Reding: Nem akarok többé romaproblémákról beszélni
További Külföld cikkek
- Ursula von der Leyen Szent II. János Pál lengyelországi szülőházában járt
- Magyar egyetem nyitott kirendeltséget Dubajban
- Lehallgatókészüléket talált a lengyel titkosszolgálat a kormányülés termében
- Felmentették a pénzmosás vádja alól a volt moldáv miniszterelnököt
- Halálos tornádó söpör végig az Egyesült Államok középső részén
Az Európai Uniónak van mire büszkének lennie a romaintegrációval összefüggésben, de közel sem jelenthető ki, hogy minden tökéletes lenne – mondta José Manuel Barroso a negyedik európai romacsúcson.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a bizottság erős szakpolitikai, jogi és pénzügyi pillért teremtett az uniós romaintegrációs keret számára. A romaintegrációt szolgáló intézkedések minden tagállamban mozgásba lendültek, de a stratégiák sikere a megvalósításon áll vagy bukik.
Barroso kijelentette,
elfogadhatatlan, hogy sok roma továbbra is mélyszegénységben és kirekesztettségben él, gyerekeik nem tudnak iskolába járni, vagy kisegítő iskolába küldik őket.
Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a romák diszkriminációval kénytelenek szembenézni a kórházakban és a munkahelyeken, ahogy elutasította azt is, hogy az emberek körében egyre inkább gyökeret verni látszik a romaellenes gyűlöletbeszéd.
90 százalék
Az ENSZ Fejlesztési Programjával, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal közösen végzett felmérés szerint a romák 46 százaléka tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a kutatást megelőző évben, és 90 százalékukat fenyegeti a szegénység, miközben a nem roma lakosság körében ez az arány 50 százaléknál alacsonyabb.
Traian Basescu román elnök kijelentette: bár ő az eseményen részt vevő egyetlen állam- vagy kormányfő, nem egyedül Románia a felelős az európai romaproblémáért. Basescu szerint mind az európai, mind a tagállami intézkedések hatása „meglehetősen korlátozott”. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak is megfelelő figyelmet kell fordítania a problémára.
A romacsúcs megnyitóján Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi és alapjogi kérdésekért felelős alelnöke arról beszélt, hogy 2010-ben a córdobai romacsúcson arra volt kénytelen rádöbbenni, hogy ennek a 12 millió európai embernek a sorsát teljes érdektelenség övezi, mostanra viszont „megváltozott a világ”, felkerült a romakérdés a politikai napirendre, és már semmi nem is távolíthatja el onnan. Mint mondta,
nem akarok többé romaproblémákról beszélni, romamegoldásokról szeretnék beszélni. Egy társadalom csak akkor lehet erős, ha törődik a legelesettebbekkel.
Andor László, foglalkoztatásért, szociális politikáért és társadalmi elfogadásért felelős uniós biztos egyebek között arról beszélt, hogy a romaintegráció szempontjainak be kell épülniük a lakhatási politikába, az oktatáspolitikába és az egészségügyi politikába is, emellett a tagállamok felelősségét hangsúlyozta a stratégiák megvalósításában.