Atilla miatt büntetheti Strasbourg a törököket

Amikor 1974-ben a törökök megszállták Észak-Ciprust, volt olyan falu, ahonnan az összes nőt összegyűjtötték, üres házakba terelték és a török katonák itt rendszeresen megerőszakolták őket. A foglyul ejtett civilek közül is sokakat megkínoztak: éheztették és inni sem adtak nekik, a sebesültek nem kaptak megfelelő orvosi kezelést. 170 ezer embert, majdnem a sziget akkori lakosságának egyharmadát űzték el a lakóhelyéről, vették el a házaikat. Ennek az volt a célja, hogy a vegyesen, törökök és görögök által lakott északi részen egy etnikailag tiszta török területet hozzanak létre.

Törökország azután szállta meg Ciprus északi részét a – török helyesírással – Atilláról elnevezett hadművelet keretében, hogy a görögök egy puccsal magukhoz akarták csatolni a szigetet. Törökország a Cipruson élő törökök védelmével indokolta a hadműveletet és a sziget felszabadításaként hivatkoznak rá azóta is. A török hadseregnek sikerült megakadályoznia, hogy Görögország magához csatolja Ciprust, a sziget északi részét pedig azóta is megszállva tartja, idén immár negyven éve.

1974-ben indult az Atilla-hadművelet

Fotó: Reg Lancaster

A megszállt területen kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, ezt viszont egyedül Törökország ismerte el önálló országnak, mások megszállásnak tartják a ciprusi török jelenlétet.

Az török katonák nagyon durva agressziója és kegyetlensége miatt Ciprus több fórumon is elégtételt keresett, foglalkozott a kérdéssel az ENSZ és az Európa Tanács is, az ország 1994-ben perelte be Törökországot a strasbourgi bíróság előtt, a bíróság pedig 2001-ben azt mondta, hogy a törökök felelősek a cipruson elkövetett kínzásokért, jogtalan bebörtönzésekért és az emberek véleményének elnyomásáért.

A megszállás idején a ciprusi katonák is kegyetlenkedtek a török lakossággal szemben, de ennek mértéke sokkal-sokkal kisebb volt a törökök által elkövetett bűnöknél. Ezeket a jogokat sértette Törökország a strasbourgi bíróság szerint:

• kínzás tilalma (többek között a nők megerőszakolásával),
• szabadsághoz és biztonsághoz való jog,
• a magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog, tulajdonhoz való jog (a kilakoltatásokkal),
• gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, oktatáshoz való jog,
• tisztességes tárgyaláshoz való jog (civilek katonai bíróságok elé állításával).

A bíróság 2001-ben állapította meg a jogsértéseket és megtiltotta, hogy ezeket folytassák. A bíróság azt is eldöntötte, hogy mindezért „igazságos elégtétel” jár a ciprusiaknak, de hogy milyen formában, annak eldöntéséhez újabb 13 évre volt szükség: erre most hétfőn kerül majd sor.

Mi lesz most?

„Északon a törökök elvették a ciprusiak házait, ezekért cserébe pedig semmit, vagy csak nagyon kevés pénzt adtak. Amikor valaki ma vissza akarja kapni a házát, vagy telkét, a törökök gyakran arra hivatkoznak, hogy azon a telken már egy kórház, iskola, szálloda áll. Ezért aztán nem adják vissza az ingatlanokat” – mondta Stavros Hadgiyiannis, a strasbourgi ciprusi képviselet munkatársa az Indexnek.

Két dolgot kért Ciprus a strasbourgi bíróságtól: állíttassa le a törökökkel az építkezéseket, és utasítsa őket arra, hogy adják vissza a ciprusiaktól elvett ingatlanokat.

Nehéz találgatni a döntéssel kapcsolatban, mert a strasbourgi emberi jogi bíróság ötvenöt éves történetében ez az első államok közötti ügy, amikor az egyik fél „igazságos elégtételt” kér.

Ha a bíróság megteszi, amit Ciprus kért tőle, az súlyosan érintené az észak-ciprusi török állam gazdaságát, hiszen az elkobzott területekre nem építhetnének új épületeket és rengeteg elüldözött ember (vagy az ő leszármazói) kaphatná vissza korábbi házát. Megkerestük a budapesti török nagykövetséget is, hogy a várható ítéletről megkérdezzük őket is, de azt mondták, hogy hétfőn, a döntés közzététele után ad majd ki nyilatkozatot a török külügyminisztérium, várjuk meg azt.

Az „igazságos elégtétel” keretében lehet kérni pénzbeli kártérítést is. Hadgiyiannis azt mondta, hogy pénzbeli kártérítést nem kértek Törökországtól, ők inkább az ingatlanokat akarják visszaszerezni.

100 000 euró helyett 12 000

Pénzt ugyanis már most is ad Törökország az elvett házakért, ha nem is sokat. A strasbourgi bíróság egy korábbi ítélete nyomán Észak-Ciprusban létrehoztak egy bizottságot, ami az elűzött görögök és azok leszármazói számára nyújt kártérítést. Ez viszont csak egyéni ügyekben működik, csak azok kapnak így pénzt, akik veszik maguknak a fáradtságot, hogy egy ilyen procedúrát végigvigyenek, mondta Kardos Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi tanszékének vezetője.

Fotó: Birol Bebek

Hadgiyiannis szerint egy százezer eurós házért cserébe Törökország körülbelül 12-15 ezer euró kártérítést ad. Ha valaki nem elégedett az összeggel, akkor pereskedhet, ami 10-15 évig is eltart, ehhez nagyon kevés embernek van kedve. Ciprust ráadásul a gazdasági világválság is sújtja, ezért sokan megelégednek ezzel az alacsony összeggel: cserébe aláíratnak velük egy papírt a törökök, hogy semmilyen más követelésük nincsen velük szemben, ezzel pedig végleg lemondanak arról, hogy valaha visszaköltözhessenek az eredeti lakóhelyükre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!