Nem akarnak háborút, de mindenáron megvédik az orosz érdekeket

• Leonyid Szluckij pozíciójának hosszú a neve ( FÁK-országok kapcsolatáért és a határon túliakért felelős parlamenti bizottság elnöke), de röviden ő képviseli Putyint a Krímben. A félsziget helytartója az új hidegháború képét festi fel, amelyben a démoni Nyugat megpróbálja a maga képére formálni a világot, és ez ellen Oroszországnak kell felvennie a harcot most a Krímben.

A felmérések szerint Krím az elszakadás mellett dönt a népszavazáson. Mik Oroszország tervei, készek befogadni a félszigetet az országba?

Egyelőre nem akarok jósolni. Várjuk meg, amíg a krímiek szabadon eldöntik, mit akarnak. Ha Oroszországra szavaznak, akkor amilyen gyorsan csak lehet, lépünk. Nem vesztegetjük majd az időt. Hiszen ezzel a történelmi igazságosságot állítjuk helyre. Gyorsan kell lépnünk, amikor Kijevben erőszakkal ragadta magához a hatalmat bűnözők egy csoportja, és emberéletek kerültek közvetlen veszélybe. Nem tűrjük a vérontást. Ezeket a problémákat a népszavazás után mind meg fogjuk oldani. 

(Mi Kijevben esztelen öldöklés helyett ezt és ezt és ezt tapasztaltuk.)

Mit tesznek, ha a nemzetközi közösség nem fogadja el a döntésüket?

Nehéz helyzetben vagyunk, de nem adhatjuk fel az orosz érdekek védelmét, nem fogadhatjuk el, hogy ellenségeink leöldösik, üldözik az oroszokat, és megtiltják, hogy a saját nyelvüket használják.

Ez az egész probléma azon az egypólusú világrenden alapul, amit a második világháború után próbáltak felépíteni, az ENSZ vezetésével, elvetve a többpólusú rendszer kialakulásának lehetőségét. Ebből a szempontból persze, hogy borzalmas ötlet, ha Ukrajna része lesz az orosz vámuniónak. Itt van az amerikai politológus, Zbigniew Brzezinski híres könyve, a Nagy sakktábla (Amerikai politológus, kormányzati tanácsadó, publicista). Ebben azt írja, hogy új világrend van kialakulóban, amelyet az Egyesült Államoknak kell vezetnie, Oroszországgal szemben. És hogy Oroszország Ukrajnával birodalom, nélküle csak egy nagy ország.

Az új világ kulcsa Ukrajna. Az orosz vámunió tehát aláásná ezeket a doktrínákat. Ezért nyüzsögnek november óta a nyugati politikusok Kijevben. Lábbal tapossák a nemzetközi jogot, egy legitim kormány megdöntését szorgalmazzák. Az ellenzék szabadjára engedte hordáit Kijev utcáin, indulhat a vérengzés. Emiatt kell nekünk itt a Krímben megvédeni a nemzettársainkat. Nem fogunk Moszkváig hátrálni, mint Panfilov 28 hőse. (Szluckij itt a szovjet idők legendás történetét idézi arról a 28 katonáról, akik életük árán verték vissza a Moszkvába tartó német tankokat. A történetben csavar, hogy később kiderült, a legendát a sztálini időkben gyártották. A szerk.) Ma már nem adjuk fel ukrán embereinket.

Milyen lépésekre számítanak az EU részéről?

Egyet le kell szögeznem. Nem akarunk háborút nemzetünk barátaival. Nem lesz háború. De sosem fogjuk feladni. Hiszem, hogy a józan ész győzedelmeskedik. Csak a nemzetközileg is elismert jogokat akarjuk megvédeni, az emberi jogokat, és a nemzeti nyelvek használatához való jogot. Biztos vagyok abban, hogy egy ideig nehéz lesz működnünk a nemzetközi fórumokon, de ki kell tartanunk, meg kell védenünk embereinket, és meg kell akadályoznunk az egypólusú világ kialakulását.

Mit gondol a népszavazásról akkor, amikor azon a krími tatárok, és az elszakadás többi ellenzője sem vesznek részt. Álláspontjuk szerint maga a felvetés is jogellenes, és akár nemleges szavazatukkal is csak elismernék a kérdés létjogosultságát.

Lássuk meg, mit hoz a végeredmény. Az biztos, hogy a jövőben a krími tatárok, az oroszul beszélők, és az ukránok egyenlő jogokkal rendelkeznek majd. A jövő Krímje példa lesz a népek és nyelvek békés egymás mellett élésére.

Segítséget nyújt ehhez Oroszország?

Ha a krímiek kérik a segítségünket, akkor segítünk, különösen, ha Krím Oroszország autonóm köztársasága lesz.

Nem fél attól, hogy...?

Nem, nem félek a nemzetközi konfliktustól. De abban is biztos vagyok, hogy nem lesz háború.

• Ajder Kalilov a tatár parlament, a Kurultáj tagja. A 300 ezres tatár közösség képviselője ENSZ erőket akar, és nem tartja elképzelhetetlennek a háborút.

Mit képvisel a Kurultáj?

