22., 19:36

  • Címlapon
Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket

Páratlan kultúrpolitikai botrány, hazamenekítették Romániából a milliárdokat érő magyar kincseket

Páncélautóval, az éj leple alatt érkezett vissza Magyarországra az 5 és fél milliárd forintot érő gyűjtemény.

3 órája

  • Külföld
Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány

Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány

Rég volt ennyire izgalmas és bizonytalan a német politika.

február 23., 06:13

  • Külföld
Autóbalesetben meghalt gitárost gyászol a KISS

Autóbalesetben meghalt gitárost gyászol a KISS

A járművet a férfi 90 éves édesanyja vezette.

február 22., 20:37

  • Külföld
Török Gábor fontos szempontra figyelmeztetett a Trump–Zelenszkij-vita értelmezésénél

Török Gábor fontos szempontra figyelmeztetett a Trump–Zelenszkij-vita értelmezésénél

A politológus szerint inkább Volodimir Zelenszkij volt az, aki nem akart engedni.

49 perce

  • Külföld
Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, kritikus az állapota

Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, kritikus az állapota

A Vatikán szerint a szentatya „jobban szenved, mint tegnap”.

február 23., 06:30

  • Külföld
Célegyenesben a tárgyalások Ausztriában, megalakulhat a kormánykoalíció

Célegyenesben a tárgyalások Ausztriában, megalakulhat a kormánykoalíció

Összefoghat az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.

február 22., 21:08

  • Külföld
Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám

Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám

Az amerikai elnök záró szónokként szólalt fel a CPAC konzervatív konferencián.

február 23., 06:40

  • Külföld
Elmozdították posztjáról Caleb Vitellót

Elmozdították posztjáról Caleb Vitellót

Mostantól már csak helyszíni és végrehajtási művelteket felügyel.

február 22., 14:03

  • Külföld
Bild: egy csecsen férfi tervezett terrortámadást Berlinben

Bild: egy csecsen férfi tervezett terrortámadást Berlinben

Állítólag bűntársa is volt.

február 22., 14:47

  • Külföld
Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa lemondásáról

Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa lemondásáról

Parolin bíboros szerint biztató hírek érkeztek a kórházból.

február 22., 16:56

  • Külföld
Elon Musk chatbotja szerint ő és Donald Trump is halálbüntetést érdemel

Elon Musk chatbotja szerint ő és Donald Trump is halálbüntetést érdemel

A felhasználók egyszerű kérdéssel vették rá a Grokot a válaszra.

február 23., 06:34

  • Külföld
Ferenc pápa továbbra is nehezen lélegzik, megmutatjuk Erdő Péter Szentatyához írt levelét

Ferenc pápa továbbra is nehezen lélegzik, megmutatjuk Erdő Péter Szentatyához írt levelét

Az egyházfő a problémák ellenére továbbra is jó hangulatban működik együtt az orvosaival.

február 22., 09:52

  • Címlapon
Orbán Viktor figyelmeztetése után a kereskedők nyitottak a tárgyalásra

Orbán Viktor figyelmeztetése után a kereskedők nyitottak a tárgyalásra

Ha nem sikerül megállapodni, jöhetnek a hatósági árak.

1 órája

  • Címlapon
„Ocsmány módon viselkedik Trump” – az ellenzék máshogy látta a Trump–Zelenszkij-találkozót, mint a kormány

„Ocsmány módon viselkedik Trump” – az ellenzék máshogy látta a Trump–Zelenszkij-találkozót, mint a kormány

A magyar politikusok sem hagyták szó nélkül a történteket.

3 órája

  • Külföld
Szír bevándorló késelt pénteken a berlini holokauszt-emlékműnél

Szír bevándorló késelt pénteken a berlini holokauszt-emlékműnél

A 19 éves elkövetőnek politikai indíttatásai lehettek az ügyészség szerint.

február 22., 11:29

  • Külföld
Olyan túszokat engedett szabadon a Hamász, akiket már 10 éve tartottak fogva

Olyan túszokat engedett szabadon a Hamász, akiket már 10 éve tartottak fogva

Egy másik túszt kamerák jelenléte nélkül juttattak el Izraelbe.

február 22., 12:45

  • Külföld
Több utas is a repülőtéren rekedt Dubajban, reagált a Wizz Air

Több utas is a repülőtéren rekedt Dubajban, reagált a Wizz Air

Technikai nehézség okozott problémát.

február 22., 11:31

  • Külföld
Allah akbart kiáltott a késes támadó Franciaországban, egy ember meghalt, több rendőr súlyosan megsebesült

Allah akbart kiáltott a késes támadó Franciaországban, egy ember meghalt, több rendőr súlyosan megsebesült

Emmanuel Macron szerint kétség sem fér hozzá, hogy terrortámadás történt.

február 22., 17:52

  • Címlapon
Megvan a FIA első áldozata, 16 millió forintnak megfelelő büntetést szabna ki

Megvan a FIA első áldozata, 16 millió forintnak megfelelő büntetést szabna ki

Minden, ami a Formula–1-es teszten történt: áramkimaradás, parkoló busz, zuhanó üvegpanel.

1 órája

  • Külföld
Több templomban tűz ütött ki Új-Zélandon, gyújtogatás történhetett

Több templomban tűz ütött ki Új-Zélandon, gyújtogatás történhetett

Nem ez az első ilyet eset Új-Zélandon.

február 23., 06:35

  • Külföld
Őrizetbe vették a berlini holokauszt-emlékműnél megszúrt férfi támadóját

Őrizetbe vették a berlini holokauszt-emlékműnél megszúrt férfi támadóját

A támadás oka egyelőre ismeretlen.

február 22., 06:13

  • Címlapon
Van olyan verseny, amelyet még Orbán Viktor sem nyerhet meg

Van olyan verseny, amelyet még Orbán Viktor sem nyerhet meg

Meglepő eredmény született.

3 órája

  • Külföld
Meghalt két ember egy elefánttámadásban Srí Lankán

Meghalt két ember egy elefánttámadásban Srí Lankán

A hasonló támadások évek óta problémát jelentenek az országban.

február 22., 08:43