SZBU: 60 túszt tartanak fogva Ukrajnában
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Aláaknázták az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) megszállva tartott épületét az oroszbarát szakadárok a kelet-ukrajnai Luhanszkban – hozta nyilvánosságra kedden az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat).
Olyan eszközökhöz folyamodnak, amelyeket általában terroristák használnak
– szögezte le az SZBU, mely felszólította a szakadárokat, hogy tegyék le fegyvereiket, aknamentesítsék az épületet és eresszék el túszaikat.
A tüntetők tagadják
A biztonsági szolgálat közlése szerint a szeparatisták az épületben mintegy hatvan embert tartanak fogva – írja az MTI. A tüntetők tagadták a vádakat. "Nincs robbanóanyag, nincsenek túszok. Nincs szükségünk túszokra ahhoz, hogy elérjük azt, amit akarunk" - mondta egy tüntető, aki az akció koordinátorának nevezte magát.
Luhanszkban az SZBU épületét vasárnap szállta meg a jelenlegi kijevi vezetés ellenzőinek egy radikális csoportja. Helyszíni jelentések szerint egy álarcos oroszbarát épületfoglaló kedden lapáttal leverte az ukrán címert az épület tetejéről. A hivatal elé a szakadárok barikádokat emeltek, néhány tucatnyian a járdát az úttesttől elválasztó fémkorlátot bontották ehhez.
A szakadárok Donyeckben és Harkovban is próbálkoztak, Harkovban a hatóságnak sikerült visszavennie az irányítást, a másik városban tüntetők kikiáltották a "független donyecki köztársaságot".
Felforgató tevékenység, Kerry megint tárgyal
Oroszország "felforgató tevékenysége" váltotta ki Ukrajna egyes keleti és déli városaiban a helyzet kiéleződését, a provokációkat olyan csoportok hajtják végre, amelyeket az orosz titkosszolgálatok irányítanak – jelentette ki az ukrán külügyminisztérium kedden nyilvánosságra hozott közleményében.
Kijev a dokumentumban követelte Moszkvától, hogy mihamarabb hagyjon fel az ukrán belügyekbe való beavatkozással, és teljesítse a konfliktus rendezésére tett nyilvános ígéreteit – írja az MTI. A tárca leszögezi, hogy Ukrajna kész a nemzetközi párbeszédre olyan formátumban, amely képes gyakorlati eredményeket elérni szigorúan meghatározott határidőn belül.
Továbbra is veszélyes a helyzet, de irányításunk alatt tartjuk.
– mondta Danilo Lubkivszkij külügyminiszter-helyettes a BBC-nek.
Az amerikai és az orosz külügyminiszter a jövő héten Európában találkozik az ukrajnai válsággal kapcsolatban - jelentette be keddi szenátusi meghallgatásán John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője.
Harkov: visszaszerezték az irányítást
Az ukrán hatóságok visszaszerezték a harkovi kormányépületek feletti irányítást azt követően, hogy kedd reggel „terrorellenes” műveletet kezdtek a kelet-ukrajnai városban, ahol a szakadárok előző nap kikiáltották a „harkovi népi köztársaságot”.
Moszkva mindeközben azt mondta, hogy nem tervezik megszállni Ukrajnát, de fenntartják a jogot arra, hogy megvédjék az orosz ajkú kisebbséget.
A rendőrség lezárta a város központját, és azt kérte a helyi lakosságtól, hogy „ne nyugtalankodjon." A hatóságok azt ígérték, hogy az akció után újra megnyitják a városközpontot. A rendőrség kora reggel megostromolta és megtisztította a szakadároktól a harkivi megyei adminisztráció épületét. Az ukrán kormány rendkívüli ülést tart a keleti megyékben lévő helyzet miatt.
Schulz egyelőre ellenzi az újabb szankciókat
Óvatosságra intett kedden az ukrán válsággal kapcsolatban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, és közölte: "egyelőre" ellenzi újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen. Oroszország és az EU között közös érdekek vannak – mondta a politikus, majd hozzátette: Oroszország érdeke az energiaexport, az EU-é pedig ésszerű áron megvásárolni az energiát.
Martin Schulz "jobb megértést" szorgalmazott az orosz kormány és az unió között. A kelet-ukrajnai állami épületek oroszbarát tüntetők által történt megszállásával kapcsolatban azonban a további éberség szükségességére figyelmeztetett. "Remélem, hogy az orosz kormány nem követi el azt a hibát, hogy Ukrajnát felosztva kész tények elé állít bennünket" – szögezte le. Rámutatott: egyelőre nem világos, hogy Kelet-Ukrajnában tömegmozgalomról, vagy csak korlátozott lázadásokról van-e szó.
