Móric
14 °C
17 °C

Az állásába került az auschwitzi tanulmányút

2014.06.29. 12:25
Huszonhét palesztin diák éppen Lengyelországban volt, amikor megjelent egy angol nyelvű cikk az auschwitzi tanulmányútjukról a Hááretz nevű izraeli napilapban. Mohamed S. Dadzsani Daoudi, a csoportot vezető professzor szerint az arab médiában feltűnt félrefordítás miatt egyszerre kapott megannyi elismerést és halálos fenyegetést. Júniussal otthagyta az Al-Kudsz Egyetem Amerikai Tanulmányok Tanszékét.

Mohammed S. Dadzsani mindig magánál tartja Ámosz Óz Hogyan gyógyítsuk a fanatikust? című kötetének egyik példányát. „Mérsékeltnek lenni az extrémizmus korszakában forradalmi” – mondta három évtizeddel az után, hogy élete elvált a Fatahtól.

Harminc izraeli és huszonhét palesztin mesteri és doktori képzésben tanuló egyetemista vett részt abban a kísérletben, amit a jénai Friedrich Schiller Egyetem vezetésével és a Tel-Avivi Egyetem, a Ben Gurion Egyetem, valamint az Al-Kudsz Egyetem elzárkózása miatt a Wasatia nevű, mérsékelt iszlám mozgalom hívott életre.

Az előbbi csoport a Betlehem melletti palesztin menekülttáborba, az utóbbi az auschwitzi és birkenaui koncentrációs táborokba látogatott el. A helyszínek kiválasztásában az izraeliek és a palesztinok pszichéjét és magát a konfliktust meghatározó tényezők játszottak szerepet. „Egyrészt azt vizsgáltuk, hogy hogyan hat a másik szenvedésének megismerése közben megszülető empátia a résztvevőre, másrészt a kialakult empátia miként alakítja a megbékélés iránti igényt” – ismertette a kutatást a professzor.

Mialatt a palesztin résztvevők Auschwitzban voltak, a Hááretz nevű izraeli napilap leközölt egy angol nyelvű cikket a kutatásról. „A gondot nem az okozta, hogy bár megígérték, hogy csak akkor hozzák le a cikket, amikor már visszajött a csoport, hanem a cikkben szerepelt információ félrefordítása és annak az átpolitizálása” – mesélte a professzor. Az izraeli cikk szerint két holokauszt-túlélő vezette a diákokat a táborokban, ami az arab médiában már úgy jelent meg, hogy két zsidó szervezet biztosította a kutatás anyagi feltételeit.

Nem akarta, hogy elfogadják a lemondását

Mire visszaérkezett, Dadzsanit tüntetők várták az egyetemen, transzparensekkel tiltakoztak ellene. „Hazaárulónak neveztek, palesztin diákok agymosásával, valamint azzal vádoltak, hogy elárultam a palesztin ügyet" – számolt be. A jénai Friedrich Schiller Egyetem és Németország nagykövetsége is nyilatkozatot adott ki, miszerint a jénai egyetem felelt a kutatásért, de az Al-Kudsz Egyetem elhatárolódott a professzortól, „az egyetem munkáltatókat tömörítő egyesülete elbocsátott, pedig nem is vagyok a tagja.”

Az Al-Kudsz Egyetem közleményében  azt írta , hogy Dadzsani magánúton vett részt, ahogy a résztvevő diákok is. Ugyanakkor jelezték, hogy például két testőrt is felbéreltek, hogy megvédjék a tanárt az egyetem területén, amennyiben fenyegetve érezné magát. Szerintük az egyetemi szakszervezetnek is jelezték, hogy vonják vissza döntésüket.

Május 18-án Dadzsani átadta az egyetem elnökének a lemondó levelét, abban bízva, hogy nem fogadják el és leállítják az ellene folyó lejárató kampányt. „Az akartam, hogy az elnök ne fogadja el a lemondó levelem, és üzenjen úgy az egyetem dolgozóinak, mint tanárainak és a palesztin közösségnek, hogy támogatja az akadémiai szabadságot." Június elején az egyetem elnöke elfogadta Dadzsani lemondását, aki ezzel elveszítette az állását.

Meglátta a dolgok másik oldalát

A jeruzsálemi születésű Dadzsani családtagjaihoz hasonlóan Bejrútban tanult mérnök szakon. Az 1967-es hatnapos háború után csatlakozott a Fatahhoz, ahol bár katonai kiképzésben részesült, harcban nem vett részt, annak propagandarészlegén dolgozott. Nyolc évvel később dönteni kényszerült „Rengeteg problémával néztem szembe a Fatahon belül. Az értékek és az érdekek szembekerültek egymással, és tisztán láttam, hogy az érdekek fontosabbak voltak. Az életem veszélyben forgott. Alhatsz úgy, hogy az egyik szemed nyitva van, de úgy nem, hogy mindkettő."

