Robbantások mellett is elmentek szavazni

A szélsőséges tálibok a szombati választások előtt országszerte fokozták tevékenységüket, és és a Független Választási Bizottság elnökének közlése szerint a több mint 3700 szavazőhelyiségből körülbelül 1200 nem nyitott ki, illetve korábban bezárt biztonsági okokból - írja az MTI. Ez az első alkalom, hogy demokratikus hatalomváltásra kerül sor a 30 millió lakosú országban. A jelenlegi elnök, Hamid Karzai a tálibok fundamentalista rezsimjének megdöntése óta, tizenkét éve kormányozza Afganisztánt, és az alkotmány szerint nem jelöltethette magát újból.

A 12 millió afgán választópolgár nyolc elnökjelölt közül választhatott. akik közt három volt minisztert, Abdulla Abdullát, Asraf Gánit és Zalmai Raszúlt tartották a legesélyesebbeknek. A győzelemhez a szavazatok több mint ötven százalékát kell megszerezni. Amennyiben ez az egyik jelöltnek sem sikerül az első fordulóban, úgy az első két helyen végző jelölt részvételével májusban második fordulót tartanak. Az első részeredmények vasárnap várhatóak.

A 34 tartományi tanács képviselői helyeiért összesen több mint 2500-an indultak, köztük 299 nő.

A választóhelyiségek nyitva tartását a magas részvételi arány és a voksolás megkezdésének elhúzódása miatt egy órával, helyi idő szerint délután öt óráig meghosszabbították. Egyes választókörzetekben a meghosszabbított nyitva tartás után is várakoztak még szavazók, így ezeken a helyeken megvárták, míg mindenki az urnákhoz tud járulni.

Az afgán választási bizottság közlése szerint hétmillió választópolgár adta le szavazatát, ami 58 százalékos részvételi aránynak felelne meg. Megfigyelők azonban rámutatnak, hogy az adatot érdemes óvatosan kezelni: a 2009-es elnökválasztás alkalmával az afgán illetékesek szintén ötven százalék feletti részvételről számoltak be, az ENSZ megfigyelői azonban harminc százalékos részvételi arányt jelentettek.

Az Európai Unió választási megfigyelői aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a választás alatt nem lehetett SMS-t küldeni az afganisztáni mobilszolgáltatók hálózatáról, ami a választási megfigyelők munkáját is megnehezítette. A távközlési hatóság közlése szerint a zárlatot a választási bizottság rendelte el. A hatóság csak annyit közölt: a kampánycsend kezdete után egymillió előfizető kapott az egyik jelölt melletti szavazásra buzdító rövid szöveges üzenetet, azt azonban cáfolták, hogy a szolgáltatás korlátozását ők rendelték volna el.

Karzai 2009-es újraválasztását nagy arányú választási csalások vádja árnyékolta be. Amennyiben a csalások megismétlődnének, az megkérdőjelezné a szombati választás eredményének hitelességét és azt is, hogy a választás valódi fordulópontot jelent-e az ország történetében.