Illegális termálvízfúrások miatt kiszáradt a püspökfürdői tó

Szinte teljesen kiszáradt a Nagyváraddal szomszédos Püspökfürdő termáltava, idén nem nyílt már ki az Európában csak itt őshonos hévízi tündérrózsa.

A Nagyvárad melletti termálvizes rezervátum korábban egyhektáros felületű tava ma már inkább tócsára hasonlít, amely mellett mindössze a felirat emlékeztet arra, hogy itt korábban egyedi, őshonos növény- és állatfajok éltek.

A környezetvédők már több mint két éve figyelmeztettek a védett élőhely haldoklására, ám a hatságok hiába szivattyúztatták a tóba a termálvizet, a vízapadást nem tudták megakadályozni. Az Erdély Online beszámolója szerint legutóbb márciusban figyelmeztette a püspökfürdői termáltavat gondozó Körösvidéki Múzeum a román Környezetvédelmi Minisztériumot arra, hogy a termálvíz túlzott kiaknázása végveszélybe sodorta a termáltavat. Mint írták, bár a tó törvényi védelem alatt áll, a környéken gombamód elszaporodó hotelek, motelek, panziók nagy mennyiségben fogyasztanak termálvizet.

A Krónika keddi száma ugyanakkor már arról írt, hogy a szakemberek a védett élőhely pusztulását annak tulajdonítják, hogy Püspökfürdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon is számos szálloda és panzió végzett - sok esetben illegális - fúrásokat, hogy a medencéit és a fűtési rendszerét termálvízzel működtesse.

A püspökfürdői termáltóban olyan egyedi fajok éltek, mint a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj, a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj és a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis), amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként. Legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg.

Ahogy a hal nem él meg a szárazon, úgy a hévízi tündérrózsa sem tud létezni termálvíz nélkül

- nyilatkozta a Krónikának Venczel Márton biológus, a Körösvidéki Múzeum tudományos munkatársa. Hozzátette, miközben a hatóságok azt hangoztatják, hogy vissza kellene szorítani a termálvíz-kitermelést, újabb nagyszabású termálvizes idegenforgalmi projekteken dolgoznak.

A múzeum jelentése erre is felhívta a figyelmet, mint írták az Országos Ásványkincshatóság továbbra is kiad termálvíz kiaknázási koncessziókat, és a helyi hatóságok továbbra is jóváhagyják az újabb fúrásokat, holott már a meglévő kutak is teljesen kiapasztják a forrásokat.

Az Erdély Online szerint a termáltó kálváriája 2010 telén kezdődött, amikor a nagyarányú termálvíz felhasználás rendkívüli módon leapasztotta a tavat tápláló négy forrás vízhozamát. 2011-ben elapadtak a források, a tó kis tócsává változott, vízhőmérséklete 20 fok alá süllyedt, sőt 2012 februárjában be is fagyott. Tavaly télen szintén lecsökkent a víz hőmérséklete, de az enyhe tél miatt szerencsére nem fagyott be.

Tavaly májusban meglátogatta a püspökfürdői tavat a román környezetvédelmi miniszter, akinek a múzeum szakemberei felhívták a figyelmét arra, hogy nem lehet több termálvizet kiaknázni annál, mint amennyit a természet megenged. A szaktanulmányok szerint 300 liter/másodperc a maximális felhasználható termálvízmennyiség, viszont ezt a határt meghaladja a fogyasztás.

A Bihar megyei Prefektúra az Erdély.Ma nevű lapnak ugyanakkor a Körösvidéki Múzeumot tette felelőssé az ügyben. Claudia Timofte a prefektúra kancelláriájának vezetője szerint

a múzeum csak mindenféle értesítéseket küldött, aminek hatására a prefektúra létre is hozott egy bizottságot, hogy kivizsgálja, hány illegális kút van ott, és a prefektúra beavatkozásának köszönhetően került fel az ügy Bukarestbe. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, de a termáltó megmentése érdekében a múzeum kell előálljon tudományosan megalapozott érvekkel, hiszen azért van ott annyi szakember.