Fegyverkezésre szólít fel a NATO főtitkára
További Külföld cikkek
- Okafogyott lett a munkájuk – hazatértek az albániai menekültközpontokból az olasz rendőrök és szociális gondozók
- Az Európai Parlament új állásfoglalásában nyomást gyakorol Magyarországra Ukrajna támogatásának ügyében
- Ukrajna fájó csapást mért Oroszországra, megsemmisítette az 5 millió dolláros csodaeszközét
- Sima győzelem helyett akár nagy pofonba is beleszaladhat a legerősebb ír kormánypárt
- Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val
Több kelet-ukrajnai városban is folytatódtak a harcok vasárnap az ukrán kormányerők és a szeparatista oroszbarát fegyveresek között, miközben Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a biztonsági erőket okolta, amiért nem tudták megakadályozni a dél-ukrajnai Odesszában 46 halálos áldozatot – többségük a szakszervezeti házban fellángolt tűzben halt meg – követelő erőszakot még pénteken.
„Teljeskörű, átfogó és független vizsgálat lesz" – ígérte a BBC-nek, és bejelentette, hogy leváltották Odessza rendőrfőkapitányát. Jacenyuk állítása szerint azt kérte az odesszai tragédia körülményeit vizsgáló ügyészségtől, hogy az ügyet adja át az ukrajnai főügyészség központi nyomozó hivatalának.
Ugyanakkor az oroszbarát csoportokat is azzal vádolta, hogy zavargásokat szítanak, és Oroszországgal karöltve „valódi háborút robbantanak ki" az ukrán függetlenség ellen. Szombaton az ukrán terrorelhárító központ is arról adott ki közleményt, hogy Donyeck régióban nem rövid lefolyású felkeléssel, hanem háborúval van dolguk.
Harcok vasárnapról
A továbbra is bekerített Szlovjanszkba nem hatoltak még be az ukrán egységek, miközben Luganszkban a szeparatisták nyomultak előre:
- Odesszában délután több száz oroszbarát tüntető megrohamozta a rendőrkapitányság épületét, ablakokat törtek be, írja a Reuters. Teherautókkal betörtek egy kaput, de nem tudtak behatolni, mert rohamrendőrök álltak útjukat. Egy rendőr megsebesült. A tüntetők botokkal voltak felfegyverkezve, és köveket hajigáltak. A rendőrök a pénteken elfogott 140 ember közül többeket szabadon engedtek. A tömeg ezután sem oszlott szét, és azt követelte, hogy a kiszabadultak kapják vissza a személyi irataikat is, mert egyébként ismét letartóztathatják őket. Este aztán az Ukrajna egységét hirdetők is tüntetést tartottak Odessza központjában. A többezres tömeg a rendőrség elé vonult, ahol a rendőrfőnök személyesen jött ki a fogadásukra. Ivan Katerincsuk tábornok maga is állást foglalt Ukrajna egysége mellett. A tüntetők ezután a szakszervezetek házához vonultak.
Odesszában több száz oroszbarát tüntető megrohamozta a rendőrkapitányság épületét 2014. május 4-én.Fotó: Dmitry Serebryakov
- Luganszkban a tiltakozók megtámadták a város katonai parancsnokságát. Két katonát megsebesítettek, és elfoglalták az épületet. Az UNIAN hírügynökség szerint az épületből a lefegyverzett katonákat az úgynevezett „délkeleti hadsereg" fegyveresei szállították el, miközben a tömeg meg akarta őket lincselni. Fegyvereiket elvették, és átadták a Kijevben leváltott belügyi egység, a Berkut tagjainak.
- Folytatódott a Nemzeti Gárda és a hadsereg terrorellenes művelete az ugyancsak többségben oroszok lakta kelet-ukrajnai Kramatorszkban, írta Arszen Avakov belügyminiszter a Facebook-oldalán. Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint a katonák felszámoltak még egy barikádot a város felé vezető úton, a felfegyverzett „terroristák" pedig szétszéledtek. Szerintük a hadsereg akcióiban senki sem sérült meg, ugyanakkor az oroszbarátok szerint hatan meghaltak, és legkevesebb tizenöten megsebesültek. A helyi média híradásai szerint Kramatorszkban leállt a négy legnagyobb gyár, amelyeknek összesen ötvenezer alkalmazottjuk van, bár hétfőn állítólag már folytatódik a munka.
Oroszbarát katona őriz egy barikádot a városközpont felé vezető úton Kramatorszkban, 2014. május 4-én.Fotó: Genya Savilov
- Mariupolban ismeretlenek az éjszaka felgyújtották a kormányzó Haza (Batykivscsina) párt irodáját, amely a városháza közelében van. A szeparatisták autógumikat hordtak össze és gyújtottak fel a polgármesteri hivatalnál, lövések is hallatszottak. A városközpontban megszűnt a közvilágítás, a mobiltelefon-hálózat sem működött. Egész éjszaka rohamkocsik álltak készenlétben a város központi sugárútján, de sérültekről nem érkeztek hírek.
