A madárszar is fegyver Ukrajnában

Halottól lopott szempillaspirállal pózoló lány, Ukrajnában szelfiző orosz katona az Instagramon, lepukkant prosti szakadár kultuszminiszter a Vkontaktén, lehallgatott terroristák a Youtube-on, oroszokat igazoló/cáfoló műholdas képek, a Kijev-párti Információs Ellenállás jelentései, az oroszbarát Novorosszija twitterei – az ukrán konfliktusnak a közösségi oldalak majdnem annyira lényeges terepei, mint a kelet-ukrajnai hadszíntér, ahol eddig 1100 katona és civil – köztük a Donyeck felett lelőtt maláj gép 298 utasa – vesztette életét.

Politikus újságírót dicsér

Oroszország, Ukrajna és a Nyugat politikusainak nyilatkozataiban egyedül abban van egyetértés, hogy a konfliktusban már több mint ezren meghaltak. Abban azonban, hogy kik az elkövetők – a politika és a közvetlen végrehajtók szintjén –, már tökéletesen eltérnek a kijelentések.

A Kreml-közeli sajtó szerint – Oroszországban a hírportálok között és a nyomtatott sajtóban jócskán akad másmilyen is – nem kérdés, hogy az ukrán konfliktus kezdetén a kijevi tüntetőkbe maga az ellenzék lövetett bele, hogy kompromittálja Viktor Janukovics elnököt, míg az őt elűző kijevi hatalom szerint egyértelműen a karhatalom indított támadást a békés tüntetők ellen. Mivel az alapállás is eltérő, nem meglepő, hogy minden azt követő eseménynek is ellentétes az értelmezése.

Nem véletlen, hogy

A végül Oroszország ellenőrzése alá került Krímen az ukrán adók sugárzását akadályozták meg, a többi részen – legalábbis ott, ahol nem az oroszbarát szeparatistáké volt az ellenőrzés – az orosz tévéket tiltották le.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko az orosz állami propagandára hivatkozva több orosz újságíró beutazásának letiltását javasolta, és velük szemben vízummegtagadásra kérte az EU-t is.

Szerinte az orosz újságírók kézi vezérlését jelzi az is, hogy közülük Vlagyimir Putyin háromszáz embert tüntetett ki, a krími események objektív bemutatásáért.

„Szempillaspirál Amszterdamból, pontosabban a mezőről, szóval, értitek”

– ezzel a felütéssel mutatta be magát kifestve egy lány Torezből, amelynek közelében lezuhant a maláj gép.

„Egy fosztogató ismerős nyúlta le, mondjuk így” – magyarázta a kommentelőknek, aztán, hogy világos legyen, melyik oldalt képviseli, hozzátette: „Szeparatista vagyok. A legutóbbi fejlemények miatt hányingerem van mindentől, ami ukrán”.

Hogy az ukrán portálokon később nevesített lány posztjai valódiak-e, persze kérdés. Sokaknak az az apróság is feltűnt, hogy a

A Zolotosya néven posztoló lány egyébként már nincsen az Instagramon, ahogy többen azok közül sem, akik reagáltak a bejegyzésére.

Igazoltan hamisítvány volt a Luganszki Népköztársaság (LNR) kultuszminiszterének nevezett nő – már nem elérhető – profilja a Vkontakte.ru közösségi szájton. Az Irina Filatovaként bemutatott nő a fényképeken egy szál fürdőbugyiban pózolt az út szélén, nem a legjobb fényben feltüntetve a szeparatisták kultuszminisztériumát. Ám ilyen nem is létezik, az LNR-ben ugyanis nincsenek miniszteri posztok. Ellentétben a donyecki kultuszminiszterrel, akit viszont szívesen mutogatnak a Luganszkkal szomszédos szakadárok.

Bizonyítéknak látszó szelfi

Moszkva következetesen visszautasítja a vádakat, amelyek szerint követlen katonai segítséget nyújtana a kelet-ukrajnai szeparatistáknak. Egyértelmű bizonyítékot erre még nem is sikerült felmutatni, bár kézenfekvő, hogy az ukrán hadsereggel szembeni szervezett ellenállásra önmagukban a szakadárok talán nem lennének képesek.

A posztolóháború ezért ezen a fronton sem marad el. Legutóbb egy bizonyos Alekszandr Szotkin tette ki szelfijeit az Instagramra, ám a program lebuktatta őt: a képek feltöltése ugyanis hol orosz, hol kelet-ukrán területeken történt – legalábbis ezt állítja az ukrán fél.

A képfájlok valóban rengeteg extra adatot tartalmaznak, a fényképező típusától és a beállításoktól – használtunk-e vakut, mi volt a záridő – a felbontáson át egészen a földrajzi koordinátákig.

