Krím után Donyeck és Harkov is Oroszországhoz csatlakozna
További Külföld cikkek
- Elképesztő ígéretekkel fordult rá az ünnepekre Donald Trump
- Meghalt egy nő, miután felgyújtották a New York-i metróban
- 20 év börtönt kaphat egy orosz nő, aki a reptéren akarta hagyni az újszülött gyermekét
- Nagyon bevásárolt az amerikai jobboldal Elon Muskkal
- Több ezren csatlakoztak az egyetemi hallgatók egyik demonstrációjához Belgrádban
A donyecki megyei oroszpárti tüntetők „népi tanácsa“ délután nagy többséggel kikiáltotta Donyeck régió függetlenségét. Az erről szóló dokumentumot a képviselők is aláírták. A dokumentum amellett, hogy Kijevtől függetlennek kiáltja ki a régiót, azt is meghatározza, hogy legkésőbb május 11-ig népszavazást kell tartani Oroszországhoz való csatlakozásról.
A függetlenség kikiáltása után a donyecki megyei képviselők egy felhívásban arra kérték Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az erőszak elkerülése érdekében küldjön orosz békefenntartó katonákat a a megyébe. A donyeckiek szándékára hivatalos orosz reakció még nem érkezett.
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint a szavazás alatt a Donyeck megyei adminisztráció épülete előtt több ezer ember, orosz zászlókkal Oroszországhoz való csatlakozás mellett tüntetett.
Donyecki oroszok
A negyed-Magyarországnyi donyecki régióban a legutolsó népszámlálási adatok szerint a négy milliós népesség 38 százaléka vallotta magát orosznak és 56 százaléka ukránnak, de a emberek 75 százaléka jelölte meg az oroszt anyanyelvének. A Kelet-Ukrajnában található donyecki régió Ukrajna egyik legfejlettebb területe, az ország GDP-jének csaknem a 10 százaléka innen származik, nagyon erős az acélipara.
Az oroszbarát tüntetők a megyei adminisztráció épületét vasárnap szállták meg Donyeckben. Eredetileg a megye törvényesen megválasztott tanácsától követelték, hogy hozzon döntést a terület Ukrajnától való elszakadásáról. A megyei tanács képviselői azonban hétfőn nem ültek össze tanácskozni, ezért a szakadár tüntetők önhatalmúlag megfosztották őket mandátumuktól, és megalakították saját döntéshozó testületüket, a „népi tanácsot“.
Harkovban is mozgolódnak
Este a szintén Kelet-Ukrajnában lévő Harkovban is kikiáltották a szakadárok a köztársaságukat. A megye Ukrajnától való elszakadását követelő oroszbarát aktivisták, akik magukat megválasztották a megyei tanács "képviselőinek", közölték, hogy átvesznek minden hatáskört az állami intézmények irányítása fölött.
Napközben a rendőrök és az oroszbarát demonstrálók megállapodtak, és utóbbiak önként kivonultak az előző nap elfoglalt megyei adminisztráció épületéből. A belügyminisztérium megyei részlegének sajtóosztálya szerint a rendvédelmieknek sikerült meggyőzniük a tüntetőket arról, hogy véleményüknek kizárólag a törvény biztosította keretek között, a közrend megsértése nélkül adjanak hangot.
Az ukrán hadsereg terrorelhárító egységei egymás után foglalták vissza kora este a szakadárok által korábban elfoglalt kormányépületeket. A harkovi városháza részben lángokban állt. Az épületből kiszorult oroszbarát tüntetők nem engedték a tűzoltóautókat az épület közelébe. A legfrissebb, este kilenc óra utáni hírek szerint a helyi rendőri egységek eloltották a tüzet.
A városháza környékén azonban továbbra is feszült a helyzet, az oroszbarát szeparatisták a környéken várakoznak. A harkovi városháza környékén zajló eseményeket itt követheti online.
Turcsinov: Ez a második hullám
A Dnyeszter mentiek is csatlakoznának
Jevgenyij Sevcsuk, a Dnyeszter menti Köztársaság elnöke éves beszédében felszólította a moldovai hatóságokat, hogy ismerjék el az oroszbarát szakadár terület függetlenségét.
A moldovai fővárosban, Chisinauban attól tartanak, hogy a félmilliós lakosságú Dnyeszteren túli területet Oroszország a Krímhez hasonlóan megpróbálja bekebelezni. A 2006-os népszavazáson a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület többségében orosz ajkú lakossága az Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásra szavazott, ennek azonban nem lett gyakorlati következménye.
A donyecki eseményekre reagált a megbízott ukrán államfő, Alekszander Turcsinov. Szerinte a Kelet-Ukrajnai zavargásokkal megkezdődött az orosz titkosszolgálat második különleges akciója, aminek a célja, hogy destabilizálja Ukrajnát, és újabb területeket szakítson el Ukrajnától. Turcsinov egyúttal figyelmeztetett minden olyan csoportot, hogy terroristának fognak tekinteni, akik szeparatista akcióban vesznek részt.
Julija Timosenko volt kormányfő és elnökjelölt azt mondta, bízik abban, hogy a kelet-ukrajnai feszültségek hamar elsimulnak, hiszen a „donyeckiek békés emberek, akik nem akarnak háborút". Szerinte a rendvédelmi szervek rövid időn belül felszámolják az országhatáron „kívülről gerjesztett erőszak gócpontjait".
Az orosz kormány válaszul felszólította Ukrajnát, hogy „hagyja abba az Oroszországra mutogatást" az ukrajnai válság ügyében.
Az amerikai nagykövet aggódik
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellé rendelt amerikai nagykövet, Daniel Baer azt mondta, hogy Moszkva katonák tízezreit vonta össze az orosz-ukrán határ közelében, valamint arra szólította fel Oroszországot, hogy tegyen lépéseket a feszültség csillapításáért.
A Krím félszigeten található Novofedorivka településen egy orosz katona két lövéssel megölt egy ukrán őrnagyot, aki esküjéhez hűen nem állt át az orosz hadsereghez. Az ukrán katona a tiszti szálláson készülődött a félsziget elhagyására. A vele egy szobában lévő ukrán századost súlyosan összeverték, és az orosz csapatok egy ismeretlen állomáshelyére vitték. A lelőtt őrnagy holttestét is magukkal vitték az orosz katonák.
Az ukrán nacionalista Jobb Szektor tüntetői pedig délelőtt megpróbálták elfoglalni a az ukrán legfelsőbb bíróság épületét Kijevben. Nagyjából száz tüntető vette blokád alá a bíróság bejáratait, így az ott dolgozók a hátsó bejáraton sem tudtak bemenni az épületbe. A bíróság közelében színpadot emeltek és autógumikat hordtak össze.