Donyeckben megöltek 50 szakadárt

Megöltek több mint 50 oroszpárti szakadárt az ukrán hatóságok Donyeckben kedden –  adta hírül a Reuters. A nemrég kikiáltott Donyecki Népköztársaságban a Reuters újságírói egy halottasház egyik termében húsz egyenruhás halottat számoltak össze, több holttest végtagjai hiányoztak. 

Még mindig harcolnak

A háború folytatódik: Szlovjanszkban orvlövészek támadnak lakóházak tetejéről, Mariupolban a kijevi erők terrorelhárítói folytattak az éjszaka tűzharcot a szeparatistákkal.

Donyeckben hétfőn is súlyos harcok folytak az ukrán erők által ellenőrzött nemzetközi repülőtérért. A repülőtér környékén egész éjjel lövöldözés hallatszott, egy teherautót szitává lőttek, az egész utat vér borította, még egy méterekkel feljebb álló óriásplakátot is összefröcskölt.  Az oroszpártiak szerint két Kamazt is felrobbantottak az ukránok, ők azt állítják, a kocsik sebesülteket szállítottak.

Az UNIAN ukrán hírportál szerint Gorlomovka településen két rendőrt öltek meg a szeparatisták.

A repülőtér teljes mértékben a mi irányításunk alatt áll

– jelentette be a kijevi belügyminiszter, aki szerint az összecsapásnak nincs ukrán áldozata. Az ukrán erők eddig nem támadtak ekkora erővel, valószínűleg azért, mert tartottak Moszkva retorziójától. 

Eltűntek az EBESZ megfigyelői

Donyeck közelében hétfő este ismeretlenek őrizetbe vették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőit, köztük egy észt állampolgárt - tájékoztatta kedden az orosz Interfax hírügynökséget az észt külügyminisztérium sajtóosztálya.

Az eset körülményeit az EBESZ vizsgálja. Az ügy fejleményeit az EBESZ mellett akkreditált, továbbá a kijevi észt nagykövetségen és a tallinni külügyminisztériumban dolgozó észt diplomaták követik, akik állandó kapcsolatban állnak az EBESZ képviselőivel

– írta az észt külügyi tárca. Urmas Paet észt külügyminiszter követelte, hogy az EBESZ megfigyelőit haladéktalanul engedjék szabadon, és munkájukban ne zavarják őket.

Mogens Jensen dán kereskedelmi és fejlesztési miniszter kedden levélben közölte a Ritzau dán hírügynökséggel, hogy az EBESZ-megfigyelők hétfő óta eltűnt, egy dán, egy észt, egy svájci és egy török állampolgárból álló csoportja a felfegyverzett, oroszbarát szeparatisták fogságában van. 

A csokikirály bekeményít

Ukrajna új elnöke, a csokikirálynak becézett Petro Porosenko azt ígérte, véget vet a felkelésnek. Miután Porosenko több mint 50 százalékos sikert ért el a választáson (21 jelölt közül úgy, hogy a második 13 százalékot kapott), úgy tűnik, Kijev felhatalmazva érzi magát a határozott fellépésre.

„A terroristaellenes hadműveletet egész addig folytatjuk, amíg az összes terrorista el nem tűnik Ukrajnából” – jelentette be Vitalij Jaerma miniszterelnök-helyettes. A városban felgyújtottak egy hokistadiont, de később eloltották.

Porosenko rögtön megválasztása után bejelentette: nem tárgyal a „terroristákkal, banditákkal és kalózokkal”, vagyis a lázadókkal. Azt is elmondta: a kormány órák és nem hónapok alatt fog leszámolni a lázadókkal. Ezután vetették be a légierőt a konfliktus történetében először a donyecki lázadók ellen.

Putyin arról beszélt kedden, hogy az ukrán hadműveletet be kell fejezni, az ukrán kormánynak tárgyalnia kell a szakadárokkal. Az elmúlt két hónapban az oroszok az ukrán határ mellé vezényelték csapataikat, és oroszpárti lázadók elfoglaltak több kelet-ukrajnai várost. Moszkva álláspontja szerint a Janukovics bukása után felállt új ukrán kormány „fasiszta junta”, mely veszélyezteti az orosz ajkúak biztonságát.

Porosenko elsöprő győzelme ezt az értelmezést erősen gyengíti, még akkor is, ha a szeparatistáknak sikerült az általuk irányított két területen távol tartani a szavazókat, összesen a választók körülbelül 10 százalékát az urnáktól.

De ki ez a Porosenko?

Az új elnök 2001-ben aktív szerepet játszott a Régiók Pártjának (PR) megalapításában – előtte pedig a Leonyid Kucsma elnökhöz lojális szociáldemokrata pártban (SZDPU) vállalt szerepet. Fél évvel később a Janukovicsot támogató PR-től Viktor Juscsenkóhoz igazolt, akinek kampányfőnöke – és a választás alatt szponzora – is volt 2004-ben. Ez alapján elvtelennek vagy köpönyegforgatónak is tarthatnák, de úgy tűnik, a választók bíznak benne, hogy éppen ő lesz képes áthidalni az Ukrajnát kettévágó ellentéteket. Persze az is segített, hogy több újságnak ő a tulajdonosa.

Porosenko 1989-ben diplomázott, nemzetközi gazdaság szakon, majd rögtön az üzletbe vetette bele magát. Saját elmondása szerint a kakaóbab importjával kereste az első nagyobb összegeket. Eközben 25 évesen egy kisvállalkozásokat tömörítő szervezet elnökhelyettese, majd egy évvel később az Ukrajna kereskedelmi részvénytársaság elnöke lett. 

Cége kisebb édesipari vállalkozások megszerzése után alapította meg a Roshen korporációt – az elnevezés a Porosenko névből származik –, amely ma Ukrajna legnagyobb édesipari vállalkozása tavaly csaknem egymilliárd eurós forgalommal.

Bár Porosenkóra a „csokoládékirály” jelzőt akasztotta a sajtó, az 1,8 milliárd dollár vagyonnal rendelkező üzletember érdekeltségi köre ennél jóval szélesebb: az Ukrprominveszt-avto a legnagyobb ukrajnai partnere az orosz autóiparnak: az UAZ, GAZ, AVTO-VAZ, ZIL autóinak fő forgalmazója.

Zuhanó hrivnya és konszolidáció

Porosenkónak most konszolidálnia kell hatalmát az elszakadással fenyegetőző Donyeck és Luganszk megyékben, normalizálnia kell a kapcsolatait a Krímet annektáló Oroszországgal, miközben nem mutathat gyengeséget túlzónak tűnő kompromisszumokkal. Eközben el kel kerülnie az államcsődöt, meg kell állítania a zuhanó hrivnyát – és biztos parlamenti támogatást kell szereznie.

Utóbbihoz kapcsolódik, hogy az elnökválasztás éjszakáján közölte: még idén előrehozott parlamenti választásra van szükség. A politikus minden bizonnyal abban bízik, hogy pártja – a Szolidaritás – és a vele szövetséges Klicsko mögött álló UDAR növelheti befolyását, Timosenko Batykivscsinája rovására. Részletes elemzésünket itt olvashatja.