Okostelefonokon azonban könnyen meghamisítható a tartózkodási hely, tehát

Androidon gyárilag elérhető ez a funkció a fejlesztői menüben, és ingyenes appok segítségével tudjuk átállítani a koordinátákat. A feltört iPhone is tud kamuzni arról, hogy hol tartózkodunk. Mivel az appok a rendszertől kérdezik le a tartózkodási helyünket, ha azt átállítjuk, akkor ez az adat minden appban módosul.

Mindezt persze nem a megtévesztő adatok gyártására találták ki a fogyasztóknak.

hogy aki programot ír, annak ne kelljen rohangálnia országok között a telefonnal, amikor helyfüggő szolgáltatást tesztel.

Moszkvában is összecsúszik az idő

Orosz oldalon az ukrán katonai akciókat tálalják nagyvonalúan kezelt bizonyítékokkal. Például, amikor Donyeck város egyik kerülete elleni, állítólag júliusban végrehajtott ukrán légitámadást illusztrálták egy olyan fotóval, amelyen valójában a május végén kiégett donyecki jégcsarnok oltása látható.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a malajziai gépet Donyeck felett egy ukrán katonai gép lőtte le. Emellett a Moszkvoszkij Komszomolec úgy tudja, egy német lap még a Szu-25-ös pilótájával is beszélt. Az orosz cikk azonban elismeri, hogy a német Wahrheit für Deutschland nem tekinthető komoly lapnak.

Nem döntik el a vitát azok a felvételek sem, amelyeken a Buk rakétarendszer szállítása látható, amellyel Kijev és a Nyugat szerint az oroszpárti szeparatisták lelőtték a maláj gépet.

Az orosz belügyminiszter szerint a felvétel Krasznodonban készült, a felkelők ellenőrizte területen, és a fehér Volvo az orosz határ felé tart a rakétarendszerrel. Az orosz állam Russia Today szerint viszont a képek Krasznoarmejszkből valók, ami viszont az ukrán hadsereg fennhatósága alatt áll. A helyszínt az igazolja, hogy a háttérben álló reklámtáblán látszik egy krasznoarmejszki autószalon címe.

Az inkább ukránpártinak mondható Stopfake.org szerint viszont a felvételen a reklámtábláról nem lehet leolvasni az utcanevet, az viszont látszik, hogy az út felett trolibuszvezetékek futnak. Troli azonban Krasznoarmejszkben nincsen, Krasznodonban viszont van.

Kedden egy újabb bizonyítékként tálalt hír jelent meg a felvételen látható kamionról: az Alfa.lt litván hírportál beszélt a kamion tulajdonosával. A csak Vasilijusként  megnevezett férfi elmondta, hogy a donyecki fegyveresek napokkal a repülő tragédiája előtt lefoglalták a cég parkolóját, és elkobozták a járműveket.

Ám a kívülállónak ellenőrizni ezekből a hírekből bármit, szinte lehetetlen. A videókhoz hasonlóan a műholdfelvételek sem tették tisztábbá a képet. Moszkva szerint viszont műholdképeik azt mutatják, hogy a szeparatista területek közelében ukrán Bukok állnak. Az Egyesült Államok egy térképet tett közzé, amelyen a Buk rakéta röppályáját jelölték be, és kijelentették, hogy meggyőződésük szerint az ukrán hadrendben álló Bukok nem lehettek a végzetes rakéta indítói.

A legmeggyőzőbbnek talán a hangfelvételek tűnnek, amelyek rögtön a tragédia utáni órákban kerültek nyilvánosságra. Itt eléggé őszintének tűnő letargiában közlik a felkelők egymással, hogy nem ukrán katonai gépet találtak el, hanem egy utasszállítót. Persze lehet, hogy kiváló szinkronszínészei vannak az ukrán titkosszolgálatnak.

Az orosz állami Pervij Kanal júliusban arról is beszámolt, hogy Szovjanszk visszazserzése után az ukrán hadsereg a lázadók családjain álltak bosszút. Egy bevallása szerint kárpátaljáról származó nő a városban szemtanúja volt egy hároméves gyermek keresztre feszítésének és annak, hogy félájult édesanyját tankhoz kötve szaggatták szét. Más orosz médium nem tudott az esetről.

Támad a digitális madárszar

A világos bizonyítékok híján névtelen forrásokból, kétséges posztokból, kétféleképp értelmezhető felvételekből álló információrengetegben a konfliktushoz csak közvetetten köthető elemek is felbukkannak. A hét végén Vlagyimir Putyinon az I. világháborús megemlékezésekor elmondott beszéde során ejtett foltot egy felette elszálló madár. Az orosz elnök öltönyén tisztán látható a madárszar, amint az emlékezés fontosságáról beszél.

Az elnökre szaró madár híre gyorsan berepülte a sajtót, bár

elsőre is furcsa lehetett, hogy mindenütt csupán ugyanaz a 36 másodpercnyi felvétel látható a rendezvényből,

amelyet számos kamera vett.

Hamarosan kiderült, hogy a felvétel csak trükk, amit aztán ismét a legtöbb portál közölt, így Putyin és a madárszar közösen másodszor is bejárhatta a netet.