Timosenkót csúnyán elverték
További Külföld cikkek
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
- A fizetős belépés ellenére is özönlöttek a turisták Velencébe
- Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Petro Porosenko 55,7 százalékot szerzet az exit poll szerint, míg a narancsos forradalom egykori vezére, Julija Timosenko csak 12-t.
- 35 millió választópolgár szavazhat vasárnap Ukrajnában, a felmérések 80 százalékos részvételi szándékot jósolnak – ám keleten nem tartják meg a választást.
- Donyeck és Luganszk megye – a szakadárok által létrehozott Novorosszija – legtöbb részén a szeparatisták megakadályozták, hogy kinyissanak a választói helyiségek.
- Polgármester-választás is van, Kijevben minden bizonnyal Vitalij Klicsko nyer. „Novorosszijában” viszont a szeparatisták elraboltak egy polgármesterjelöltet.
- Fegyveres összecsapások folytak vasárnap reggel is Szlovjanszk térségében.
- Moszkva jelezte, hogy kész lesz együttműködni az új ukrán vezetéssel. Bár nem valószínű, hogy szót értenének.
- Ezt jelzi az is, hogy Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő vasárnap a Krímbe utazott.
- Porosenko mielőbb találkozna Putyinnal. De először Donbasszba, majd Varsóba utazik.
- Vitalij Klicsko megnyerte a kijevi polgármester-választást.
Már az első fordulóban végső győzelmet aratott Petro Porosenko az ukrán elnökválasztáson. A milliárdos édesipari vállalkozótól a becslésekhez képest is jócskán elmaradt Julija Timosenko. Az egykori kormányfő mögött harmadikként a kilencvenes években sikkasztásért ült Oleg Ljasko futott be – legalábbis az exit pollok szerint.
Halálos harcok a választás alatt
Egy olasz újságíró és a tolmácsa vesztette életét a Donyeck közelében fekvő Andrejevkánál szombaton. Andrea Rocchelli és Andrej Mironov aknatűzbe került, amelyben még néhány tudósító megsérült – írta az Interfax a Kijevvel szemben álló oroszbarát szeparatista fegyveresekre – az orosz sajtó szerint felkelőkre, az ukrán szerint terroristákra – hivatkozva.
A januárról előrehozott rendkívüli elnökválasztás esélyese március óta Petro Porosenko édesipari nagyvállalkozó volt – aki Julija Timosenko kormányában a külügyminiszteri, Viktor Janukovics elnöksége alatt Nyikolaj Azarov kabinetjében pedig a gazdasági tárcát vitte rövid ideig. Porosenko a Rosen csokoládégyár tulajdonosaként komoly oroszországi üzleti érdekeltséggel, évi 200 millió dolláros csokoládéexporttal rendelkezik – ellenfelei épp ezért vádolják azzal, hogy nem tud majd Oroszországgal megfelelő keménységgel tárgyalni.
Az igazi kérdés azonban az volt, hogyan sikerül magát a választást megtartani a szakadár Luganszk és Donyeck megyékben, és miként fogadja az új elnököt Moszkva. (A Kreml szerint a legitim elnök a februárban elűzött Viktor Janukovics, a nyomában hatalomra jutott ellenzék uralma így jogtalan.)
Az orosz elnök a választások előtt jelezte, hogy kész lesz együttműködni az új ukrán vezetéssel. Igaz, Vlagyimir Putyin álláspontja távol áll a kijevi vezetésétől: Moszkva burkoltan támogatja a kelet-ukrajnai szeparatistákat, és az Oroszország által márciusban annektált Krím visszaadására sincs esély. Ennek ellenére a Krím visszatéréséről az ukrán ügyészség adott ki közleményt, megjegyezve, hogy a félszigetet az elnöki mandátum lejártáig, 2019-ig visszaszerzi Ukrajna.
