Huba
17 °C
33 °C

Ukrajna a bomlás határán

2014.03.16. 06:49
A Krím vasárnapi népszavazása illegitim, de Kijev nem tud ellene tenni. A félsziget után az ország déli és keleti része is leszakadhat, ám fegyveres harc nélkül Oroszország ezt már aligha érheti el. 2014 lehet az új hidegháború kezdete.

Vasárnaptól már nem az a kérdés, hogy van-e kompromisszumos megoldás a krími válságra, hanem az, hogy folytatódik-e Ukrajna feldarabolódása, és elkerülhető-e a háború Oroszországgal.

Moszkva ugyanis nem akadályozta meg az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról döntő népszavazást, így elkerülhetetlen, hogy Washington életbe léptesse személyre szabott szankcióit, és ebben Brüsszel is minden bizonnyal követni fogja.

A Krím példája sokakat elijeszt

John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz védelmi miniszter pénteki, Londonban tartott találkozója sem vezetett eredményre, ahogyan az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombati ülése sem: a testület nem tudott határozatot elfogadni a Krím ügyében. Moszkvának azonban figyelmeztető jel, hogy az Ukrajna területi egységét hangsúlyozó határozattervezet csak az orosz vétón bukott meg, Kína tartózkodó szavazatával zöld utat adott volna neki.

Peking álláspontja érthető: ha elismerné a Krím önrendelkezésre való jogát, akkor arra Tajvan is hivatkozhatna. Kína épp ezért utasítja el Koszovó függetlenségét is.

E tekintetben az ENSZ BT állandó tagjai közül egyedül Peking maradt következetes.

Az ENSZ orosz nagykövete, Vitalij Csurkin szerint a határozat elfogadhatatlan volt, mert nem ismerte el Krím jogát a népszavazásra és az önrendelkezésre.

Mindenképpen diplomáciai kudarc az oroszoknak, hogy az ENSZ BT-n belül a tíz nem állandó tag is támogatta az amerikai határozattervezetet, köztük Azerbajdzsán is. A FÁK-tagország a területi sérthetetlenséget garantáló határozatot már Hegyi-Karabah miatt sem fogadhatta másként: ellenkező esetben a háborúval elszakadt – a nemzetközi jog szerint továbbra is Azerbajdzsánt illető –, örmények lakta terület szintén hivatkozhatott volna Krím példájára.

A kudarcot erősíti, ha Ukrajna valóban az ENSZ Közgyűlése elé viszi a krími kérdést és a tagországok elsöprő többsége elítélné az ország területi egységének veszélyeztetését. A közgyűlésen senkinek sincs vétójoga. Igaz, az itt hozott  döntéseknek nincs kötelező erejük.

Rossz és még rosszabb kilátások

Egyelőre nem látni, meddig érhet a krími konfliktus, de veszélyes folyamatokat indíthat el Ukrajnában. Oroszország minden bizonnyal befogadja a 2,3 milliós, 75 százalékban oroszok lakta Krímet, amely biztosan az elszakadás mellett dönt. Moszkva nemzetközi porondon ezzel is súlyosan izolálja magát, ám az elszigeteltség tovább nőhet, ha nem sikerül megállítani a konfliktust a Krím határainál. Idővel felmerülhet, hogy nem csak kiemelt politikusok, cégvezetők, vagy akár az egész kormány és a törvényhozás tagjai elől zárják el a nyugati beutazás lehetőségét – és zárolják külföldi számláikat – de az kiterjedhet az orosz állampolgárok széles körére is.

Tovább nő az orosz Krím-torta

Nem kizárt, hogy Moszkva mégis lépne Kelet- és Dél-Ukrajna megszerzésének érdekében is az orosz nemzetiségűek védelmére hivatkozva. Az új kijevi hatalomban mind nagyobb szerephez jut a Jobb Szektor (PSZ), és úgy tűnik, a radikális csoporttal szemben nincs elég ereje Arszenyij Jacenyuk kormányának. A kelet-ukrajnai Harkovban pénteken két ember meghalt az oroszpárti és a kijevi hatalmat támogató tüntetők közötti összecsapásban. Azt az ukrán belügyminisztérium is elismerte, hogy a lövöldözést a PSZ tagjai kezdték. A pénteki zavargásokban 32 PSZ-est és hat oroszpárti tüntetőt vettek őrizetbe.

Igaz, egy nappal korábban Donyeckben a fordítottja történt: az EU-pártiakat támadták meg oroszpárti tüntetők, egy fiatalember meghalt. A nacionalista Szvoboda párt 22 éves aktivistáját pénteken háromszázan búcsúztatták.

Moszkva könnyedén hivatkozhat arra, hogy Kijev képtelen a keleti és déli – döntően orosz anyanyelvűek lakta – régiók védelmének biztosítására. Korábban az orosz külügyminisztérium már jelezte, hogy honfitársai megvédésének jogát fenntartja Ukrajnában is.

