Harkovba érkeztek a holttestek

• Megérkezett a szeparatisták területéről indított hűtővagonos szerelvény Harkovba a lelőtt maláj gép áldozataival.
• A tragédia helyszínén megkezdték munkájukat a holland szekértők.
• Az EU külügyminisztereinek tanácsa kedden öszeült Brüsszelben, hogy megvitassa az Oroszország elleni szankciók kibővítésének lehetőségét.
• Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács ülésén Putyin közölte, hogy közbenjár az oroszbarát kelet-ukrán szeparatistáknál a nemzetközi együttműködés érdekében, hogy zavartalanul haladjon a 298 áldozattal járó tragédia feltárása.
• Kijev eközben hadserege mobilizálásáról döntött. Az ukrán elnök pedig felvetette, hogy országának az Egyesült Államok legszorosabb NATO-n kívüli szövetségesévé kell válnia.
• Kedden is folyamatosak a harcok Donyeckben, szorulnak vissza a szeparatisták. Két elítélt életét vesztette, amikor gránáttalálat ért egy börtönt.

Elhagyta a szeparatisták által ellenőrzött területet az a hűtőszerelvény, amely a csütörtökön Donyeck megye felett lelőtt malajziai utasszállító áldozatainak maradványait szállítja. Harkovban megvizsgálják a 282 holttestet és a további 16 halotthoz köthető maradványokat, ami után Hollandiába szállítják őket. A tervek szerint már szerdán elindulhatnak az első szállítógépek, de egyelőre nem tudni, mennyi áldozatot szállítanak Hollandiába – tudatta a BBC. Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es 298 áldozatából 194 holland állampolgár volt, így az ukrán elnök javaslatára a nemzetközi vizsgálatot Hollandia fogja vezetni.

Négy nap kellett Donyecknek

A csütörtöki tragédia után négy nappal tudtak csak eljutni a repülőgép roncsaihoz külföldi szakemberek. Elsőként egy kis számú holland csoport mehetett el Torez közelébe.

Kijev mozgósít

Felújítja Ukrajna a hadseregbe és a Nemzeti Gárdába való sorozást. A hadsereg részleges mobilizálásáról az ukrán elnök javaslatára kedden döntött a parlament. Petro Porosenko javaslata a megfogalmazás szerint többek között azért vált indokolttá, mert Ukrajna határainál Oroszország jelentős erőket koncentrált. (Az ukrán Védelmi és Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – RNBO – szerint 40 ezres orosz kontingensről van szó.) A 450 fős radából 318-an vettek részt a szavazáson, ebből 232 képviselő támogatta a kezdeményezést. Ellene szavazott az Ukrán Kommunista Párt, a Békéért és Stabilitásért tömörülés, valamint két képviselő kivételével a Régiók Pártja frakciója.

Az ukrán elnök hétfőn a CNN-nak adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnát az Egyesült Államok legfontosabb NATO-n kívüli szövetségesévé kell tenni. Ezzel kapcsolatban korábban már javaslatot tett Bob Corker republikánus szenátor. A javaslat jelenleg a Szenátus külügyi bizottsága előtt fekszik. Elfogadása esetén az érintett országok – Ukrajna mellett Moldova és Grúzia – pácélosok elleni védelmi fegyvereket és egyéb technikai eszközöket kaphatnak az Egyesült Államoktól.

Putyin a Krímbe megy

Pedig valójában a Washington és Kijev közötti szoros katonai kapcsolat az, amit Moszkva mindenképp el akart kerülni. Vlagyimir Putyin korábban lényegében arra is kitért a Krím orosz annexiója kapcsán, hogy ellenkező esetben hamarosan az Egyesült Állított volna fel katonai bázist a félszigeten, ahol Oroszország fekete-tengeri flottájának központi bázisa fekszik. „Akkor aztán mi mehettünk volna vendégségbe hozzájuk. Mi őket szívesen látjuk, de inkább ők jöjjenek vendégségbe hozzánk” – mondta még márciusban az orosz elnök. Az RBK.ru orosz gazdasági portál szerint Putyin augusztus közepén kihelyezett parlamenti ülést tart a Krímben.