Az orosz Krímben Medvegyev
Hogy senkinek ne legyen kétsége az annektált Krím hovatartozását illetően, az orosz kormányfő a márciusban még kijevi fennhatóság alá tartozott félszigetre utazott és meglátogatott egy gyermektábort.
Dmitrij Medvegyev elmondta, hogy a – Kijev szerint illegitim népszavazás utáni – csatlakozás óta Moszkva 1,75 milliárd dollárt költött a félszigetre.
Részleges választás
Az nyilvánvaló volt, hogy a félszigeten semmiféle választás nem lesz, a kérdés csak az lehetett, hogy a Kijev által indított terrorelhárító harcok helyszínét adó Luganszk és Donyeck megyében hol sikerül biztosítani a voksolást.
Az egymilliós megyeközpontban, Donyeckben ez végül nem is sikerült, ahogyan a megye további 23 városában sem, mivel azok a szeparatisták irányítása alatt állnak.
Zárt ajtókat nem néz az EBESZ
Elvonultak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői Donyeck és Luganszk megye azon részeiről, ahol ki sem nyitottak a szavazóhelyiségek. A külföldi megfigyelők csak azokban a szavazókörökben maradtak, ahol a választás érdemben megkezdődött.
Ilyen település a Donyecktől száz kilométerre északra fekvő százezres Szlovjanszk is. (A két város vezetése egyébként már egymással is összeveszett, Vjacseszlav Ponomarjov önjelölt szlovjanszki polgármester szerint a donyeckiek semmibe veszik őt, ezért megszakadt köztük az együttműködés.)
A Luganszk megyei Szeverodonyeckben a szeparatisták már szombaton eltulajdonították a választói íveket, a vasárnapi nyitáskor pedig összetörték az üres urnákat.
A 46 milliós ország 35 millió választópolgára 35 ezer választóhelyiségben szavazhatott volna, ám ebből körülbelül 1700 nem nyitott meg. Donyeck megyében a területi választóbizottságok tizede tudott dolgozni vasárnap, Luganszk megyében pedig a 12 kerületből csupán kettőben sikerült a választást megtartani. A két megyében összesen 6,7 millióan élnek.
A rendelkezésre álló erők alapján lehetetlen biztosítani Donyeck és Luganszk megyében minden kerületi bizottság működését
– közölte az ukrán belügyminiszter helyettese.
Helyszíni tudósítónk, Földes András megerősítette, hogy Donyeck megye központjában egyetlen választási helyiség sem nyílt ki.
„Donyeckben sehol nincs szavazás, az utcák kihaltak. A szavazók mellett a pénz is eltűnt a városból: egy óra alatt nem találtunk olyan bankautomatát, amiben pénz lett volna” – írta tudósítónk vasárnap délben.
A városban késő délelőtt egy 40 fős fegyveres csoport elfoglalta azt a szállodát is, ahol a Kijev-párti megyei vezetés húzta meg magát, miután a város megyei központi épületét a szakadárok már rég ellenőrzésük alatt tartják és a Donyecki Népköztársaság kormányzati központjaként használják.
Nem jobb a helyzet a múlt héten véres harcok helyszíneként szolgált Volnohovkában sem, bár itt néhány választási helyiség kinyitott.
A városban csend van. „A részvétel alacsony, két óráig csak 15 százalék körüli, mert az emberek félnek” – mondta tudósítónknak egy helyi választási iroda vezetője. A napokban röplapokat osztogattak, amelyek szerint megtorlásra számíthatnak azok, akik elmennek szavazni. A város határában lezajlott 16 halálos áldozatot követelő összecsapás is elvette a szavazók kedvét.
„A szavazóhelyiséget egyébként nem védik, állítólag
a környéken van két rendőr, de az irodavezető szerint nem tudnák megvédeni a helyet – szerinte a látványos katonai jelenlét inkább riasztó lenne”
– írta Földes. A helyi források szerint nagyon erős volt a szakadár propaganda, és az emberek a félelem miatt nem mennek szavazni ott sem, ahol kinyitottak a szavazóhelyiségek.