Kijev szerint Moszkva támadt

Erre állítólag már kísérletet is tett Moszkva, miután szombaton egy 50 fős deszanthadosztály jelent meg a Krímtől északnyugatra eső Herszon megyében. Igaz, szemtanúk szerint felségjelzés nélküli egyenruhában voltak a fegyveresek, akik ukrán források szerint egy gázelosztó állomást akartak elfoglalni. Az ukrán haderő visszaszorította a betolakodókat – írta az Unian. (Hogy ez miként sikerült áldozatok nélkül arról nem szól a forrás. Kijevnek egyébként nagy szüksége van a határozott ellenállásról beszámoló hírekre, hiszen a Krím kapcsán többször vádolták passzivitással az új vezetést.)

Orosz ellenzéki békemenet

Szombaton az elmúlt évek legnagyobb tiltakozó felvonulását tartották az orosz fővárosban. „A Krím elfoglalása Oroszország szégyene” – állt az 50 ezres tömeg élén kihúzott molinón. A Béke menete nevű rendezvényen ismert ellenzéki politikusok mellett elismert művészek is részt vettek, köztük Anton Makarevics is, aki korábban Kreml-párti rendezvényeken, például a 2008-as elnökválasztási ünnepségen is fellépett. A menetelők főként Putyin ellenes jelszavakat skandáltak.

Sokatmondó, hogy a menet egyáltalán létrejött, az ellenzéki felvonulásokat ugyanis a hatóságok általában a forgalom aránytalan korlátozására hivatkozva megtiltják, és inkább statikus helyszínt javasolnak. A Béke menetével egy időben a krími beavatkozást támogató kormánypárti tüntetés is volt, igaz, az jóval kisebb volt.

Mit nyer a Krímmel Moszkva?

A félszigettel együtt orosz irányítás alá kerülhet nemcsak Ukrajna legnagyobb bortermelő vidéke, de  Oroszország legnagyobb európai szomszédjának egyetlen olyan gázkitermelő vállalata is, amely az Azovi-tenger gázmezőit kezdte kiaknázni. A Csernomornyeftyegaz elvesztésével Ukrajna még kevésbé tudja magát függetleníteni az orosz földgázforrásoktól.

A 28 ezer négyzetkilométeres félsziget azonban nem olcsó Moszkvának sem: évente hárommilliárd dollárra rúghat a dotálása – az ukrán költségvetés eddig évi 2 milliárdot adott. A nagyobb összeg oka, hogy hosszú időre csökkenhet a félsziget turisztikai bevétele, és hogy fedezni kell a krími költségvetés jelenleg egymilliárd dolláros hiányát is.

Ezután fel kell építeni a Kercsi-szoroson átívelő hidat. Az Oroszországgal szárazföldi kapcsolatot biztosító híd 1,4-3 milliárd dollárba kerülhet.

Nem kevés a szociális költség sem: a területen nagy a nyugdíjasok aránya, sok egykori katonatiszt telepedett itt le.

„Pedig az oroszországi nyugdíjas tisztek sem elégedettek az ellátásukkal” – mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő nyugalmazott ezredes. A katona egy ellentengernagy és egy admirális idei öngyilkosságát idézte fel. Mindketten megfelelő gyógyszerek hiányában érzett szenvedésükre hivatkoztak búcsúlevelükben. Pedig a januárban öngyilkosságot elkövetett Jurij Usztyimenkónak az orosz hadiflotta is hálás lehet: 1991-ben lényegében ellopta az ukránok orra elől a Kuznyecov admirális repülőgép-hordozót, amely a függetlenné váláskor Ukrajnához került volna. A 61 ezer tonna vízkiszorítású hajó a mai napig az egyetlen repülőgép-hordozója az orosz haditengerészetnek.

Kiszámíthatatlan veszteség

Sokkal nagyobbak lehetnek a Krím bekebelezése miatt Moszkvára nehezedő közvetett terhek:  ha életbe lépnek az amerikai szankciók, akkor befagyhat 160 milliárd dollárra becsült orosz kintlevőség. A külföldi tőke kiáramlása elérheti az évi 150-200 milliárd dollárt. Csökkenhet az orosz tőzsdén lévő cégek értéke is: a válság óta már volt olyan nap, amikor több mint tíz százalékot esett a tőzsde – ez csaknem 60 milliárd dollárt jelent –, igaz, egyelőre a piac képes volt a korrekcióra, ám egy elhúzódó konfliktus hosszú távú veszteséget okozhat, nem is beszélve az esetleges további szankciók bevezetéséről.

Érzékenyen érintheti Moszkva pozícióit, ha az Egyesült Államok megjelenik Európában a palagázból nyert készleteivel. Igaz, a folyékony földgáz szállításához még komoly fejlesztések, az exportot megkönnyítő törvények is kellenek – ráadásul Kelet-Ázsia magasabb árat is megad a földgázért, mint Európa –, de ha ez a folyamat a konfliktus miatt felgyorsul, akkor Oroszország legfőbb bevételi forrásától eshet el.

Márpedig a putyini gazdasági siker valójában kizárólag a földgáz és kőolaj magas világpiaci árán alapult. A modell már most sem működik zavartalanul: 2008 előtt Oroszország hét százalékos GDP növekedésre is képes volt, idén ez könnyen nulla lehet, annak ellenére, hogy a kőolaj ára egyelőre most is magasan, 97 dollár körüli értéken áll.