Utánnyomott forradalom

Jobb Szektor, Bal Szektor

A Donyeckben zajló tüntetések a kezdettől fogva a kijevi Majdan ellenpontjaként határozták meg magukat. Az anti-Majdanon ennek megfelelően választott magának egy-egy szerveződés nevet is: a radikális nacionalista Jobb Szektorral szemben létrejött például a Moszkva-párti Bal Szektor. Hasonló a tiltakozások menetrendje is: a város központjában barikádoktól övezett sátortábor alakul, és a tüntetők több középületet – a polgármesteri hivatalt, a megyei adminisztráció központját – elfoglalnak.

Civilek és titkosszolgálatiak

A tavaly november végétől három hónapon át zajló kijevi tüntetések mögött Moszkva nyugati titkosszolgálati szervezkedést látott, most pedig ugyanezzel vádolja az ukrán vezetés az oroszpárti kelet-ukrán tüntetéseket. A Majdant valóban számtalan nyugati politikus nyíltan meglátogatta és egyértelmű támogatásáról biztosította a Viktor Janukovics ellen tüntetőket, ám aligha vittek százezreket az utcára szervezett erők. Kelet-Ukrajnában már jóval kisebbek a tüntetések, de itt is túlzás lenne állítani, hogy mindenki parancsszóra vagy fizetett tüntetőként vett részt a tiltakozásokban.

Közös vonás a szimbólumok eklektikája is: a Majdanon radikális nacionalista szólamok keveredtek az EU-párti szlogenekkel, keleten az orosz zászlók, a cári időkből származó, de az utóbbi időben a II. világháborús győzelem szimbólumává vált fekete-narancssárga György-szalag éppúgy megtalálható, mint a szentek vagy a sarló és kalapács.

Miénk itt a tér

Bár a kijevi Függetlenség térhez (Majdan Nezalezsnoszti) hasonló jelképpé egyik tüntetési helyszín sem vált, keleten is igyekeztek uralni a központi teret. Igaz, sem a tömeg mérete nem érte el a fővárosiét, sem az összecsapások mértéke nem volt összevethető azzal, ami Kijevben történt Viktor Janukovics távozásáig.

Kis csata, kis fedezék

Kijevben igazi erődítményekké nőtték ki magukat a tiltakozások hónapjaiban a barikádok, elsősorban a Majdan körül. A forgatókönyv szellemében a keleti részen is megjelentek a torlaszok, igaz, ezekre mindeddig nem volt szükség, hiszen a kijevi akciókkal ellentétben sokáig nem kellett rendőri fellépéssel számolniuk. (A helyzetet alapvetően befolyásolhatja azonban a kedden a kijevi vezetés által megindított, úgynevezett terroristaellenes akció, amelyben eddig csak kétes értékű sikereket tudott felmutatni a hadsereg.)

Molotov itt, Molotov ott

A Donyeck megyei Szlovjanszkban is ment a Molotov-koktél készítése, ahogyan Kijevben is. Ám amíg ezt a fővárosban asszonyok végezték ridiküllel a vállukon, addig keleten ez is terepruhás aktivisták feladata volt, akik ráadásul a sajtó előtt pózolva gyártották a bombákat.

Otthon van a Berkut

A legnagyobb különbség a kijevi és a keleti tüntetések között a Berkut szerepében van. A fővárosban a tüntetők ellen, keleten a tüntetők mellett léptek fel. Ott harc volt a feladat, itt pacsizás.

Foglalni muszáj

Kijevben hónapokon át a városháza volt a tüntetők egyik legfőbb bázisa, miután elfoglalták az épületet. Ez aztán a keleti dramaturgiának is elválasztatatlan része lett. Igaz, a foglalókról néha keveset tudni, olykor azt sem, hogy egyáltalán ukrán vagy orosz állampolgárok-e. Az akciók szervezésekor volt olyan férfi, aki az orosz hadsereg alezredeseként bemutatkozva instruálta egy Donyeck megyei város rendőrségét.

Janukovics pró és kontra

Janukovics mindenütt megjelent, de persze más fényben: Kijevben az elűzendő diktátort, hátországában, Donyeckben pedig a mártírt látták benne. Igaz, 2010-es megválasztása óta ott is töredékére esett a népszerűsége, ami csak azután kezdett ismét nőni, hogy Oroszországba menekült .

A pópa is a kánon része

Önjelölt és felkent egyháziak mindkét oldalon megjelentek a tüntetéseken. Kijevben különösen a görögkatolikusok voltak aktívak, keleten a Moszkva főségét elfogadó pravoszláv egyház. Fontos azonban, hogy Janukovics fellépését a kijevi tüntetőkkel szemben a pravoszláv egyház is elítélte.

Zsoldosok vagy civilek?

Hogy pontosan mekkora a külföldi titkosszolgálatok szerepe az ukrajnai tüntetésekben, az nem valószínű, hogy valaha kiderül. Persze a CIA főnöke sem véletlenül ment a hétvégén Kijevbe, ahogyan a keleti, magukat önvédelmi erőknek nevezett oroszpárti csoportok sem valószínű, hogy fel tudtak volna fegyverkezni olyan gyorsan, ahogyan ez megtörtént.