Az egyik szavazókör vezetője például el sem jött, másnak kellett átvennie a helyét.
A Razumkov Intézet előzetes felmérése alapján Ukrajnában a lakosság 80 százaléka hajlandó lenne részt venni a választáson.
Voksolás fegyverek között
Kijev korábban jelezte, hogy a választás napján felfüggeszti a terrorelhárító akciót, amelynek eddig körülbelül 30 katonája esett áldozatul.
Jelentések szerint azonban a fegyverek nem nyugodtak: Szlovjanszknál a szeparatisták megtámadtak egy ellenőrzőpontot, két ukrán katona meghalt – tudatta az Unian hírügynökség a Kijev-párti Információs Ellenállás vezetőjére, Dmitrij Timcsukra hivatkozva.
A Kijev-párti források szerint a szeparatisták több helyen megfenyegették a választási bizottságok tagjait, megtámadták irodáikat, elzárták a névjegyzékeket. Krasznij Limanban az úgynevezett Donyecki Népköztársaság (DNR) emberei megszállták a városi tanács épületét, másutt megverték a bizottság tagjait.
Luganszk megyében fegyvereseket fogtak el a kijevi erők, ám az akció során egy ember meghalt, egy megsebesült – derült ki belügyminisztérium jelentéséből. Hogy az áldozatot melyik oldal szenvedte el, azt nem közölték. A fegyveresek állítólag Novoajdar körzetében lopták el a választói íveket, így lehetetlenítve el a térségben a választást. Autójukat a kijevi erők tűz alá vették – közölte az ukrán választási bizottság helyettes vezetője, Zsanna Uszenko-Csornaja.
Klicsko megszerezte Kijevet
Ukrajna több városában polgármester-választást is tartanak az elnökválasztással egyszerre.
Magától értetődő, hogy a Novorosszija néven önálló szakadár államát megalakító Donyeck és Luganszk megyében ez is akadályokba ütközött. Sznyezsnoje településen például ismeretlenek elrabolták a város Kijev-párti polgármester-jelöltjét, Andrej Iszkrát – írta az Unian.
Kijevben viszont vitán felül nyert Vitalij Klicsko nyer. Az UDAR párt elnökeként induló egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló az elnökválasztástól elállt, noha a felmérések szerint a második helyre volt esélye, megelőzve Julija Timosenkót is. Klicsko választóit Porosenko támogatására kérte fel.
A bokszoló egyszer már ringbe szállt a polgármesteri székért, akkor azonban alulmaradt. A felmérések azonban most meggyőző fölényt jósoltak neki.
Darth Vaderrel megint kitoltak
Nem elég, hogy Darth Alekszejevics Vader nem indulhatott az elnökválasztáson, de még azt sem hagyták Kijevben az 58 éves politikustrollnak, hogy szavazzon. A Sötét Nagyúr ugyanis nem volt hajlandó megmutatni az arcát a választási bizottságnak, így nem tudta hitelesen igazolni magát.
Rövid lett a választás
Bár a kelet-ukrajnai zavaros helyzet fontosabb, mint a választás végeredménye, a 21 bejegyzett, ám végül 19 valóban induló jelölttel szervezett választás rövidebb lett az eddigi megmérettetéseknél. Ukrajna 23 éves posztszovjet történetében eddig még nem volt példa rá. hogy egy jelölt már az első fordulóban győzzön, ám ez Porosenkónak úgy tűnik, sikerült.
Mit ígér az új elnök?
„Donbasszba” – válaszolta röviden a győztes arra a kérdésre, hogy elnökként Moszkvába vagy az EU-ba megy előbb.
„Vannak, akik Donbasszt Szomáliává változtatnák, de ez ellen gyorsan és hatékonyan lépni fogunk”
– közölte, megjegyezve, hogy a Krím orosz annexiója is elfogadhatatlan.
