Donyeck: új állam született Európában
További Külföld cikkek
- Volodimir Zelenszkij hajlandó területekről lemondani, és befejezni a háborút, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba
- A szíriai lázadók betörtek Aleppóba, sokan meghaltak
- Senki nem táncolt még úgy a meleghimnuszra, mint Donald Trump
- Potyautassal a fedélzetén repült a New Yorkot Párizzsal összekötő járat
- Megszavazták az aktív eutanáziáról szóló törvénytervezetet Londonban
- Vasárnap népszavazást tartottak a függetlenségről Donyeck és Luganszk megyében
- A vitatható tisztaságú népszavazás alatt nem álltak le a kisebb harcok a szakadárok és a kijevi erők között
- Kijev, mellett Washington és Brüsszel sem ismerte el a népszavazást
- Hétfőn Donyeckben kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot, amit egyelőre még Moszkva sem ismer el.
- A szakadárok felvételüket kérik Oroszországba, a Krímhez hasonló módon
- Bár Moszkva tagadja, hogy támogatná a kelet-ukrán szakjadárokat, az EU szélesítette az Oroszország elleni szankciókat.
Gyorsan ellentmondásba keveredtek önmagukkal a donyecki szeparatisták. A szakadár Donyecki Népköztársaság (DBR) önjelölt képviselői vasárnap még arról beszéltek a Kijev által illegitimnek tartott függetlenségi népszavazás után, hogy az csupán erkölcsi alapot ad a Kijevvel való tárgyalásokhoz, és szerintük sincs jogilag kötelező érvénye.
A kaotikus adminisztráció mellett megszervezett, számtalan visszaélésre lehetőséget nyújtó, érdemi névjegyzék nélkül tartott referendum után azonban hétfőn a DNR választási bizottságának elnöke, Roman Ljagin közölte:
„Egy új állam született Európában”
– majd ünnepélyesen lepecsételte a választási papírt, jelentette az Index helyszínen lévő tudósítója, Földes András.
Elmondása szerint az új – 26 ezer négyzetkilométeres, 4,3 millió lakosú – ország első feladata a saját hadsereg felállítása lesz.
Megszakítják a kapcsolatot Kijevvel, mostantól csak a foglyok cseréjéről tárgyalnak Ukrajnával, amelynek szerintük többé nem képezik részét.
Moszkváról nem tudnak
Elmondása szerint nem tudnak arról, hogy Oroszország kész-e elismerni őket – a Kreml mai közleménye alapján nem –, de Ljagin szerint korai még erről beszélni.
Hosszabb távon az Oroszországhoz való csatlakozást tartaná indokoltnak, ám Ljagin úgy véli, erről majd a DNR kormánya lesz hivatott dönteni.
Jóindulat kell, nem kekeckedés
Amikor az újságírók arról érdeklődtek, hogy Ljagin és a DNR önjelölt kormányának önjelölt feje, a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő 33 éves Dmitrij Pusilin milyen jogon képviseli Donyecket, Ljagin közölte:
„Az ilyen kérdésekkel rosszul közelítik meg az ügyet, nekünk most segítségre, támogatásra van szükségünk.”
Az oroszok mindjárt a spájzban lesznek
Ljagin az újságírók megdorgálása után azt is elmondta, hogy Moszkvától nem kaptak semmilyen segítséget, de
akár már ma dönthet a DNR vezetése az orosz békefenntartók behívásáról.
A politikus nem is mondhatott mást az orosz támogatásról, hiszen a Kreml visszautasította a kijevi vezetés vádjait, miszerint katonai, pénzügyi támogatást nyújtottak volna a szakadároknak.
A DNR képviselői a sajtótájékoztatón elismerték, hogy a vasárnapi választás tisztaságát nem ellenőrizték megfigyelők, de „az újságírók láthatták, mennyire transzparens volt a folyamat.” (Hogy mennyire látta annak az Index, arról itt olvashat.)
Szakadárok szakadárja
Még létre sem jött a Donyeck megyére épülő DNR, már most könnyen területi vitába keveredhet önmagával. A milliós várostól száz kilométerre fekvő Szlovjanszk önjelölt polgármestere, Vjacseszlav Ponomarjov ugyanis már jelezte, hogy szerinte Donyeckből diktálni akarnak városának. Ellenérzését azzal is kifejezte, hogy a hétvégén már nem fogadta el a Donyeckben kiállított újságírói akkreditációkat sem. Ljagin elismerte: nincsen kapcsolatuk Szlovjanszkkal – a százezres város az elmúlt héten nagyobb összecsapások helyszíne volt a szakadárok és a kijevi erők között –, és nem tudják azt sem, hogy mit tervez a város vezetése.
EU még egy mutatóujját felemelte
Szélesítette az EU az Oroszországgal szembeni szankciók körét hétfőn. Eszerint a Putyin belső körét érintő intézkedések újabb személyeket és néhány krími és oroszországi, energetikai szektorban érdekelt cégeket érintenek. A Gazpromot azonban továbbra sem, ahogyan kimaradt belőlük Vlagyimir Putyin is.