Nem volt időm félni, csak futottam

Ne aggódj, katonák vagyunk, nem lesz semmi bajotok.

– a kollégiumban megkönnyebbültek a lányok, amikor ezt hallották az egyenruhás férfiaktól, mert először megijedtek a behallatszó lövésektől. Azt hitték, megmentik őket, amikor a katonáknak engedelmeskedve kimentek az épületből. A férfiak kihozták az összes élelmet, majd felgyújtották a Chiboki Állami Lánygimnázium épületét. „Elkezdték kiabálni, hogy "Allah akbar" (Isten a legnagyobb), akkor jöttünk rá, mi történik” – emlékszik vissza egy 16 éves lány. A katonák iszlamista terroristák voltak, az összes lányt teherautókba pakolták, és elhajtottak az erdőbe. Kedden derült ki, hogy a helyiek szerint május elején Warabe faluból is elraboltak nyolc 12-15 év közötti lányt fegyveresek, házról házra jártak és magukkal vitték őket, lövöldöztek is.

Ketten már meghaltak, ötvenen megszöktek

A legfrissebb adatok szerint Chibokban 276 diáklányt raboltak el felfegyverzett iszlamisták Nigéria északkeleti részén egy bentlakásos iskolából az április 15-ére virradó éjjel. A Borno állambeli településen fegyveresek érkeztek teherautóval a lányoknak fenntartott állami középiskola épületéhez, ahova a lányok azért jöttek, hogy letegyék az év végi vizsgát. Legalább 53-an elszöktek, így 223-an lehetnek a terroristák kezén, bár egy forrás szerint ketten már meghaltak közülük, mintegy húszan pedig betegek.

Az AP-nek az egyik megszökött diáklány mesélte el a történteket – ő akkor futott el, amikor az egyik teherautó lerobbant, elbújt a bozótban, társaival egy bicikliző helyi lakos talált rájuk.

Nem volt időm félni, csak futottam.

– mondta a lány, aki büszke arra, hogy hat fiútestvérénél is gyorsabban tud futni. A társait azzal győzte meg, hogy meneküljenek el, hogy így legfeljebb lelőhetik őket. „Ha maradunk, ki tudja, mit csinálnak velünk? Egyedüli lány vagyok a családban, mindenki nagyon örült nekem" – mesélte hazatéréséről.

Diáklányok a tiltakozók közt

Fotó: Pius Utomi Ekpei

A katonaság segítségét hiába kérték, így a helyiek maguk vették be magukat az erdőbe, el is értek a tábor közelébe, de ott figyelmeztették őket, hogy ha támadnak, a lányok életével játszanak. „A katonaság állította, hogy mindent megtesznek, ehhez képest csak néhány katonát láttunk a környéken, akik nem is voltak hajlandóak segíteni″ – mondta egy helyi lakos. Név nélkül nyilatkozó nigériai katonák azt mondták, hogy a Boko Haram jobban felszerelt, míg ők alig kapnak többet napi egy étkezésnél.

Önálló iszlám államot akarnak

A felelősséget most nyíltan is felvállaló Boko Haram iszlamista szervezetet 2002-ben alapította Mohamed Juszuf, aki 2009-ben rendőrségi őrizetben meghalt. A szervezet azóta egyre véresebb lázadóharcot vív az északkeleti és középső országrészben, ahol egy önálló iszlám állam megteremtésére törekszik, a nyugati oktatást, különösen a lányokét bűnnek tartja. Összesen több ezer embert öltek meg többek közt iskolákban, templomokban, rendőrségi épületekben.

Ezt a háborút a keresztények ellen vívjuk.

– mondta a szervezet vezetője egy a héten nyilvánosságra került homályos videofelvételen. A hangnem nem békülékeny: „Minden nemzetnek, régiónak el kell döntenie, hogy velünk, muszlimokkal, vagy Obamával, Francois Hollande-dal, George Bush-sal, Clintonnal és hogy ki ne felejtsem, Abraham Lincolnnal tart-e. Ban Ki Munt és az embereit, és bármilyen hitetlent, megölni, megölni, megölni, megölni!” – szólította fel a világot Abubakar Shekau, aki a közel egyórás videóban jelentette be azt is, hogy ők követték el a nigériai lányrablást.