A szervezet angol nyelvű sajtós munkatársaként 1975-ben Angliába ment, ahol eldöntötte, hogy megszakítja kapcsolatát a Fatahhal és újra elkezdi a tanulmányait. Csatlakozott testvéréhez, aki az Egyesült Államokban tanult, és a mester diploma megszerzése után két doktori képzést is elvégzett közigazgatásból és politikai gazdaságtanból.

„Külföldön töltött éveim alatt mindig arra gondoltam, hogy majd hazajövök” – mondta Dadzsani, aki Fatahos múltja miatt 25 évig nem térhetett vissza Izraelbe. 1985-ben Husszein, Jordánia királya engedélyezte, hogy Jordániában telepedjen le. Az Alkalmazott Tudományok Egyetemén tanított és megalapította a Politikai Tanulmányok Tanszékét. 1993-ban az izraeli hatóságok családegyesítésre hivatkozva engedélyezték, hogy visszaköltözzön Jeruzsálembe. Rákbetegséggel küzdő apja és egy súlyos asztmás roham után haldokló anyját kezelő izraeli orvosok gondoskodása után kezdett máshogy tekinteni az izraeliekre, „láttam a másik arcukat is”.

Tanárként is hatni akart a diákokra

„Én is, mint mindenki, aki palesztin intézményben tanult, a tagadás kultúráját tettem magamévá” – mondta Dadzsani. A holokauszt nem tanagyag a palesztin iskolában és egyetemeken, sőt annak tagadása elismerést vált ki. „Amikor először jártam a koncentrációs táborokban, rendkívül megrendültem” – ismerte be, „sokkolt az ember egy másik ember iránti embertelensége, láttam a mély és sötét oldalát az emberi gonoszságnak. Fontosnak tartottam, hogy felnyissam nemcsak a diákok szemét, hanem az értelmét is."

1995-től három éven át az ENSZ Palesztin Területekért felelős irodájában dolgozott, ahol a közigazgatási szektor fel- és kiépítéséért felelt, de mivel újra tanítani szeretett volna, a kilencvenes évek végén megalapította az Amerikai Tanulmányok Tanszékét az Al-Kudsz Egyetemen. „Multikulturalizmus, vallásszabadság és sokszínűség” – sorolta azokat az elveket és értékeket, amiket az Egyesült Államokbeli évei alatt magáévá tett, és amelyek mentén tanít, de amik nem tették őt népszerűvé a palesztinok körében.

Arra a kérdésre, hogy mi volt az a fordulópont, ami végképp elindította ezen az úton, egy történetet mesélt el. 2006 ramadán hónapjában Dadzsani az otthona erkélyéről szemtanúja volt, amin a Ram nevű ellenőrzőpontnál kialakult helyzet bármikor erőszakos konfliktussá fajulhatott volna. Több száz palesztin akart egyszerre eljutni a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetbe, és ott imádkozni, az izraeli katonák pedig megpróbálták őket feltartóztatni.

A fegyverropogás hangját várta, amikor a vezető hivatalnok kompromisszumos megoldással állt elő. Nemsokára buszok érkeztek, és miután a palesztinok leadták a személyi igazolványaikat az izraeli katonáknak, felszálltak. „Mindenki megkapta, amit akart” – tette hozzá Dadzsani, „a palesztinok elmehettek imádkozni, és az izraeliek szemében mindezt biztonságosan tették." Ekkor döntötte el, hogy létrehozza a Wasatia elnevezésű mérsékelt iszlám mozgalmat, amelynek célja, hogy békés úton képviselje a palesztinokat, segítsen elő kompromisszumos megoldásokat és lehetőségeket teremtsen a konfliktusban résztvevő felek hátterének megismeréséhez.

Nem bánta meg

És hogy ismét részt venne a kutatásban, egyértelmű választ adott: „Igen, és másokat is erre bátorítok. A holokauszt nem egyik napról a másikra történt, egy folyamat volt. Ki gondolta akkor, hogy mi közelgett? A legnagyobb tanulsága az, hogy azelőtt kell cselekednünk, hogy valami drasztikus és visszafordíthatatlan megtörténik, nem pedig utána, mert akkor már nem biztos, hogy kontrollálni tudjuk."