Londoni elemzők: súlyos áldozattal jár a növekedési program
Súlyos növekedési áldozatokkal járhat rövid távon, az idén például valószínűleg recessziót okoz, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Ukrajna számára összeállított pénzügyi segélycsomag feltételrendszere - jósolták keddi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászainak helyzetértékelése szerint az IMF-csomag enyhítette az azonnali ukrán fizetésimérleg-válság és az államcsőd kockázatát, a feltételrendszerben előírt kiigazítások nagy része azonban a magánszektorbeli fogyasztást terheli. A ház számításai szerint például az áttérés a rugalmas árfolyamrendszerre az idén 15 százalékos éves szintű inflációt is okozhat a tavaly mért 0,3 százalékos egész éves defláció után. Ha a nominálbér-emelkedés a jelenlegi 5 százalékos ütemben folytatódik, akkor ebben az inflációs környezetben az idén 10 százalékos reálbérzuhanás várható.
A harkovi hatósági fellépés előtt a rendőrség különleges egységei érkeztek Ukrajna három keleti és déli megyében, Harkovba, Luhanszkba és Donyeckbe. A megye Ukrajnától való elszakadását követelő oroszbarát aktivisták, akik magukat megválasztották a megyei tanács "képviselőinek", közölték, hogy átvesznek minden hatáskört az állami intézmények irányítása fölött. Ugyancsak hétfőn, Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok kikiáltották a "független donyecki köztársaságot". A Twitteren terjedő egyik kép szerint kedd délelőtt Donyeckben már Molotov-koktélokat készítenek.
Molotov cocktails in the regional administration of #Donetsk #Ukraine pic.twitter.com/XsqDwBU9WV
— Simon Ostrovsky (@SimonOstrovsky) 2014. április 8.
Oroszország aggódik
Kedd kora hajnalban Oroszország arra szólította fel az ukrán kormányt, hogy ne alkalmazzon erőszakot az oroszbarát tüntetők ellen.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és ügyvezető ukrán kollégája, Andrij Descsica telefonon beszélt egymással. Lavrov hangsúlyozta, hogy Ukrajnának tiszteletben kell tartania a térségben élők törekvéseit. Egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy katonai erőt alkalmazzanak a törvényes kérésekkel fellépő tüntetőkkel szemben, akik „nyelvüket, kultúrájukat és társadalmi jogaikat kívánják megvédeni”, mert ezzel Kijev a polgárháborút kockáztatja. Kijev szerint a tüntetéseket Oroszország szítja, hogy ürügyet szolgáltassanak az orosz csapatok bevetésére.
Lavrov hétfőn amerikai kollégájával, John Kerryvel is tárgyalt. Kezdeményezték, hogy 10 napon belül közvetlen tárgyalások kezdődjenek az ukrán helyzetről Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével. Kerry azt mondta, hogy minden további, Ukrajna destabilizálására irányuló lépésnek ára lesz majd Oroszország számára.
Megszólalt a NATO
Közben egyre többen hagyják el Ukrajnát. Izraeli adatok szerint például április eleje óta 250 új ukrajnai bevándorlót regisztráltak, míg az év első három hónapjában összesen 557 hasonló kérelem érkezett a hatóságokhoz. Már ez az adat is 43 százalékos növekedés volt az előző évhez képest.
Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arra szólította fel a szövetség tagjait, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, mert Putyin növelni akarja európai befolyását. A főtitkár szerint a hadügyi kiadások ugyanúgy fontosak ma is, mint bármikor máskor. „Hosszú távon a biztonság hiánya többe kerül” – mondta Rasmussen, aki Oroszoszágnak azt üzente: a további ukrajnai intervenció történelmi jelentőségű hiba lenne, és komoly következményekkel járna.
Szerhij Taruta, Donyeck kormányzója így foglalta össze véleményét a tüntetésekről:
Ez abszurd színház: színészek lépnek fel, de egyre kisebb a közönség.
Amerika megerősítheti katonai jelenlétét
Oroszország Krím félszigeti katonai műveletei a hidegháború lezárulta óta egyre csökkenő amerikai katonai jelenlét felülvizsgálatához vezethetnek Európában - közölte Derek Chollet, az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú illetékese, ezzel nyilván e jelenlét újbóli erősítésének lehetőségére utalva.
Az amerikai kormány ugyanakkor nem keresi a konfrontációt Moszkvával - szögezte le Chollet, a nemzetközi biztonsági ügyekért felelős államtitkár a washingtoni képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt.
Jelenleg mintegy 67 ezer amerikai katonai állomásozik az európai kontinensen, többségük Németországban (40 ezer), Olaszországban (11 ezer) és Nagy-Britanniában (9500). A Szovjetunió több mint húsz évvel ezelőtti összeomlásakor ez a szám még 285 ezer volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
