Donát
-3 °C
10 °C

Atilla miatt büntetheti Strasbourg a törököket

2014.05.12. 07:55
Törökország 1974-ben szállta meg Ciprus északi részét, amikor Görögország magához akarta csatolni a szigetet. A törökök ezt megakadályozták és létrehoztak egy olyan államot, amit rajtuk kívül senki sem ismer el: az Észak-ciprusi Török Köztársaságot. A megszállás során rengeteg kegyetlenség történt és majdnem kétszázezer embert üldöztek el az otthonából a törökök. Ciprus a strasbourgi bíróság előtt perelte be Törökországot, hétfőn döntenek arról, hogy visszajár-e az elüldözött emberek háza.

Amikor 1974-ben a törökök megszállták Észak-Ciprust, volt olyan falu, ahonnan az összes nőt összegyűjtötték, üres házakba terelték és a török katonák itt rendszeresen megerőszakolták őket. A foglyul ejtett civilek közül is sokakat megkínoztak: éheztették és inni sem adtak nekik, a sebesültek nem kaptak megfelelő orvosi kezelést. 170 ezer embert, majdnem a sziget akkori lakosságának egyharmadát űzték el a lakóhelyéről, vették el a házaikat. Ennek az volt a célja, hogy a vegyesen, törökök és görögök által lakott északi részen egy etnikailag tiszta török területet hozzanak létre.

Törökország azután szállta meg Ciprus északi részét a – török helyesírással – Atilláról elnevezett hadművelet keretében, hogy a görögök egy puccsal magukhoz akarták csatolni a szigetet. Törökország a Cipruson élő törökök védelmével indokolta a hadműveletet és a sziget felszabadításaként hivatkoznak rá azóta is. A török hadseregnek sikerült megakadályoznia, hogy Görögország magához csatolja Ciprust, a sziget északi részét pedig azóta is megszállva tartja, idén immár negyven éve.

A megszállt területen kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, ezt viszont egyedül Törökország ismerte el önálló országnak, mások megszállásnak tartják a ciprusi török jelenlétet.

Az török katonák nagyon durva agressziója és kegyetlensége miatt Ciprus több fórumon is elégtételt keresett, foglalkozott a kérdéssel az ENSZ és az Európa Tanács is, az ország 1994-ben perelte be Törökországot a strasbourgi bíróság előtt, a bíróság pedig 2001-ben azt mondta, hogy a törökök felelősek a cipruson elkövetett kínzásokért, jogtalan bebörtönzésekért és az emberek véleményének elnyomásáért.

A megszállás idején a ciprusi katonák is kegyetlenkedtek a török lakossággal szemben, de ennek mértéke sokkal-sokkal kisebb volt a törökök által elkövetett bűnöknél. Ezeket a jogokat sértette Törökország a strasbourgi bíróság szerint:

  • kínzás tilalma (többek között a nők megerőszakolásával),
  • szabadsághoz és biztonsághoz való jog,
  • a magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog, tulajdonhoz való jog (a kilakoltatásokkal),
  • gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, oktatáshoz való jog,
  • tisztességes tárgyaláshoz való jog (civilek katonai bíróságok elé állításával).

Komolyan vették

A Ciprus kontra Törökország ügy két szempontból is nagy jelentőségű a strasbourgi bíróság gyakorlatában

  • nagyon kevés az államok közti ügy
  • a Nagykamara döntött róla.

A bíróság nagyon kevés államok közti ügyben döntött eddig, jellemzően magánemberek, vagy szervezetek (például egyházak) perelik be a saját államukat: a legjelentősebb államközi ügy az Anglia és Írország közti 1970-es évekbeli ügy volt, amikor a bíróság kimondta, hogy az Egyesült Királyság a terrorellenes harcban megkínozta az északír foglyokat. Jelenleg két államközi ügy van a bíróság előtt, mindkettő Oroszország ellen. Az egyiket Grúzia indította a 2007/2008-as harcok miatt, a másikat Ukrajna az idei válság miatt. Az ukrán ügyben a bíróság ideiglenes intézkedésként felszólította a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól és az emberi jogok megsértésétől, de ennek nem volt sok eredménye.

A bíróság komolyan vette a Ciprus és Törökország közti ügyet, ez abból is látszik, hogy a bíróság Nagykamarája foglalkozott vele. Az ügyekről általában héttagú kamarák döntenek, de a különösen fontos kérdéseket a bíróság tizenhét tagú Nagykamarája tárgyalja. Az ilyen ügyek nagyon-nagyon ritkák, minden kétezer-ötszázadik strasbourgi ügy kerül csak a Nagykamarához.

