Egy héttel Magyarország után Bissau-Guinea is választ

Két évvel a katonai államcsíny után parlamenti és elnökválasztás kezdődött vasárnap reggel Bissau-Guineában. Ennek eredményeként polgári kormány alakul majd, amely arra lesz hivatott, hogy kihozza a nyugat-afrikai országot a nemzetközi elszigeteltségből - írja az MTI.

• 700 ezer embert várnak az urnákhoz
• az elnöki székért tizenhárom jelölt verseng
• a parlamenti helyekért tizenöt párt mérkőzik meg.

A hírügynökségi előrejelzések szerint az államfői tisztség elnyerésének legesélyesebbje José Mario Vaz, a Guinea (Bissau) és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) jelöltje, aki korábban pénzügyminiszter volt, és aki hatékony igazságügyi rendszer kialakítását ígéri. Egyik legerősebb kihívója az ország második legnagyobb politikai erejét jelentő Párt a Társadalmi Megújulásért (PRS) színeiben induló Abel Incada vállalkozó, a kereskedelmi kamara elnöke.

A mostani választások megszervezése érdekében az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) gyakorolt nyomást az ország átmeneti kormányára.

Két évvel ezelőtt, 2012. március 18-án ugyanis elnökválasztást rendeztek, de csak az első fordulóját sikerült megtartani. Április 13-án a hatalmat katonák vették át, megfosztották tisztségétől Raimundo Pereira ügyvezető államfőt, Carlos Gomes Junior miniszterelnököt és Antonio Indjai vezérkari főnököt, mindhármukat őrizetbe vették. Az államcsínnyel hatalomra jutó katonai vezetés és a főbb ellenzéki pártok képviselői akkor megállapodást írtak alá egy kétéves politikai átmenetről, amelynek végén parlamenti és elnökválasztást tartanának. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!