Fegyverkezésre szólít a NATO-főtitkár
Füle EU-biztos: Nem nevetünk többé
Félre kell tenni saját belső különbözőségeinket, és közös európai álláspontra van szükségünk egy Oroszországgal folytatott konstruktív párbeszédben, ugyanis számos EU tagállam – többek között Magyarország, Finnország, a mediterrán államok és Németország – saját gazdasági kapcsolatát előbbre valónak tartja, mint az egységes európai politikát Oroszországgal szemben, jelentette ki Štefan Füle az EU bővítési és az Oroszországgal való kapcsolattartásért felelős biztosa a Szabad Európa Rádió szombati interjújában.
A cseh diplomata szerint az EU oly módon járult hozzá a mostani konfliktushoz, hogy nem értette meg Vlagyimír Putyin korábbi Szovjetunió felbomlására vonatkozó kijelentéseit, amelyben az orosz elnök jelezte: az egykori kommunista birodalom felbomlása a huszadik század legnagyobb katasztrófája. Hozzátette: 2008-ban a bukaresti NATO konferencián Putyin kijelentette, Ukrajna egy mesterséges ország, mire a jelenlévők fele nevetni kezdett. „Ma már értjük Putyint és nem nevetünk többé."
A védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO európai tagállamait Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam, mondta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) német lapnak adott interjújában.
A NATO-nak ezentúl nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a területvédelemre, és az ukrajnai folyamatoknak fel kell nyitni az európai tagok szemét, vélte. Miközben Oroszország 30 százalékkal növelte katonai kiadásait, az európai NATO-tagállamok 40 százalékkal csökkentették a védelemre jutó forrásokat, mondta. Rasmussen szerint a szövetség reakcióidején is sürgősen javítani kell.
A NATO részéről senki nem akar katonai konfliktust a Nyugat és Oroszország között, de szerinte Moszkvában inkább ellenfélként, semmint partnerként viselkednek, és megszegték a NATO-val kötött 1997-es alapszerződést, amely tiltja, hogy a felek növeljék a másik területével határos térségekbe telepített katonai erőt. A szerződésben „kinyilvánítottuk, hogy fenyegetés esetén mi is megerősítjük csapatainkat, és most arról egyeztetünk, hogy pontosan mit jelenthet a csapaterősítés".
Putyin a Krímbe megy
Az orosz sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Krímbe látogat, először azóta, hogy Oroszorszgához csatolták a területet. Az elmúlt napokban Oroszország növelte légierejét a félszigeten, egy helyi légügyi szakértő azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy szombaton számos gép átrepült Szimferopol fölött, köztük szuperszonikus hadászati bombázók és nagy katonai szállító repülőgépek, valamint légi utántöltő repülőgépek, MiG-29-es vadászgépek és egy Szu-34-es vadászbombázó is. Oroszország valószínűleg arra készül, hogy megerősítse katonai jelenlétét a félsziget térségében - mondta egy másik szakértő. Szimferopol környékén többen láttak katonai repülőket. Az orosz védelmi minisztérium nem adott magyarázatot a gépek megjelenésére.
Moszkva nyomásgyakorlást akar
Moszkva szerint sürgős nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség, hogy a kijevi vezetés véget vessen a kelet-ukrajnai akcióknak. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerintel kell érni, hogy a kijevi hatalom betartsa az ukrán válság megoldását célzó valamennyi korábbi megállapodást: a Viktor Janukovics megbuktatott államfő és az ukrán ellenzéki vezetők által február 21-én aláírt egyezséget, valamint a Genfben április 17-én Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által elfogadott megállapodást.
Moszkva szerint „Nyugaton tényleges információs blokád működik és még az EBESZ köreiben semtudják, hogy Ukrajnában vér folyik és a csapatok fegyvertelen emberekre lőnek."
A CIA és az FBI is tanácsokat ad
Filaret kijevi pátriárka, a moszkvai patriarkátus fennhatóságát el nem ismerő önálló ukrán ortodox egyház vezetője felszólította az orosz vezetést és ukrajnai támogatóit, hogy „térjenek észhez", és ne provokáljanak újabb vérontást.
A Bild am Sonntag közben arról írt, hogy a CIA és az FBI ügynökei is segítik az ukrán átmeneti kormányt. A harcokban nem vesznek részt, tanácsadókként azt akarják elérni, hogy a hatóságok mielőbb véget vethessenek a kelet-ukrajnai zavargásoknak, és egy működőképes biztonsági struktúrát hozhassanak létre. Az FBI ügynökei a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is segítséget nyújtanak.
Megint Genfben tárgyalnának
A német külügyminiszter újabb tárgyalást szeretne összehívni az Ukrán helyzetről, írja a Reuters. Frank-Walter Steinmeier vasárnap beszélt telefonon amerikai és orosz kollégájával, John Kerryvel és Szergej Lavrovval, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Catherine Ashtonnal és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőjével.
A német külügyminiszter békés, politikai rendezést szeretne, „minden más pedig felelőtlenség lenne, mert még több áldozatot eredményezne”. Az USA, Oroszország, Ukrajna és az EU árpilis 17-én állapodott meg Genfben az ukrán helyzet rendezéséről, a fegyveres lázadók leszereléséről, de a helyzet azóta csak durvult.