Az ítéletről itt olvasható egy magyar nyelvű részletes elemzés, itt pedig az eredeti döntés olvasható el angolul.

Talán most sikerül megegyezni

Hosszú szünet után idén februárban ültek le ismét tárgyalni a törökök és a ciprusiak egy lehetséges szövetségi állam létrehozásáról. Ciprus EU-csatlakozásának évében, 2004-ben a korábbi ENSZ-főtitkárról Annan-tervnek elnevezett megoldási javaslatnak majdnem sikerült rendeznie a helyzetet, ez a délieken bukott el.

Annak ellenére, hogy újra tárgyal egymással Törökország és Ciprus, a két ország viszonya korántsem felhőtlen. Áprilisban nehezítették meg a Törökországba való beutazást a Ciprusiak számára, a vízumigénylő lapon csak „Dél-ciprusi Görög Ciprióta Adminisztrációként” hivatkozhatnak Ciprusra.

A rendezésről és a Ciprus közelében talált gázlelőhelyekről szóló vitáról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

A bíróság 2001-ben állapította meg a jogsértéseket és megtiltotta, hogy ezeket folytassák. A bíróság azt is eldöntötte, hogy mindezért „igazságos elégtétel” jár a ciprusiaknak, de hogy milyen formában, annak eldöntéséhez újabb 13 évre volt szükség: erre most hétfőn kerül majd sor.

Mi lesz most?

„Északon a törökök elvették a ciprusiak házait, ezekért cserébe pedig semmit, vagy csak nagyon kevés pénzt adtak. Amikor valaki ma vissza akarja kapni a házát, vagy telkét, a törökök gyakran arra hivatkoznak, hogy azon a telken már egy kórház, iskola, szálloda áll. Ezért aztán nem adják vissza az ingatlanokat” – mondta Stavros Hadgiyiannis, a strasbourgi ciprusi képviselet munkatársa az Indexnek.

Két dolgot kért Ciprus a strasbourgi bíróságtól: állíttassa le a törökökkel az építkezéseket, és utasítsa őket arra, hogy adják vissza a ciprusiaktól elvett ingatlanokat.

Nehéz találgatni a döntéssel kapcsolatban, mert a strasbourgi emberi jogi bíróság ötvenöt éves történetében ez az első államok közötti ügy, amikor az egyik fél „igazságos elégtételt” kér.

Ha a bíróság megteszi, amit Ciprus kért tőle, az súlyosan érintené az észak-ciprusi török állam gazdaságát, hiszen az elkobzott területekre nem építhetnének új épületeket és rengeteg elüldözött ember (vagy az ő leszármazói) kaphatná vissza korábbi házát. Megkerestük a budapesti török nagykövetséget is, hogy a várható ítéletről megkérdezzük őket is, de azt mondták, hogy hétfőn, a döntés közzététele után ad majd ki nyilatkozatot a török külügyminisztérium, várjuk meg azt.

Az „igazságos elégtétel” keretében lehet kérni pénzbeli kártérítést is. Hadgiyiannis azt mondta, hogy pénzbeli kártérítést nem kértek Törökországtól, ők inkább az ingatlanokat akarják visszaszerezni.

100 000 euró helyett 12 000

Pénzt ugyanis már most is ad Törökország az elvett házakért, ha nem is sokat. A strasbourgi bíróság egy korábbi ítélete nyomán Észak-Ciprusban létrehoztak egy bizottságot, ami az elűzött görögök és azok leszármazói számára nyújt kártérítést. Ez viszont csak egyéni ügyekben működik, csak azok kapnak így pénzt, akik veszik maguknak a fáradtságot, hogy egy ilyen procedúrát végigvigyenek, mondta Kardos Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi tanszékének vezetője.

Hadgiyiannis szerint egy százezer eurós házért cserébe Törökország körülbelül 12-15 ezer euró kártérítést ad. Ha valaki nem elégedett az összeggel, akkor pereskedhet, ami 10-15 évig is eltart, ehhez nagyon kevés embernek van kedve. Ciprust ráadásul a gazdasági világválság is sújtja, ezért sokan megelégednek ezzel az alacsony összeggel: cserébe aláíratnak velük egy papírt a törökök, hogy semmilyen más követelésük nincsen velük szemben, ezzel pedig végleg lemondanak arról, hogy valaha visszaköltözhessenek az eredeti lakóhelyükre.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!