Az Iszlám Állam a kalifátusba szólítja a muszlimokat
További Külföld cikkek
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
Abu Bakr al-Bagdadi, a hétvégén egy iszlám kalifátus létrehozását bejelentő Iraki és Levantei Iszlám Állam (angol rövidítéssel ISIS), azóta már csak Iszlám Állam nevű csoport vezetője felszólította a muszlimokat a világban, hogy utazzanak az új országba, szerinte ez a kötelességük. A BBC szerint különösen bírókat, orvosokat, mérnököket és katonai tapasztalattal bíró embereket várnak.
Charles Lister, a Brookings Intézet egyik oktatója szerint a kalifátus kikiáltása volt az egyik legfontosabb fejlemény a nemzetközi dzsihád történetében a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta, amit nagyon komolyan kell venni. (Elemzésünket a Budapestet is magában foglaló iszlám birodalom egyik térképével itt olvashatja>>>)
Azt régóta tudni lehetett, hogy egy iszlám kalifátus létrehozása a céljuk Irak és Szíria területén, de most mégis sokakat meglepetésként ért a bejelentés, hiszen a szervezetnek a feltételezések szerint legfeljebb tízezer fegyverese lehet, és folyamatos harcok dúlnak több általuk elfoglalt területen is, miközben az iraki kormányerők még nem indítottak átfogó offenzívát ellenük – ha valami haszna lehet a bejelentésnek az éppen a szervezet méretéből fakad: a nagyra törő tervekkel nagyobbnak láttatja magát a valóságosnál, ami nemcsak az ellenfelek táborát növeli, de a potenciális támogatókét is.
A kurdok elszakadnának
Közben a kurdok népszavazásra készülnek a függetlenségről Észak-Irakban, néhány hónap múlva tartanák a szavazást. Maszúd Barzáni, az iraki Kurdisztán elnöke a BBC-nek a kurdok jogának nevezte, hogy saját államuk legyen. Hangsúlyozta, hogy ők senkire nézve nem jelentenek fenyegetést, továbbra is szerepet akarnak játszani az Irakban kialakult válság politikai megoldásában.
Az iraki kurdok már most nagy önállóságot élveznek az arab ország északi részén található autonóm régiójukban: saját parlamentjük és saját politikai vezetésük van. A kurd biztonsági erők júniusban elfoglalták a Bagdadtól 250 kilométerrel északra fekvő Kirkukot, miután az iraki katonák kivonultak onnan.
Irán fegyvereket adna
Irak eddig nem kért fegyvert Irántól, de ha így tenne, a nemzetközi jog, illetve a kétoldalú megállapodások keretében számíthat szomszédja segítségére, mondta Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter-helyettes Moszkvában.
Bár Washington és Teherán is elítéli a radikális iszlamisták iraki támadásait, Amir-Abdollahian azzal vádolta meg az amerikaiakat, hogy ők állnak az események mögött. "Ami mostanában Irakban történik, egyértelműen külföldi beavatkozás eredménye, az Egyesült Államok terve. Az amerikaiak egy második Ukrajnát akarnak Irakban" - mondta, és hozzátette, ellenzik Irak feldarabolását.