Miért van bajban Sarkozy?

Kedd reggel őrizetbe vették Nicolas Sarkozy volt francia elnököt. A hatóságok azt gyanítják, az elnöksége idején, és azóta is egy informátori hálózatot működtetett a rendőrségen és a bíróságokon, hogy tudja, mikor készül vizsgálat a hozzá közel állók ellen. Előző nap Sarkozy ügyvédjét, Thierry Herzogot, valamint két bírót is őrizetbe vettek ugyanebben az ügyben. Azt pedig már korábban tudni lehetett, hogy Sarkozy feje felett gyülekeznek azok a bizonyos sötét felhők: ügyvédje és az ő telefonját is lehallgatták.

Fotó: Gonzalo Fuentes/Files / Reuters

Márpedig Sarkozyt és barátait már egy ideje titokban megfigyelték. Igaz, ez a titok ki is derült. 

De miért hallgatták le Sarkozy telefonját?

A volt francia elnök egy ideje már bajban van, több büntetőeljárás is fenyegeti. Ezek közül az egyik a 2007-es elnökválasztási kampány finanszírozását érinti. A gyanú szerint Sarkozy egy olyan líbiai pénzalapból kapott pénzt a kampányára, amely alap az egykori líbiai diktátor, Kadhafi családjához köthető.

2013. április 19-én a párizsi ügyészség vizsgálatot rendelt el az ügyben, ismeretlen tettes ellen. A gyanú „aktív és passzív korrupcióra”, „befolyással való üzérkedésre”, „közokirat-hamisításra”, „társadalmi javakkal való visszaélésre” és egyéb bűncselekményekre terjedt ki. Az ügyben két bíró, Serge Tournaira és René Gouman vizsgálódott.  

Azt, hogy Sarkozy telefonját lehallgatták ebben az ügyben, bő egy évvel később, tavaly márciusban szellőztette meg a Le Monde napilap. A lap arról is írt, hogy Sarkozy volt miniszterei közül Claude Guéant és Brice Hortefeux telefonjait is lehallgatták – ugyanebben az ügyben. 

Mi derült ki Sarkozyék lehallgatott beszélgetéseiből?

Elég csúnya dolgok. A lehallgatott beszélgetések tartalmáról tavaly márciusban a Mediapart tényfeltáró francia online újság számolt be részletesen. A volt elnök Paul Bismuth álnéven tartott egy titkos mobiltelefont, ezt hallgatta a hatóság tavaly január 28. és február 11. között. (Lehet, hogy más időpontokban is hallgatták a telefont, a Mediaparthoz mindenesetre az ezen időszak alatt rögzített beszélgetésekből szivárogtak ki információk.) 

A felvételeken Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog azokról a rendőrségi ügyekről beszél, amelyekben a volt államfő is érintett. Elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó. Ennek a lényege, hogy a gyanú szerint Sarkozy visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és meggyőzte őt, hogy törvénytelenül támogassa 2007-ben az elnökválasztási kampányát. Ebben az ügyben Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, de később bizonyíték hiányában ejtették a vádat. (Azaz ellene már nem, de pártjának néhány tagja ellen még folyik eljárás ebben az ügyben.)

Szintén a lehallgatott beszélgetésekből derült ki, hogy Sarkozy szerette volna visszakapni a rendőrség által az ügyben lefoglalt naptárjait, ezért a semmítőszékhez fordult, amely azonban visszautasította a kérést. Noha a Bettencour-ügyben ejtették a vádakat a volt elnök ellen, a naptárban lehet rá nézve terhelő adat más ügyekben.

A felvételek leirata azt is igazolta, amit korábban már a Le Monde is megírt: eszerint a semmítőszék egyik magas rangban lévő bírója, Gilbert Azibert a döntés előkészületeinek részleteiről folyamatosan tájékoztatta Thierry Herzogot, amiért cserébe Sarkozy egy monacói állást ígért Azibertnek. 

És ugyancsak a lehallgatásokból derül ki, hogy Sarkozy aggódik a líbiai támogatások ügye miatt. A volt elnök a telefonban azt mondta, aggódik, hogy emiatt házkutatást fognak tartani nála, ezért arra kérte az ügyvédjét, hogy "vegye fel a kapcsolatot a barátaival, hogy azok figyelmesek legyenek az ügyben". Azaz szóljanak előre, hogy mikorra várható a házkutatás. Az ügyészség ebből arra a következtetésre jutott, hogy besúgók lehetnek az államgépezetben.

Miért olyan fontosak Sarkozy naptárai?

Ha a Bettencour-ügyben nem is, más ügyekben árulkodók lehetnek a volt elnök naptárai, magyarán bizonyítékul szolgálhat ellene. Például igazolhatják, hogy Sarkozy – a hatalmával visszaélve – valóban befolyásolni akarta a bíróságot az ún. Tapie-perben, merthogy ezt is gyanítják a hatóságok.

Fotó: Lionel Bonaventure/Pool/Files / Reuters

A Tapie-per évtizedek óta húzódott a felperes, Bernard Tapie és a Crédit Lyonnais bank között egy elszámolási vita miatt, de aztán 2007-ben a döntőbíróság Tapienak adott igazat. Sőt, az üzletember még 403 millió eurós állami kompenzációt is kapott. (Az állami kártalanítás miatt egyébként szintén indult egy büntetőeljárás, amiben már öt embert vád alá is helyeztek. De ami ennél is pikánsabb, hogy a szálak Christine Lagarde IMF-elnökig érnek, merthogy a bírósági döntéskor ő volt a pénzügyminiszter.) 

A másik, Bettencourt-ügyben eljáró bíró 2013 januárjában elküdte Sarkozy naptárait azoknak a bíróknak, akik a Tapie-ügyben nyomoznak. Márpedig a naptárai szerint a volt elnök 2007 és 2008 között többször találkozott Bernard Tapieval és Pierre Mazeauddal is, utóbbi a Tapie-per egyik bírája a három közül.

De a naptár a líbiai támogatások ügyében is bizonyíték lehet. Hiába kérte vissza Sarkozy a naptárait, a bíróság március 11-én úgy döntött, hogy azokat egyelőre nem kapja vissza.

Lehallgathatják-e az ügyvéd és a kliense közötti beszélgetést?

Természetesen ez is felmerült Sarkozy és Herzog lehallgatása kapcsán. A francia jog erre lehetőséget ad abban az esetben, ha az ügyvéd esetében is felmerül a bűncselekmény gyanúja, márpedig ebben az esetben ez történt. Igaz, ilyenkor Herzog lehallgatásáról a hatóságoknak az ügyvédi kamara elnökét is értesíteniük kell. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!