A Boko Haram hivatalosan nem kötődik az al-Kaidához, de támogatást kapnak tőlük. A Boko Haram terroristáit al-Kaida csoportok képezték Észak-Afrikában és az Arab-félszigeten, az ő hatásukra kezdtek az egész világsajtót bejáró terrortámadásokba, többek között helyi kormányzati célpontok ellen (nyugati szervezetet egyszer vettek célba: 2011-ben az abujai ENSZ-központot támadták meg). A nevük annyit tesz: „A nyugati oktatás bűn” – a több száz iskoláslányt épp azért rabolták el, hogy nehogy ebben a bűnben részesülhessenek:

Én raboltam el a lányaitokat, és Allahra, el is fogom adni őket a piacon, Allah parancsára

– mondta Shekau.

Egyre rosszabb a helyzet

Az államfő a Boko Haram miatt rendelt el három északi államban féléves rendkívüli állapotot 2013 májusában, melyet novemberben novemberben még hat hónappal meghosszabbított, miután a fokozott kormányzati jelenlét dacára rosszabbodott a biztonsági helyzet. 2014 első hónapjában több mint 1500 ember halt meg iszlamista csoportok és a kormányerők összecsapásaiban, ez több, mint az összes áldozat egész 2013-ban. A régióban több iskola hónapok óta nem nyit ki, ez több mint 100 ezer diákot érint, miközben a fiatalok mindössze 5 százaléka jut el középiskolába – a chiboki iskolát is csak a vizsgák miatt nyitották meg újra.

A Boko Haram az amerikai külügyminisztérium terrorszervezet-listáján 2013 novembere óta szerepel, bár már évek óta több katonai és civil célpont elleni támadásért voltak felelősek, tavaly szeptemberben például több mint 150 ártatlan civil halt meg egy terrorakciójukban. A lányrablással a kezdetektől őket hozzák összefüggésbe, de először most ismerték el saját maguk a felelősségüket. Nem ez az első eset: februárban 59 iskolás fiút lőttek le fegyvereseik egy kollégiumban Buni Yadi városában, majd felgyújtották az épületet – a diákok 11 és 18 év közötti gyermekek voltak. Célpontjaik rendszerint a keresztények, a tevékenységüket ellenző muszlim vezetők és bárki, akit „iszlámellenesnek” kiáltanak ki. 

Shekau arra szólította fel a lányokat, hogy tanulás helyett házasodjanak meg, emiatt a szülők attól rettegnek, hogy szexrabszolgaságra vagy kényszerházasságra fogják kényszeríteni őket, és soha többé nem fogják látni lányaikat. A szülők közül a legtöbben meg sem mernek jelenni a médiában, nehogy a terroristák a lányukon álljanak bosszút.

Feleség pár ezer forintért

Az Independent helyi értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy több lányt már el is adtak néhány ezer forintnak megfelelő összegért Csádban és Kamerunban, sőt, állítólag egy tömeges esküvőt is tartottak, a keresztény lányoknak az iszlámra áttérve a Boko Haram tagjaihoz kellett hozzámenniük. „Semmilyen csoport sem tudja letörni a döntésünket, visszaszerezzük a lányokat, bármibe kerüljön is” – mondta Goodluck Jonathan államelnök szóvivője vasárnap. Közben egy névtelen közvetítő azt állítja, váltságdíjért hajlandók lennének szabadon engedni a lányokat az iszlamisták.

A nyomozást nehezíti, hogy azt sem lehet biztosan pontosan tudni, hány lány tűnt el: az iskolai nyilvántartás hiányos, a szülőktől származó adatok pedig nem voltak teljesen megbízhatóak, így a hatóságok nem zárják ki, hogy kiderül, a most véglegesnek tartott 276-nál több lányt raboltak el.

Borno állam északkeleti részén, ahol Chibok található, az általános iskolás-korú gyerekek több mint kétharmada soha semmilyen iskolába nem járt az amerikai nagykövetség adatai szerint. Még sokkolóbb a lányokra vonatkozó adat: az UNICEF szerint elsősorban az ország északi részén jellemző, hogy két-háromszor annyi fiú, mint lány jár iskolába. (12 északi államban érvényben van a saría, azaz a muszlim vallásjog, melynek alapja a Korán, mélyen összefügg a vallással, de vannak vidékek, ahol megfér a modern civil joggal).