Tiszta az álláspontunk, meggyőződésünk, hogy a Krím Ukrajna része kell, hogy maradjon. A Kurultáj az európai orientációban érdekelt, és nyitott a demokratikus értékekre.

A tiltakozáson túl milyen lehetőségeik vannak?

Bízunk a nemzetközi közösség és az ukrán parlament munkájában. Ehhez nyújthatunk mi partnerséget, de nem indíthatunk háborút. A párbeszéd részei akarunk lenni. Ha Oroszország folytatja a Krím bekebelezését, egy sor nemzetközi jogot sérthet. Végső soron az a célunk, hogy az ENSZ küldjön csapatokat a térségbe, a helyzet normalizálására.

Milyen eredményre számít a népszavazáson?

A többség oroszpárti szimpátiája egyértelmű. De még akkor is hetven százalék felett lenne az igenek aránya, ha senki nem menne el szavazni. A krími elnök ugyanis már előre megmondta, hogy 73-75 százalék körüli igenre számítanak. Nekünk ez arról szól, hogy az eredmény már előre megvan.

Lesznek ellenszavazatok?

Arra kértük az ellenzőket, hogy bojkottálják a népszavazást. Hiszen maga a szavazás, annak kiírása is jogszerűtlen.

Fontos, hogy passzív ellenállásra buzdítunk, de mindenkit figyelmeztetünk, hogy ne tervezzen demonstrációt sem a népszavazás ellen. Láttuk, hogy mik történtek Donyeckben és Harkovban az Ukrajna-párti tüntetőkkel. Megtámadták őket az oroszpártiak, volt, akit megkéseltek, agyonvertek. Nem szabad teret adni a provokációnak, mert ezt az oroszok felhatalmazásként tálalnák arra, hogy újabb erőket vessenek be. Nehéz helyzet, mert a tatárok készek az utcára menni, ugyanakkor mi óvjuk őket ettől, hiszen nincs fegyverük, nincs esélyek, csak rontanának a helyzeten.

Mennyiben tartja jogosnak azt az orosz érvet, hogy a népszavazásnál demokratikusabb dolgot nehéz elképzelni, így Ukrajna és a Nyugat éppen a sajátjának tartott értékek ellen küzd?

A népszavazás akkor csak jogszerű, ha az ország parlamentje írja ki azt. Így történt Skóciában legutóbb. A brit parlament előbb döntött, aztán jött a szavazás. Itt a folyamat viszont úgy nézett ki, hogy orosz csapatok szállták meg a Krímet, aztán előjöttek a népszavazás ötletével, amelynek időpontját kezdetben május 25-re, aztán március végére rakták. Végül ott tartunk, hogy március 16-án kell szavazni. A hatóságoknak alig 8 napjuk volt az előkészületekre. Igaz, hogy a többség elszakadáspárti, de él itt jelentős krími tatár közösség is. Ennek a 300 ezer embernek nincs lehetősége dönteni arról, hogy hirtelen egy másik országhoz szeretne tartozni. Ugyanígy van az ukránokkal. Párbeszédre lenne szükség, nem arra, hogy fegyveresek mondják meg, mit kell tennünk.

Volt egyébként bármi jele annak, hogy mire készül Oroszország? Ami most történik, az kívülről aprólékosan megtervezett hadműveletnek tűnik.

Minket is meglepetésként ért az egész. Alaposan, a legteljesebb titokban mentek az előkészületek. Az orosz ügynökök mélyen beépültek a hadsereg, a rendőrség soraiba, ezért amikor arra került a sor, ezek az erők képtelenek voltak reagálni, majd könnyen át is álltak.

Tartanak attól, hogy Oroszország jogot formál az ország egyéb részeire is?

Amit mondok, az az én saját meglátásom, nem a Kurultájé. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az orosz cél megszerezni Ukrajna keleti és déli részét. Azt is elképzelhető forgatókönyvnek tartom, hogy ha sikerül nekik újra oroszbarát vezetést ültetni a kijevi parlamentbe, és az európai helyett ismét az orosz lesz az irány, akkor elhagyják a Krímet, befejezik az agressziót. Erre utal, hogy még mindig használják a Régiók pártját az orosz propaganda terjesztésére.

De ha az ország megmarad az EU felé vezető úton, akkor egyre erősödő orosz agresszióra számítok. És ha kimerültek a diplomáciai lehetőségek, akkor nem marad más hátra, mint a háború.

Mely felek közt?

Ukrajna és Oroszország közt.

Arról hallani, hogy az ukrán hadsereg sem felszereltségben, sem létszámban nem összemérhető az oroszokéval.

Az ukrán hadsereg egységeit nyugatról már átvezényelték a keleti és déli vidékekre. Ha az oroszok agressziót alkalmaznának az ország többi részén, Harkov, Donyeck környékén, akkor elkerülhetetlennek tűnik az összecsapás.

Sokan az elszakadást ellenzők közül is úgy gondolják, hogy a Krím már elveszett.

Valóban elég erősek ezek a hangok. De hát kapjanak már a fejükhöz: azzal, hogy ilyen könnyen feladják, nem fogják megállítani az oroszokat. Újabb és újabb területeket akarnak majd. Oroszországgal nem érdemes így tárgyalni, mert kiszámíthatatlan, diktatórikus állam.