Ezután elárulta, hogy első külföldi útja Lengyelországba vezet majd. Varsó – amely Orbán Viktornak is első úti célja volt parlamenti győzelme után – rendkívül aktívan támogatta az EU-párt ukrán erőket.
Porosenko – aki mellesleg pártjának a Szolidaritás nevet adta – gesztusával jelezte, hogy Lengyelország egyre komolyabb regionális hatalom Közép-Kelet-Európában.
Timosenkónak is üzent
Az elnök azt is kijelentette, hogy még az idén rendkívüli parlamenti választásokra lesz szükség. Ez minden bizonnyal a háttérbe szorult Timosenkónak volt figyelmeztetés. Az egykori kormányfő ugyan leszálló ágban van, de még mindig a legnagyobb parlamenti erő, a Batykivscsina vezetője, támogatta őt a kormányfő, Arszenyij Jacenyuk és az ideiglenes elnök, Olekszandr Turcsinov is. Egy előrehozott választás vélhetően a Porosenko-Klicsko páros megerősödését és a Timosenkóhoz kötődő párt visszaszorulását hozná. (Ha lesz választás, úgy a részvételben érdekelt lesz a donyecki gyökerű Régiók Pártja (RP) is, így a választás Porosenkót az országegyesítés megvalósításában is segítheti.
A Porosenko még szavazata leadásakor nyilatkozott arról, hogy az ország békéjének helyreállítása érdekében közvetlen párbeszédre van szükség Luganszk és Donyeck megye lakóival. Ám, hogy a gyakorlatban ez mit jelent, az nem derült ki, hiszen Porosenko ezzel nem mondta azt, hogy a szakadárok képviselőivel tárgyalóasztalhoz kellene ülni. „El kell hagyniuk a falvak és városok utcáit a fegyvereseknek” – idézte az Interfax az elnökjelöltet, ám, hogy pontosan mit kellene ezért tenni – fokozni kell-e a terrorellenes katonai akciókat vagy tárgyalni kell-e a szakadárokkal, esetleg a mögöttük álló, de a támogatás vádját tagadó Moszkvával – azt nem részletezte. Azt azonban elismerte, hogy az ország stabilitása elképzelhetetlen az Oroszországgal folytatott párbeszéd nélkül.
A DNR Ahmetovot piszkálja
Csalódottan távoztak Donyeckben az ország leggazdagabb milliárdosának rezidenciájától az egybegyűlt tüntetők, akik "kirándulást" követeltek a nép ellenségének nevezett Rinat Ahmetov otthonában. Az idegenvezetésből semmi sem lett és végül az épületet sem rohamozták meg, ám az akció jelezte, hogy a 23 milliárd dollár felett rendelkező 48 éves üzletember nem érezheti magát biztonságban egykori hátországában.
Az acélipari milliárdos, az ukrán bajnok Sahtar Donyeck futballklub tulajdonosa korábban Viktor Janukovics szövetségese – az erőviszonyokat tekintve inkább informális felettese – volt, ám a EU-párti kijevi tüntetéssorozat alatt már a kiegyezés fontosságáról beszélt, jelezve, hogy az ország egybentartása a kelet-ukrán politikai és gazdasági elitnek is érdeke, nem csak a kijevinek. Ez szintén Porosenko kezére játszhat a hatalom konszolidálásában. Az új elnök nyilván keresni fogja a kapcsolatot Ahmetovval is, bár az érdekközösséget látványosan nem vállalhatja fel saját választói előtt.
A DNR önjelölt vezetése vasárnap közölte, hogy tárgyalnak Ahmetovval, azt várva tőle, hogy átáll az ő oldalukra – írta az Unian. Ezután tudatták, hogy ezentúl a DNR fegyveresei őrizik Ahmetov rezidenciáját, hogy „megvédjék a népharagtól.”
Ez komoly figyelmeztetés a DNR-től az üzletembernek, aki az elmúlt hetekben azon igyekezett, hogy a választást Donyeckben is megtartsák. Erre végül nem került sor, így az oligarcha sem tudta leadni szavazatát.