A fővárosba is elmerészkedtek

Nigéria, mely Afrika legnagyobb gazdasága és folyamatosan növekvő olajexportőr, azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a világ 20 legnagyobb gazdasága közé kerüljön. Paradox módon a szegénység mindennapos: a 170 milliós lakosság több mint 60 százaléka mélyszegénységben él a CIA szerint.

A főváros, Abuja a szerdán kezdődő háromnapos afrikai világgazdasági fórum helyszíne, pedig észak-nigériai támadásaikon felbátorodva a Boko Haram áprilisban két merényletet is elkövetett, a fővárosban két hét leforgása alatt, összesen 100 embert öltek meg. A fórum idejére az összes kormányzati épületet és iskolát bezárják, a csoportot a nemzetközi rendezvény legnagyobb biztonsági kockázataként tartják nyilván. Kedd délután megérkeztek az első résztvevők a helyi Sheraton hotelhez, ahol fokozott rendőri és katonai jelenlét mellett regisztráltak a rendezvényre.

Ngozi Okonjo-Iweala gazdasági miniszter szerint nem a nagy presztízsű nemzetközi rendezvény miatt keresik ekkora erőkkel az elrabolt lányokat: „Ezek a mi lányaink, mintha a saját lányom hiányoznak. Az elnök minden nap elkeseredetten ébred, hogy nem kerültek még haza, hiszen szegény családból származik, és tanulás nélkül nem lehetne ott, ahol ma tart” – mondta.

A kormány hozzáállását sokan kritizálják: a CNN elemzői szerint az államfő először megpróbálta a szőnyeg alá söpörni a történteket azzal, hogy valójában a kormányerők kezükben tartják a helyzetet, csak nemzetközi nyomásra volt hajlandó az elrabolt iskoláslányok kiszabadításával kellő súllyal foglalkozni. Volt, hogy a hadsereg tévesen bejelentette, hogy nyolc kivétellel kiszabadította a lányokat, majd kénytelen volt visszavonni a hírt, miután az iskola igazgatója elmondta, hogy a lányok még mindig nincsenek meg.

Letartóztatták a tiltakozókat

Szintén bizarr fordulat az ügyben, hogy az államfő felesége, Patience Jonathan állítólag tagadja, hogy egyáltalán megtörtént a tömeges emberrablás, sőt, elrendelte a tiltakozók vezetőinek letartóztatását. A first lady stábja tagadja a történteket, írásos nyoma sincs a letartóztatásoknak, de a chiboki Naomi Mutah azt állítja, bevitték a rendőrségre, miután az elrabolt lányok szüleinek képviseletében találkozott Patience Jonathannel. Mutah a chiboki közösség tagjaként tiltakozást szervezett Abujában, hogy kifejezzék: a kormány nem tesz meg mindent az elrabolt lányok érdekében.

Fotó: Pius Utomi Ekpei

Saratu Angus Ndirpaya, a találkozó egy másik résztvevője szerint az államfő felesége azzal vádolta őket, hogy kitalálták az emberrablást, hogy aláássák Goodluck Jonathan nemzetközi tekintélyét. Ndirpaya szerint a kormánypárt több képviselője is jelent volt, akik egyetértettek az elhangzottakkal, sőt, volt, aki azt vetette fel, hogy a tiltakozók valójában a Boko Haram tagjai. A rendőrség egy nyilatkozatban végül azt állította, hogy nem történt letartóztatás, csak „interaktív tényfeltáró beszélgetésen″ vettek részt, melyben „együttműködtek, majd azonnal visszatérhettek szeretteikhez″.

A nigériai vezetőknek nincs nagy gyakorlata a hasonló tiltakozások kezelésében: nyugati megfigyelők szerint kimondottan ritka, hogy ilyen tüntetéseket váltson ki a kormány hozzáállása, és már az is nagy szó, hogy Nigéria bejelentette, hogy az ország kész nemzetközi segítséget elfogadni az ügy megoldásához. Amerikai kormányzati források név nélkül azt nyilatkozták, Amerika kész diplomáciai, katonai és akár hírszerzési segítséget nyújtani Nigériának az emberrablók kézre kerítéséhez.

Kedden az ENSZ is megszólalt: figyelmeztették a Boko Haramot, hogy a nemzetközi jog rabszolgaság elleni tiltása miatt háborús bűnökért kell felelniük, ha ígéretük szerint eladják a lányokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!