Brüsszel szankciókról dönt

Az EU külügyminiszterei kedden összegyűlnek Brüsszelben, hogy az Oroszország elleni szankciók kiszélesítésének lehetőségét megvitassák. A korábbi szigorú nyilatkozatok ellenére kétséges, hogy súlyosbodnának az eddig életbe léptetett, Putyin szűkebb környezetét és néhány vállalatot érintő büntetőintézkedések. Oroszország ugyanis szintén megszavazta az ENSZ BT határozatát a nemzetközi vizsgálatról, és láthatóan latba vetette befolyását az oroszbarát szeparatistáknál, akik nem csak a vonatot engedték útjára, de hétfő este malajziai szakembereknek átadták a Boeing-777-es fekete dobozait is.

A német külügyminszter szerint elsősorban párbeszédre van szükség Oroszországgal, de a BBC brüsszeli tudósítása szerint Frank-Walter Steinmeier hozzátette „ezt a szándékot nagyobb nyomásnak kell kísérnie, ami szigorúbb lépéseket is jelent.”

Szintén az Oroszországra nehezedő nyomás növelését tartotta szükségesnek a holland kormányfő, annak érdekében, hogy Moszkva érdemben lépjen a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése, és a Boeing tragédia okainak objektív feltárása érdekében – írta a Reuters.

A találkozón felszólal az ukrán külügyminiszter is, aki azt szeretné elérni, hogy

Oroszország következetesen visszautasítja, hogy valaha is fegyverekkel, különösen légvédelmi rakétarendszerekkel támogatta volna a szeparatistákat. Moszkva szerint a maláj gépet az ukrán légierő lőtte le. „Nagyon szeretnénk tudni, hogy mi célból repült az ukrán katonai gép a polgári légifolyosón” – mondta Andrej Kartapolov. A vezérkari főnök helyettese szerint ez a tény erősíti a gyanút, hogy a malajziai gépet valójában egy ukrán SZU-25-ös vadászgép semmisítette meg.

Putyin leszól a szakadároknak

„Arra kérnek minket, hogy hassunk a szeparatisákra, mi minden tőlünk telhetőt megteszünk” – jelentette ki az Interfax szerint Putyin az orosz biztonsági tanács ülésén.

Az orosz elnök egyúttal felszólította Kijevet – és az őt támogató Nyugatot –, hogy hagyjon fel a kelet-ukrajnai katonai akciókkal. Miközben a szeparatisták átadták a maláj gép fekete dobozait, az ukrán hadsereg páncélos támadást indított Donyeck ellen – jegyezte meg az elnök. (Az ukrán erők az elmúlt napokban jelentősen visszaszorították a felkelőket, a legnagyobb központjukat, Donyeck várost is elérve, ahol hétfőn már komolyabb harcok folytak.) Putyin azt is kétségbe vona a Dozsgy televíziós csatorna szerint, hogy a repülőgép lezuhanásának helyszínét az oroszbarát szakadárok lődözték volna. Ez szerinte ugyanis már akkor megtörtént, amikor csak a helyi erők vizsgálódtak a roncsok körül. „Talán saját magukat lőtték?” – tette fel a kérdést az elnök.

Putyin egyébként végig óvatosan nyilatkozott, a kelet-ukrajnai helyzetben sosem foglalt olyan egyértelmű állást, mint tette azt az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget kapcsán. Legutóbbi az ukrán helyzetnek szentelt televíziós nyilatkozatában sem említette a donyecki és luganszki önjelölt népköztársaságokat, sem a két területet magába foglaló, a Kreml-párti sajtóban gyakran használt Novorosszija kifejezést sem. Sőt, attól is ódzkodott, hogy egyértelműen Kijevet vádolja a maláj gép lelövésével – csupán közvetett politikai felelősségről szólt –, így eddigi nyilatkozataiban – Kelet-Ukrajnát illetően – semmi sincs, amit személyes presztízsveszteség vállalásával kellene felülbírálnia.